Régiók
Események
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | |||||
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
31 |
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
Ma ITT - Magyarság az Információs Társadalomért Testület
Magyar-magyar Platform Stratégiai Irányelvei (2008-2012)
INNOVA 2008 konferencia, Szabadka, 2008. március 27-28.
Készült a Magyar Kormány Gazdasági és Közlekedési Minisztériumának támogatásával
Az eRegio Hálózat a Kárpát-medencében és a diaszpórában létrehozott eRegio pontok (közösségi internet hozzáférést biztosító helyek) összessége. Az erre épülő Magyar-magyar Platform a magyar-magyar érintkezés közösségformáló színtere, amely az egyes résztvevők aktív hozzáállására épít.
A Platform célja a magyar közösségek infó-kommunikációs technológián alapuló együttműködési hálózatának fejlesztése, az alábbi, kiemelt törekvések megvalósulása érdekében:
• a magyarság gazdasági, szakmai és kulturális fejlődése;
• a magyarság szellemi, társadalmi és gazdasági potenciáljának optimális hasznosulása;
• a magyarságtudat és az összetartozás érzetének erősödése;
• a földrajzilag egymástól távol, és eltérő kulturális, gazdasági körülmények között élő magyar közösségek tapasztalatainak és értékeinek átadása, hasznosítása;
• a digitális írástudás erősítése és az esélyegyenlőség megteremtése a határon túli magyarlakta településeken;
• a határon túli magyarság információs társadalomba való bekapcsolódása az internet és a digitális infrastruktúra segítségével, ami meghatározó tényezője lehet gazdasági megerősödésüknek, szülőföldön való boldogulásuknak;
• a közösségi elérési pontokon magas szintű segítségnyújtás és támogatás az eszközök használatához, az elektronikus szolgáltatások komplex igénybevételéhez, szakképzett segítő támogatásával;
• ágazati kapcsolatok fejlesztése.
A Platform hozzájárul a közép- és délkelet-európai térség kohéziójának erősítéséhez, az Európai Unió kohéziós politikájával összhangban.
Az együttműködés infrastrukturális alapját az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003. évi kezdeményezése képezi. Az IHM és a külhoni magyar szervezetek képviselői által létrehozott Magyarság az Információs Társadalomért Testület (Ma ITT) cselekvési tervet dolgozott ki, és valósított meg az összmagyarság informatikai fejlődésének elősegítésére.
A testületet az alábbi határon túli magyar szervezetek hozták létre: a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, és a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF). A program megvalósítói az általuk megjelölt civil szervezetek.
A "Szülőföldön az információs társadalomba" program keretén belül több mint 300 eMagyar Pont jött létre a Kárpát-medencében és a nyugati régióban, amelyek közösségi internet hozzáférési helyekként működnek a határon túli magyarlakta településeken.
2004 novemberében a Puskás Tivadar Közalapítvány (PTA) meghívásos pályázati felhívást tett közé „Szülőföldön az információs társadalomba 1” címen, melyre nyolc országból tizenegy határon túli szervezetet hívott meg.
• A pályázat eredményeként 2005-2006 folyamán a Kárpát-medencében 185 eMagyar Pont – közösségi internet hozzáférés irodán keresztül -, valamint a tengeren túl, a nyugati magyarságot elérendő, további két eMagyar Pont jött létre és kezdte meg működését.
• A 187 eMagyar Pont működésével, visszajelzések alapján, havonta több mint 30.000 embert tudtak szolgáltatásukkal közvetlenül segíteni.
• Mindezen segítséget, az összes végponton, informatikai képzettségű (ECDL vizsga) személyzet közreműködésével vehették/vehetik igénybe.
• A támogatás kiterjedt továbbá jelentős magyar emlékek digitalizálására, melyek eredményei megtekinthetők az Nemzeti Digitális Adattár (NDA) honlapján is.
• A támogatás részeként több mint 50 honlap fejlesztésére/továbbfejlesztésére került sor.
• Korlátozott mértékben egyedi igények támogatására is sor került, mely javította a helyi magyar sajtó technikai ellátottságát és/vagy a magyar nyelvű iskola infrastrukturális felszereltségét (telefonközpont, nyelvi labor felszerelése).
2006-ban a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) közreműködői támogatásával további 163 eMagyar Pont létrehozása valósult meg.
A felsorolt feladatok megvalósításához az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, majd a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium biztosította az anyagi támogatást, mely lehetővé tette a program kialakítását és működtetését.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) kezdeményezésére, 2007. március 8-án, a meghívott hazai és határon túli felsőoktatási intézmények, szervezetek és szakmai szövetségek vezetői létrehozták a Magyar-magyar ÖkoFórumot, amely a magyar-magyar környezet- és természetvédelmi együttműködési program közös kialakítását és megvalósítását tűzte ki célul.
Az Magyar-magyar Platform fő kommunikációs felülete a http://www.emagyar.net címen üzemelő portál, amely biztosítja a kapcsolattartást és az információáramlást a programban részt vevő személyek és szervezetek között. A honlap technikai megvalósítását a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) végezi.
Jelenlegi helyzet
Az eRegio Hálózat legtöbb közösségi hozzáférési pontja olyan helyszínen működik, ahol több nemzetiség él. Megoldási modelleket kínálhat a kisebbségi és többségi közösségek interakciójára az információs és kommunikációs technológia révén. Ahhoz azonban, hogy a Pontok közösségi szerepet vállaljanak, az adott települések teljes lakossága felé nyitniuk kell.
Az eRegio Hálózat modellértékű és lehetőséget nyújt más ágazatok bekapcsolódása számára is (kultúra, oktatás, környezetvédelem, általános térség- és regionális fejlesztés). Ugyanakkor maga az eRegio Hálózat eszköz lehet egyéb hálózatok „telepítésére”. Erre irányuló törekvés már mutatkozott a környezetvédelem területén, amely helyi környezetvédelmi kérdésekre próbál megoldást nyújtani, főleg a lakosság informálása területén.
Felmérési eredmények
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából a PTA a határon túli magyarlakta területeken létrehozott eMagyar pontok működését vizsgálta meg, 2006 második félévében.
A felmérés szerint a pontok többsége a támogatást kapott szervezet irodájában működött. Egyharmaduk iskolákban, művelődési házakban és Magyar Irodákban található. Kisebb részük egyéb helyeken üzemel.
A helyi adottságok igen differenciáltak. Ennek ellenére, mint legfontosabb célt, hangsúlyosan az országon belüli és határon túli kapcsolatteremtési lehetőségeket jelölték meg.
SWOT-elemzés
A Stratégiai Irányelvek közvetlen előzményeként belső helyzetértékelő (SWOT) elemzés készült, amely a hálózat pozitív jellemzőit és a még megoldásra váró feladatait volt hivatott pontosan felmérni. Jelen Irányelvek megfogalmazása során az elemzés eredményeit is figyelembe vettük.
Szükség van egy információs és együttműködési keretrendszerre, amely a virtuális kapcsolattartás és a személyes érintkezés lehetőségeit, eszközeit tudatosan, célirányosan és kollektív módon ösztönzi.
Az, hogy a magyar nemzetet alkotó közösségek eltérő körülmények között, különböző kultúrákba beágyazottan élnek, olyan lehetőséget jelent Magyarország és az összmagyarság számára, amelyet eddig csak részleteiben aknáztunk ki. Itt az ideje egy átfogó kommunikációs eszközrendszer létrehozásának, amely felgyorsítja az egyes magyar közösségek eredményeinek, megoldásmintáinak adaptálását, a tapasztalatok közvetítését, az egyes közösségek sajátos potenciáljainak aktivizálását.
Ezen célok megvalósítását a Magyar-magyar Platformból és az eRegio Hálózatból álló komplex program szolgálja.
Az EU-csatlakozási és -integrációs folyamatokban a magyar kisebbségeknek egyre kevésbé van szüksége egyoldalú támogatásra, sokkal inkább kiegyensúlyozott együttműködési programokra. Kiemelt figyelmet érdemelnek azok a közösségek, amelyek euroatlanti integrációja még várat magára, ám a velük való partnerségben az anyaország mellett jelentős szerepet kaphatnak más, megerősödő magyar közösségek is.
A Kárpát-medencén kívül, diaszpórában élő magyarságra fokozottan igaz a magyar-magyar kapcsolatokban rejlő kiaknázatlan lehetőség. Bevonásukhoz jellemzően nem anyagi támogatásra, sokkal inkább kapcsolatépítést célzó erőfeszítésekre van szükség. A Magyar-magyar Platform munkájába való csatlakozásuk összhangban van a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai célkitűzéseivel is.
A szerteágazó szálakon, sokszor egymással párhuzamosan megvalósuló együttműködések összehangolása nem jelenthet központosítást. A Platform megvalósításában részt vállaló magyar kormányzati intézmények, szervezetek a koordinációt a külhoni magyar szervezetek képviselőivel szoros egyeztetésben végzik. A Magyar-magyar Platform nem korlátozza a résztvevő felek önállóságát.
Az elmúlt években a magyar-magyar együttműködések során olyan kapcsolati és infrastrukturális alapok jöttek létre, amelyekre célszerű építeni a Magyar-magyar Platform létrehozása során. Az egységes Magyar-magyar Platform kialakításának hatékony módja a már létező hálózatok összehangolása, a korábban létrehozott technikai alapok alkalmazása, továbbgondolása.
A Platform megjeleníti a magyarság fejlődése szempontjából releváns területek (oktatás, kultúra, európai integráció, információs társadalom, környezetvédelem, gazdaság- és intézményfejlesztést támogató pályázati, illetve finanszírozási eszközrendszerek) egymást jól erősítő elemeit.
A kiépült fizikai és humán hálózat gazdasági és kulturális tőkeként funkcionál, ami lehetőséget ad a partneri kör jelentős bővítésére is.
Kulcsszavak: stratégia, tervezés, középtáv, célkitûzés, megoldási modellek, nemzeti kisebbség-többség interakciója, Információs és Kommunikációs Társadalom (IKT)
A Magyar-magyar Platform és eRegio Hálózat legfontosabb stratégia kérdése az eddigi fejlesztések fenntarthatósága. Ez a célkitűzés csak stratégiai szinten elképzelt, egységes egészbe foglalt tervezéssel valósítható meg, amely nem csak a célcsoport összességének, de az egyes földrajzi területeknek, régióknak, kistérségeknek a jellemzőit, illetve az egyéb társadalmi sajátosságokat is figyelembe veszi. Az igények nagyon pontos meghatározása szükséges a hálózat minden szintjén. Ezek alapján fogalmazhatók meg azok a projektötletek, majd dolgozhatók ki konkrét projektekké, amelyek tartalmat visznek az eRegio Hálózat pontok tevékenységébe. Azok a projektek, amelyek a hálózat nagy részét érintik, és amelyekben lehetőséget kell biztosítani a regionális vagy helyi működtetők számára, hogy hálózati szintű programokba, projektekbe bekapcsolódjanak, már nem csak magyarországi költségvetési, hanem akár Európai Uniós forrásokból is megvalósulhatnak.
A legtöbb eRegio Hálózat pont olyan helyszínen működik, ahol több nemzetiség él. A Hálózat eddig főképpen magyar jellegére épített. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy a Hálózat vizuális identitása csak magyarul került kialakításra, az emagyar.net portál mindmáig csak magyar nyelven érhető el. A Magyar-magyar Platform és az ezt kiszolgáló eRegio Hálózat valós és hatékony megoldási modelleket kínálhat a kisebbségi és többségi közösségek interakciójára is, az információs és kommunikációs technológia révén. Azonban ahhoz, hogy a Pontok valóban közösségi szerepet vállaljanak, szükséges az adott települések teljes lakossága felé való nyitás. Ennek pedig a nyelvi aspektus, hogy minden lakost a saját anyanyelvén szólítsunk meg, kritikus sikertényezője. Amennyiben ez létrejön, úgy valóban egy olyan hálózat alakítható ki, amely erős regionális, ugyanakkor erős transznacionális jelleggel is bír, és a teljes térség fejlődését szolgálja. Mindez a forrásszerzés szempontjából óriási lepést jelenthet, amennyiben így a Platform és a Hálózat az Európai Unió szintjén megfogalmazott, 2007-2013-as Közösségi Stratégiai Iránymutatásokkal igen sok pontban egyezik, ennek felvetéseire sok szempontból választ, megoldást kínál.
A Magyar-magyar Platform és az eRegio Hálózat mintajelleget ölthet, hiszen nincs még egy hasonló méretű és jellegű program a térségben. Az eRegio Hálózat keretet biztosít egyéb ágazati együttműködések számára is.
Kulcsszavak: magyar, tömblakosság v. szórványban élô közösségek, nyugati magyarság
A Kárpát-medencében a Magyarországgal szomszédos államokban 2,5 millió magyar él. Ezt 2,2 milliós nyugati magyar közösség egészíti ki. Az eRegio Hálózat pontjai olyan területeken helyezkednek el, ahol magyar közösségek laknak. A kisebbségi létből adódó sajátosságok jelentős mértékben meghatározzák az adott közösségek életét.
Két eltérő állapot adódik. Vannak olyan Pontok, amelyek magyar többségű településeken működnek. Ezek helyzete viszonylag egyszerű, hiszen az adott környezetben könnyebben tudnak tevékenykedni. Könnyebben alakíthatnak ki együttműködéseket a helyi önkormányzattal, egyéb szervezetekkel vagy akár vállalkozásokkal is.
A Pontok másik csoportjába azok tartoznak, amelyek szórványvidékeken működnek. A szerepkörök ezek esetében egyértelműen eltolódnak, hiszen ezeken a helyeken a kultúra, a hagyományok ápolása válik hangsúlyossá a Pontok működésén. Itt a közösségépítő szerep felerősödik, hiszen a magyar lakosság intézményrendszere sokkal korlátozottabb. Eddig a Hálózat főképpen ebben a dimenzióban mozgott, és e téren már konkrét elképzelések és megoldások is születtek. A feladatkörök a magyar nyelvű tartalom, hagyományápolás, közösségfejlesztés körül határozhatók meg.
Sajátos megközelítést igényel a nyugati magyarság kérdése, mind stratégiai, mind forrásszervezési szempontból, mivel az Európai Uniónak nem célja a saját területétől távol élő nemzeti közösségek fejlesztése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a közösségek nem részesei a stratégiai építkezési folyamatnak. Sajátos igényeit, realitását külön kiemelt módon kell beépíteni a stratégiaalkotási, majd projektmenedzsment folyamatokba. Ilyen értelemben a nyugati magyarság bevonása a határon túli magyarság megközelítési dimenziójába fontos, szükséges és hasznos. A Pontok feladata ebben az esetben nem a digitális írásbeliség terjesztése, hanem a kulturális kötődés erősítése, kapcsolatok, együttműködések kialakítása. Ajánlott „önkéntes” Pontok létrehozása, a már létező közösségi internet hozzáférési helyek közvetlen anyagi támogatás nélküli bekapcsolása a hálózatba, egységes kritériumrendszer alapján.
Regionális dimenzió
Kulcsszavak: többnyelvûség, többségi-kisebbségi interakció, sajátos igények és megoldások, hozzáférés, regionális célok
Ez a dimenzió már túlmutat a projekt „magyar” jellegén. Olyan megoldásokat kínálhat, amely közvetlen vagy közvetett úton hozzájárul az adott települések, kistérségek, megyék illetve régiók fejlődéséhez. A térségfejlődést célzó projektek csak akkor vezethetnek valós, átfogó eredményre, ha azok a teljes lakosságot bevonják. Ebből adódóan az ilyen jellegű projektek mindegyikének figyelembe kell vennie a többnyelvűség kérdését, a többségi és kisebbségi lakosság interakcióját. A hozzáférési pontok népszerűsítési akciók révén tudathatják a lakossággal, hogy bárki számára nyitottak, nemcsak a magyar lakosság „kiváltsága” bejárni a pontokba. Ennek a nyelvi sokszínűségnek a szolgáltatásokban, az on-line tartalmakban is tükröződnie kell.
Összmagyar dimenzió
Kulcsszavak: határok nélkül, határokon átnyúló, magyar, modellérték
A Magyar-magyar Platform teljes határon túli magyar közösségre kiterjedő jellege már adott. Az első két évet követően egyre nagyobb törekvés mutatkozott a magyar kormányzat részéről, hogy a helyi fejlesztéseket egy integrált egészként kezelje.
Ezen a területen további kezdeményezések kaphatnak helyet. Ezek támogatását többnyire csak magyar költségvetési forrásokból lehet megoldani. Azokban a különleges esetekben, amikor egy regionális vagy transznacionális jellegű projekt egybeesik a „magyar érdekekkel”, az összmagyar kezdeményezések EU-s projektekké alakíthatók.
Európai Uniós dimenzió
Kulcsszavak: transznacionális, nyelvi, kulturális és társadalmi sokszínûség, modellérték, közép- és délkelet-európai jelleg
A regionális dimenzióhoz hasonló, de alapjában véve sokkal tágabb földrajzi területet foglal magába. Jelenleg a Hálózat, intézményes hátterét tekintve, nincs felkészülve nagyobb transznacionális projektek végrehajtására. E dimenzió hatékony érvényesítésének kulcsa a Hálózat homogenitásában rejlik. Ehhez egy minimális szolgáltatáscsomag nyújtása szükséges minden Ponton.
Amennyiben az eRegio Hálózat, mint program, fel tud venni egy Kárpát-medencei jelleget, úgy hosszú távú fenntarthatósága minden valószínűség szerint biztosított. A dimenzió perspektíváit és kialakításának lehetőségeit támasztja alá az is, hogy a Magyar-magyar Platform több területen is illeszkedik az Európai Unió kohéziós politikájának alapdokumentumához, a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokhoz, valamint az Európai Bizottság „i2010: Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért” kezdeményezéséhez.
Kulcsszavak: eszközpark, kommunikáció és koordináció, intelligens megoldások, költséghatékonyság
Eszközök
A hálózat fenntartása továbbra is kiemelkedő feladat, habár önmagában nem tekinthető célnak. Ennek fejlesztése a következő időszak prioritásai közé sorolható. Egyrészt újabb befektetéseket igényel az informatikai infrastruktúra fizikai elhasználódása, másrészt egy valóban hatékony munkához szükséges a pontok infrastruktúrájának bővítése. Emellett a pontok számának növelése is fontos elemet képez.
A hálózatmenedzsment és hálózatfejlesztés másik vetületét az intelligens hálózati megoldások képezik. Maga a hálózat fejlesztése is hordozhat magában fenntarthatósági elemeket. Az eszközjellegű hálózatfejlesztés irányát alapvetően a határon túli régiók határozzák meg, hiszen itt áll rendelkezésre a megfelelő információhalmaz és helyismeret.
Hálózati koordináció
A hálózatfejlesztésnek ez a dimenziója a belső kohézió kritikus sikertényezője lehet. Erdély esetében már van egy hasonló jellegű kezdeményezés, amelyet ajánlott a teljes hálózatra kiterjeszteni. A hatékony építkezés alapeleme, hogy a stratégiai egyeztetések mellett olyan operatív eszközök álljanak a Hálózat rendelkezésére, amellyel gyorsan és hatékonyan érhetők el a hozzáférési pontok, és amelyeken keresztül a hálózaton belüli interakciók gyorsan működnek.
On-line tartalmak, virtuális felületek
Kulcsszavak: tartalomhalmaz, nyelvi dimenzió, tartalomintegráció
Jelenleg a Hálózat pontjain rendelkezésre álló elektronikus és on-line tartalomnak további bővítését javasoljuk. Az emagyar.net biztosítja az információáramlást, ezt azonban tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy a teljes tartalomszolgáltatási feladatokat ellássa.
Ezek az informáló jellegű, oktatási (e-learning típusú), gazdasági (e-kereskedelem), kulturális (digitalizálás) vagy akár turisztikai tartalmak a célcsoportok függvényében magyarul vagy a többségi nyelveken is elkészülhetnek.
A tartalmak bővítésére a hálózatba bevont partnerek körének szélesítése a legcélszerűbb. A Hálózat maga nem rendelkezik elegendő humán erőforrással és ismerettel ezen a területen. Azonban más szervezetek, intézmények érdekeltek lehetnek a Hálózat használatában saját kezdeményezéseik, projektjeik megvalósításában. A Hálózat vitathatatlan erőssége, hogy egy igen széles látogatói-felhasználói közönséghez tud eljutni. A megfelelő partnerek felkutatása, majd a közös értékek és érdekek azonosítása a partnerségre alapuló tartalomszolgáltatási projektek generálását eredményezik.
Ezen projektek gyűjtőpontja – a partnerek által nyújtott tartalmak és szolgáltatások önállóságának megőrzése mellett – az emagyar.net címen található egységes kommunikációs felület.
Szolgáltató jelleg
Kulcsszavak: fenntartható tevékenységek, partnerség, szakmaiság
Ez jelenti a Hálózat fennmaradásának és szükségességének kulcsát. Hiszen amennyiben sikerül a szolgáltatások olyan kritikus szintjét elérni, amely biztosítja a pontok működtetésével járó költségek jelentős részének fedezését, akkor elértük a fenntarthatóságot. A nyújtott szolgáltatások kialakításában szintén eltérő megoldások kínálkoznak. Ezek összefogását leginkább a regionális koordinátorok tudják elvégezni. Ám olyan programok és projektek is kialakulhatnak, amelyek a teljes Hálózatot érintik. Itt is javasolt olyan partnerségek kialakítása, amelyben a partner maga hozza a szakmai tartalmat; a hálózat egésze, a regionális koordinátorok vagy helyi működtetők az eszközt biztosítják.
Közösségi jelleg
Kulcsszavak: közösségépítés, hagyományok, kultúra, nyelv, hátrányos helyzet
A nyújtott szolgáltatások mellett az eRegio Hálózat pontjai közösségi feladatokat látnak el. A teljes hálózat szintjén sok településen a helyi pont és az ezt működtető szervezet a közösségépítés egyedüli intézménye. Ezért a hálózati működtetés, fejlesztés szempontjából a közösségi aspektus a továbbiakban is kiemelt szempontot képez. A Platform különböző programjaiban, projektjeiben a közösségépítést szolgáló elképzeléseknek is helyük van. A közösségépítési tevékenységek anyagi fedezetét különböző pályázatok, vissza nem térítendő támogatási rendszerek révén lehet megoldani.
Hálózati identitás és menedzsment
Kulcsszavak: egységes vizuális identitás, intézményes háttér, népszerûsítés, partnerség
A hatékony hálózati működés egységes és intézményes koordinációt igényel, mind a belső működés szempontjából, mind a bevont szakmai partnerek irányában. Ennek részletes kidolgozása, működtetése külön figyelmet igényel. A létező intézményi struktúrák (Ma ITT és Ma ITT IB, regionális működtető szervezetek) képezik a koordináció fejlesztésének alapjait.A hálózat ismertségét alátámasztó népszerűsítés elengedhetetlen. Az egységes vizuális megjelenés elősegíti a tudatosulást a különböző célcsoportok körében. A vizuális identitásnak egyrészt a teljes hálózat szintjén használt egységes elemeket, másrészt regionális sajátságokat is tartalmaznia kell, hiszen az egyes régiókban a hálózat más-más néven működik. Az általános központi identitás a regionális kiegészítője és a regionális hálózat nagyobb entitáshoz való tartozását sugallja. A régiók részéről intenzív kommunikációra való igény mutatkozik, amelynek kulcseleme a tömegkommunikációs csatornákkal való folyamatos kapcsolattartás.
Fenntarthatóság
• A hálózat a nyújtott szolgáltatások révén részben fenntarthatóvá tehető.
• Amely pontok vállalják egyes, a rendszer egészén alkalmazott szolgáltatás helyi működtetését, részbevételben részesülnek.
• Regionális hálók és/vagy helyi pontok szintjén javasoljuk, sajátos közösségi igények alapján, helyi szolgáltatások kidolgozását.
• A pontok számára központi támogatást kell biztosítani azokban az esetekben, amikor nincs lehetőségük saját bevételt termelni. Ekkor a közösségi szerep kialakítása kerül előtérbe, ez indokolja létüket, ezáltal pályázati források vonhatók be a működésükbe.
Nyitás a többségi társadalom felé
• Minden pont maga is alakíthatja tevékenységét, szolgáltatási körét. Ennek során fontos annak tudatosítása, hogy a program nem csak a magyar anyanyelvűeknek szól, hanem a többségi társadalom tagjainak is szolgáltat, ezért fontos a teljes hálózat nyitottsága is.
• Amennyiben egy-egy projekt regionális jelleget ölt, akkor EU-s (strukturális) támogatásokban részesülhet.
• A Hálózat jövőbeni szerepével összhangban ajánlatos a „fejlesztés” fogalmának erőteljesebb megjelenítése az egyes projektekben, kezdeményezésekben, amennyiben valóban hozzájárul települések, régiók és az egész Kárpát-medencei térség fejlődéséhez.
A települések fejlettségi fokának figyelembevétele
• A hálózatfejlesztés főleg vidéken, fejletlen övezetekben fontos, ahol egyébként nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra és szolgáltatás.
• Az internettel megfelelően ellátott városi lakosság esetében előtérbe kerülnek a saját igényeikre szabott fejlett internetes tartalmak és szolgáltatások.
Intézményesülés, intézményi rendszer
• A hálózat erőssége, hogy regionális szintű és helyi partnerek tevékenységére épül. Jelenleg az eRegio Hálózat pontok hálózata az egyik legjelentősebb civil együttműködés a közép- és délkelet-európai térségben.
• E partneri jelleg erősítése, a létező együttműködések kihangsúlyozása egyben a hálózati jelleg tudatát erősíti.
• Szükséges a hálózati kapcsolat intézményes kereteinek megszilárdítása, amelynek kulcsszerepe van a koordinációs és PR-feladatok ellátásában, a stratégiai fejlesztések végrehajtásában és a forrásszervezésben.
• azoknak a településeknek a magyar lakossága, ahol eRegio Hálózat pont működik;
• azok a szervezetek, amelyek regionális, kistérségi vagy helyi szinten működtetnek Pontokat vagy Hálózatokat;
• azok a szakmai partnerek (civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok), amelyek a Platform keretében külső partnerként valósítanak meg programokat, projekteket;
• az emagyar.net látogatói, felhasználói.
A program másodlagos célközönségét két nagyobb csoport képezi:
• a magyarországi egyének és szervezetek a határon túli magyar közösségekkel való interakciójuk révén a Platform részévé válhatnak. Ezen belül a Platform célcsoportjai azok a
- közintézmények - amelyek be kívánnak kapcsolódni a határon túli magyar közösségekkel való projektalapú együttműködésbe;
- civil szervezetek - amelyek érdekeltek egy széleskörű Kárpát-medencei magyar civil együttműködési hálózatban való részvételre;
- vállalkozások - amelyek felhasználva a Platform által adott lehetőségeket, üzleti kapcsolatokat kívánnak létesíteni és fejleszteni a határon túli magyarok által lakott területeken;
- magánszemélyek - akik egyéni úton is támogatni kívánják a Magyar-magyar Platform fejlesztését, a hálózat virtuális magyar közösségerősítő jellege miatt.
• azoknak az országoknak a többségi társadalma, ahol határon túli magyar közösségek élnek.
A Platform európai normáknak is megfelelő fenntartása, fejlesztése elképzelhetetlen a többségi közösségekkel való interakció nélkül. A Platform célcsoportjai azok a
- helyi, regionális vagy akár nemzetközi hálózattal rendelkező civil szervezetek - amelyek az eRegio Hálózatban olyan eszközt és lehetőséget látnak, amelyhez csatlakozni egyet jelent tevékenységük fejlesztésével, kibővítésével;
- Magyarországgal szomszédos országok közigazgatási intézményei - amelyek lehetőséget látnak az eRegio Hálózattal való együttműködésben saját programjaik megvalósítása, bővítése, népszerűsítése céljából;
- magánvállalkozások - amelyek érdekeltek a térségben való terjeszkedésben, és az eRegio Hálózat eszközt biztosíthat számukra;
- magánszemélyek - akik egyéni úton is támogatni kívánják az eRegio Hálózat fejlesztését, ennek Közép- és Délkelet-európai fejlesztési jellege miatt.
Partnerség
A partneri hálózat építésének dimenziói
A Magyar-magyar Platform tartalommal való feltöltésének egyik kulcseleme, hogy a potenciális érdeklődők felismerjék, hogyan tudják az eRegio Hálózatot, illetve a Platform által biztosított információs és kommunikációs eszközöket használni. E lehetőség felismerésének következtében olyan együttműködési programok és projektek alakíthatók ki, amelyekben a Platform a hálózatot és eszközt, míg a bevont partnerek a különböző szakmai tartalmakat biztosítják. Ilyen értelemben a széles partneri kör kialakítását a következő szinteken kell szervezni.
Teljes hálózat szintjén
• magyarországi intézmények (minisztériumok), szakmai és civil szervezetek,
• EU-s intézmények,
Regionális hálózatok szintjén
• a Magyarországgal szomszédos államok közintézményei (minisztériumok, ügynökségek, regionális hatóságok),
• szakmai és civil szervezetek,
• on-line tartalomszolgáltatók (portálok, a lakosság és vállalkozások felé szolgáltató kereskedelmi egységek),
Helyi és kistérségi szinten
• önkormányzatok és ezek társulásai, amelyek számára a helyi pontok és kistérségi hálózatok konkrét feladatokat végezhetnek el (a lakosság és helyi közigazgatási intézmény interakciója keretében),
• helyi kisvállalkozások.
Stratégiai partnerek
A Magyar-magyar Platform célkitűzéseinek megvalósításában stratégiai partneri kapcsolatokat kell kialakítani a következő intézmények bevonása révén:
• Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya,
• érintett magyarországi szakminisztériumok,
• Corvinus Támogatásközvetítő Zrt.
Stratégiai partneri együttműködés fontos azokkal a szervezetekkel, amelyek az egyes régiókban hasonló, vagy kiegészítő feladatokat látnak el. Az együttműködés alapja, a Magyar-magyar Platform stratégiájának megfelelően, a szolgáltatási tartalmak összekapcsolása lehet. Fontos stratégiai cél, hogy egyazon feladatot ellátó, párhuzamos hálózatok ne működjenek.
E kapcsolatok megteremtése és kidolgozása mind a programot irányító és finanszírozó GKM, mind a helyi (regionális, országonkénti) hálózati tagok, szervezetek feladata.
Kapcsolódások az Európai Unió Közösségi Stratégiai Iránymutatásaihoz
Az információs és kommunikációs technológiák intelligens használata kiemelt szempontként jelenik meg a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokban. Összekötve a koherens stratégiák iránti szükséglettel, a szinergiák és komplementaritás kialakításának igényével, a további források mobilizálásra való törekvéssel és a területi kohézió integrált megközelítésének támogatásával elmondhatjuk, hogy az eRegio Hálózat esetében is arra az integrált vízióra van szükség, amely egyrészt pontos szerepet ad egy-egy pontnak, másrészt az egyes regionális hálózatnak és magának a 7 országban jelen levő teljes rendszernek.
Ágazati dimenzió: A Magyar-magyar Platform ágazati szintű fejlesztése a hálózati jelleg megerősítésének, valamint a hálózat tartalommal való feltöltésének fontos tényezője. Az EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásai az ágazati területen több kiemelkedő prioritást határoznak meg. A Magyar-magyar Platform Stratégiai Irányelvei a következő ágazati prioritások keretében köthetők a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokhoz:
2. Iránymutatás: Tudás és innováció a növekedésért
• Információs társadalmat mindenkinek.
• A forrásokhoz való hozzáférés javítása.
3. Iránymutatás: Több és jobb munkahely
• A humántõkébe történõ beruházások növelése, jobb oktatás és képzés révén.
Területi dimenzió: Mint ahogy a Közösségi Stratégiai Iránymutatások is kiemelten kezelik a regionalitás kérdését, úgy ezt az eRegio Hálózat esetében is kiemelten kell kezelni. Sajátos kérdések merülnek fel, így egyedi megoldások szükségesek települési, térségi, regionális és nemzetközi szinten. Ennek tükrében a Közösségi Stratégiai Iránymutatások fontos tartalommal bírnak.
A következő területi komponensek köthetők a Magyar-magyar Platform Stratégiai Irányelvei közül a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokhoz:
• A városok hozzájárulása a növekedéshez és a munkalehetõségekhez.
• A vidéki területek gazdasági diverzifikációjának támogatása.
• Együttmûködés.
• Határokon átnyúló együttmûködés.
• Transznacionális együttmûködés.
Kapcsolódás egyéb irányelvekhez és célkitűzésekhez
A Stratégiai Irányelvekben meghatározó, hogy az Magyar-magyar Platform és az eRegio szorosan kapcsolódjon a vonatkozó EU-s stratégiákhoz (i2010, eInclusion, a Közösségi Stratégiai Iránymutatások), és a nemzeti/regionális programokhoz.
E kapcsolatok megteremtése és kidolgozása mind a programot irányító és finanszírozó GKM, mind a helyi (regionális, országonkénti) hálózati tagok, szervezetek feladata.
A jelen Stratégiai Irányelvek összhangban vannak az Európai Bizottság „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című közleményében ismertetett célkitűzésekkel; a Platform hozzájárul az i2010-hez kapcsolódó stratégiának az érintett országokban történő implementációjához és megvalósulásához. Az eRegio Hálózat pontjainak jelentős többsége az Európai Unió területén található. A csatlakozás előtt álló országok esetében (Horvátország, Szerbia, Ukrajna) a Platform infrastruktúrával és határon átnyúló együttműködésekkel segíti ezek integrációs folyamatát.
A Platform az eRegio Hálózat révén az Európai Unió négy tagállamában több mint 200 településen biztosít közösségi internet-hozzáférést, jellemzően olyan helységekben, ahol egyébként anyagi és technikai nehézségekbe ütközik a világhálóhoz való csatlakozás. A képzett kiszolgáló személyzettel ellátott pontok révén a Platform aktív részese a digitális írástudás terjesztésének ezeken a településeken. A hálózatban egyesített pontok, valamint a Platform által nyújtott hasznos digitális tartalmak és szolgáltatások útján a program hozzájárul az egységes európai információs tér kialakításához.
A Platform elődjének tekinthető „Szülőföldön az információs társadalomba” kezdeményezés már kezdetben, 2003-2004-ben azokat a célokat tűzte ki maga elé, amelyek jelenleg az e- Befogadás (e-Inclusion) program fókuszában állnak: a digitális szakadék felszámolása, az információk hatékony és széles körű hozzáférhetővé tétele, társadalmi integráció az IKT eszközei révén. Az e-Inclusion kezdeményezésbe illeszkedő Magyar-magyar Platform modell értékű program, amely összesen nyolc EU-tag vagy csatlakozni kívánó szomszédos ország szervezeteinek részvételével járul hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez, a társadalmi részvétel fokozásához, valamint a szociális és regionális választóvonalak megszüntetéséhez.
Mivel a Platform elsődleges célcsoportját a külhoni magyar közösségek képezik, a program végrehajtásában természetes partnerünk a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága. Az Irányelvek figyelembe veszik a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) külhoni magyarsággal kapcsolatos stratégiáját. A Platform munkájában részt vevő magyarországi, Kárpát-medencei és nyugati szervezetek saját, önálló eszközeiket a közös célok szolgálatába állítva, a MeH fejlesztés- és támogatáspolitikai törekvéseivel összhangban az alábbi célkitűzések megvalósításán dolgoznak: a magyar-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzése, ágazati és regionális együttműködések szorgalmazása, a külhoni magyar közösségek versenyképességének növelése, az identitás megőrzése, a kisebbségi létből fakadó egyenlőtlenségek megszüntetése.
Az eRegio Hálózat közösségi hozzáférési pontjaiban nyújtott alap és emelt szintű szolgáltatások mind az egyes pontok, mind a regionális hálózatok számára bevételt termelhetnek. Ennek mértéke leginkább a helyi működtető szervezetek, illetve a regionális koordinátor szervezeteken múlik, pontosabban azon, hogy mennyire tudnak felmérni olyan igényeket és ez alapján kidolgozni olyan szolgáltatást, amelyre a települések lakosai, vállalkozásai igénybe vesznek. Ugyanakkor a regionális koordinátorok olyan stratégiai partnerségeket köthetnek különböző magánvállalkozásokkal, amely keretében bizonyos mértékű bevételért cserébe ez utóbbi használhatja a regionális hálózatot saját szolgáltatásai népszerűsítésére, fogyasztóhoz való eljuttatására.
A szolgáltatásokból származó előnyök nemcsak bevételi, hanem a kiadások csökkentése szempontjából is figyelembe veendők. Gyakorlatilag az is forrásbevonást jelent, ha bizonyos együttműködések révén a regionális hálózat vagy helyi Pont működési költségei csökkennek.
Magánszféra támogatásai
A magánszféra adományozó hajlandóságának növelését csakis jó PR-tevékenységgel lehet elérni. Amennyiben a teljes eRegio Hálózatnak, a regionális hálóknak vagy akár a helyi pontoknak magas ismertsége van adott régiókban vagy településeken, úgy a magánszféra szívesen használja a nevét, és ezért szponzor-támogatást is hajlandó nyújtani. E bevételek növelésének lehetősége több országban is adott, hiszen a közép- és délkelet-európai Térség általában véve fejlődik, és az uniós integrációs folyamatoknak is köszönhetően a vállalkozói-kereskedelmi szektor folyamatos növekedésben van (a szponzoralapok léte köztudottan a profit nagyságának függvénye).
Állami támogatások
Az eRegio Hálózat eddigi kialakulási és fejlődési folyamatában jelentős mértékben a magyar állami támogatások biztosították a forrásokat. A támogatás mértéke azonban évről évre csökkent, majd időszakosan ki is maradt. A következő időszak egyik kiemelt feladata kiegészítő források bevonása a tevékenységek fejlesztése céljából.
Magyarországgal szomszédos országok támogatási rendszerei, illetve az Európai Unió decentralizált támogatásai
Ki kell dolgozni az adott országok támogatási rendszereihez kapcsolódó forrásszervezést, hiszen ezek a források egyre inkább bővülnek, és jelentős hányadát képezhetik az illető országban működő regionális hálózat tevékenységeinek forrásaiban. Ehhez figyelembe kell venni az adott országok fejlesztési elképzeléseit is, hiszen a regionális hálózatok mind mennyiségi, mind minőségi bővülésének igazodnia kell ezekhez.
Románia és Szlovákia esetében a decentralizált támogatások jelentős hányadát az EU kohéziós politikájának alkalmazását elősegítő strukturális alapok, valamint az EU közös Agrárpolitikájának céljait támogató vidékfejlesztési alapok képezik, így ezeket a pályázati rendszereket is figyelemmel kell kísérni.
Európai Uniós országokon átnyúló támogatásai
Európai közösségi programok
A "Közösségi Programok" együttese az Európai Bizottság által elfogadott, integrált intézkedések sorozata, amelynek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, több éves időtartam alatt. A Közösségi Programokat az Unió általános költségvetéséből finanszírozzák. A Közösségi Programok eredeti feladata - megalkotóinak szándéka szerint - az, hogy a programokban kijelölt céljainak megvalósítása révén közelebb hozza a tagállamok lakóihoz az Európai Uniót, megismertesse a polgárokkal a közösségi politikák lényegét, a támogatási-újraelosztási rendszer működését, a "miérteket" és a "hogyanokat". Ezért a programokban eredetileg csak tagállami szervezetek vehettek részt. Azonban a csatlakozási igényüket jelző, vagy már a csatlakozási folyamatot elkezdett országok számára is adott a lehetőség a különböző közösségi programokban való részvételre.
A közösségi programok által kidolgozott programoknak minden esetben több országot, régiót kell érintenie, a megvalósításhoz pedig viszonylag magas végrehajtási, intézményi kapacitásra van szükség. A Magyar-magyar Platform rendelkezik azokkal az alapvető területi, partnerségi jellemzőkkel, amelyek kritériumait képezik a közösségi támogatásoknak, azonban intézményi háttér, koordinációs képességek szempontjából a hálózatot tovább kell erősíteni. A közösségi programokból szerzett támogatások egyes, a teljes hálózat szintjén megfogalmazott célkitűzések és ezek elérésére kidolgozott programok megvalósítására ad lehetőséget.
Határmenti együttmûködések
A határmenti együttműködési programok pénzügyi keretei nyílt pályázati rendszerben kerülnek felhasználásra az egyenként meghatározott programterületeken, melyek meghatározása az érvényes Európai szabályozás szerint megyei (NUTSIII-szintű) területi alapon történt. A programdokumentumokban rögzített fejlesztési célok és beavatkozási területek mentén lehetséges az együttműködési tevékenységeket finanszírozni, figyelembe véve az egyéb fejlesztési célú támogatási programokat és rendszereket. Az egyes programok regionális fejlesztési jellegűek, de a regionális fejlesztésnek kizárólag azon területeit ölelik fel, ahol a nemzeti határokon átlépő együttműködések a főáramú fejlesztésekhez képest hozzáadott értéket hordoznak, illetve olyan közös problémákat céloznak megoldani, melyek gátolják a résztvevő országok kapcsolódó területei tekintetében az egymásra ható fejlesztések összehangolását, kölcsönös kihasználását. Ez lehetőséget nyújt a határmenti területek olyan fejlesztésére, mely enyhíti a helyi népesség helyenként fennálló gazdasági és társadalmi elszigeteltségét.
Magyarország minden egyes szomszédos országával közösen határmenti operatív programot bonyolít le. Ezek mindegyike az eRegio Hálózat pont szempontjából is potenciális támogatási forrást jelenthet. Ez érvényes azon országokra is, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak (Ukrajna, Szerbia, Horvátország). Ezen kívül Románia és Szerbia, Szlovákia és Ausztria, Horvátország és Szlovénia, Románia és Ukrajna között szintén hasonló jellegű operatív programok kerültek kidolgozásra.
A térség EU-s transznacionális programjai (Közép kelet-Európai Operatív Program, Délkelet-Európai Térség Operatív Program)
A transznacionális együttműködési programok lényege, hogy egy adott szempontból egy területi egységként értelmezhető több országból álló területek közösen keressenek megoldásokat a térséget érintő problémákra. Ehhez a program kialakításakor az Uniót és szomszédos területeit meghatározott gazdasági, földrajzi, társadalmi szempontból egységesnek tekinthető tizenhárom makro-térségre osztották fel. A kárpá-medencei térség a 18 országot magában foglaló Közép-európai-adriai-dunai-délkelet-euró
pai térség (Central Adriatic Danubian South-Eastern European Space - CADSES) részét képezi.
A transznacionális projektek hagyományosan a programtér 5-7 országának 10-15 partnerének részvételével szoktak megvalósulni. A projektek leginkább kutatási, tervezési, szakmai együttműködési jellegűek, beruházási vagy komolyabb beszerzési elemet nem tartalmaznak. A CADSES program hatékonyságának növelése érdekében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a 2007-2013-as időszakban a makrotérséget két programtérre választja: Közép-európai (CEE) és Dél-kelet Európai (SEE).
Javasolt programtér
Közép-európai program
EU tagállamok: Ausztria, Csehország, Németország (nem teljes területével), Magyarország, Olaszország (nem teljes területével), Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia. nem EU tagállamok: Ukrajna (nem teljes területével)
Dél-kelet Európai program
EU tagállamok: Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Olaszország (nem teljes területével). Tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia (FYROM), Szerbia, Montenegró, Törökország (nem teljes területével). Harmadik országok: Moldávia, Ukrajna (nem teljes területével)
Magyarországi intézményi támogatás, feladatfinanszírozás
A támogatás pályáztatással történő elosztása a jövőben normatív alapon, a pontok által nyújtott szolgáltatások mértéke és színvonala szerint történik. A GKM és egyéb magyarországi támogatásokat egyéb forrásokkal is ki kell egészíteni. A Magyar-magyar Platform egyes komponensei – főleg a közösségi jellegből adódó feladatokkal járó költségek – ezekből a forrásokból táplálkozhatnak. A Szülőföld Alap a regionális hálózatok szintjén kidolgozott és bevezetett programok a magyar kisebbségi közösséget érintő feladatok támogatását is biztosítja.
Az ágazati programok beépítése lehetőséget ad arra, hogy a magyarországi társszervezetek (GKM mellett más, bekapcsolódni kívánó minisztériumok, szervezetek) a források biztosítása mellett feladatokat delegáljanak.
Egyéni adományok, támogatások
A magánszemélyektől származó adományokat az érintett közösség célkitűzéseinek támogatására kell fordítani. Kiemelten kell kezelnünk a nyugati magyar közösség azon személyeit, akik keresik a Kárpát-medencei magyarsággal való intenzív kapcsolattartás lehetőségeit. A pénzbeli adományokon túl az egyéb hozzájárulásokat és lehetőségeket (kapcsolatok, tudás, tapasztalat) is ösztönözni kell.
A Magyar-magyar Platformnak tartalmát tekintve flexibilisnek, folyamatosan formálhatónak kell lennie; megjelenési és megnyilvánulási felületeit a külhoni magyarság szervezetei részéről megfogalmazott szükségletek határozzák meg.
A Platform ágazati dimenziói:
- gazdasági és üzleti kapcsolatok (uzletter.emagyar.net): a határon túli magyar közösségek gazdasági felzárkóztatását célzó Üzlettér a Kárpát-medencében és a nyugati régióban lévő magyar kötődésű vállalkozások kapcsolatépítését hivatott elősegíteni.
- turizmus, turisztikai kapcsolatok (turizmus.emagyar.net): a magyarlakta területek turisztikai lehetőségeiről nyújt információkat, interaktív szolgáltatásokat, különös tekintettel a faluturizmusra, a kistelepülésekben rejlő idegenforgalmi potenciálra.
- környezetvédelmi együttműködések (kornyezet.emagyar.net): 2007. március 8-án a KVVM általi kezdeményezésre a magyarországi és külhoni magyar intézmények, szervezetek, szakmai szövetségek részvételével megalakult a Magyar-magyar ÖkoFórum. Célja a környezettudatos magatartás fejlesztése, az oktatásban, a vállalkozói szférában és a civil szervezetek körében.
- kulturális és oktatási kapcsolatok (kultura.emagyar.net, oktatas.emagyar.net) A kultúra és oktatás hagyományosan a nemzeti identitás egyik legfontosabb eleme. Az egymást erősítő kapcsolatrendszer kialakítása, a közös programok megtervezése, a hasznos tapasztalatok cseréje az eRegio Hálózat pontjainak segítségével gyors és biztos hátteret szolgáltat. A Magyar-magyar Platformon kiemelt szerepet kapnak a különböző távképzési, valamint az oktatási intézmények közti ösztöndíj- és csereprogramok.
- konzuli információk (kulkepviselet.emagyar.net): a Külügyminisztériummal való egyeztetésben megvalósuló oldal konzuli információkat közöl.
- genealógiai kutatások (csaladfa.emagyar.net): családfakutatás abban az esetben, ha az a határon túli területekre vezet, legyen szó akár a kisebbségi magyar populációra vonatkozó egyházi és állami nyilvántartásokhoz való hozzáférésről, akár az emigránsok nyomon követéséről. A megfelelő szakmai szervezetek bevonásával ehhez a kutatáshoz kíván segítséget nyújtani a Magyar-magyar Platformnak ez a szekciója.
- Platform fejlesztések (fejlesztes.emagyar.net) tevékenységi köre a Platform hatékonyságát és fejlődését célozza. Olyan projekteket foglal magába, amely a Platform egészének működését, a tevékenység mérhető célokra alapozott hatékony ellenőrzését, valamint a jövőről való gondolkodás eszközeit, és hálózatát biztosítja.
- EU-integráció (europa.emagyar.net): Térségünkben egyik legsürgetőbb feladat az európai integráció gyorsítása, az Európai Unió forrásainak jobb kihasználása, az európai integrációval kapcsolatos információk közvetítése, közösségi portál működtetése révén. A Magyar-magyar Platformnak ebben az ágazati tevékenységében arra fókuszálunk, hogy az Európai Unióhoz való integrációval Magyarország és a szomszédos országok közös programjai hogyan segíthetik a térség felzárkózását, ezen belül a régiók fejlődését, a közösségek gazdasági, társadalmi, kulturális erősödését.
- info.emagyar.net A Magyar-magyar Platform előzményeit tekintve az információs és kommunikációs technológia (IKT) használatára épül. Azonban Az a Platformon belül nemcsak a technológia használatát jelenti, hanem azon elképzelések, célok megvalósítását is, amelyek hozzásegítenek az információs társadalom megvalósításához a magyarok által lakott térségekben.
Regionális (országonkénti) eltérések miatt a Magyar-magyar Platform szerkezete, logikája alapvetően ágazatokra (dimenziókra) épül, amely képes kezelni ezeket az eltéréseket. A végleges és minden régióra kiterjedő stratégia ennek megfelelően több helyi, kisebb léptékű stratégiát tartalmaz. A regionális prioritások megfogalmazása az egyes ágazatokon belül a regionális koordinátor szervezetek feladatkörébe tartozik.
A hatékony hálózati működtetés egységes intézményes koordinációt igényel, mind a belső működés szempontjából, mind a bevont szakmai partnerek irányában. Ennek részletes kidolgozása, működtetése külön figyelmet igényel. A létező intézményi struktúrák (Ma ITT és Ma ITT IB, regionális működtető szervezetek) képezik a koordináció fejlesztésének alapját. A Ma ITT IB tagjai a cselekvési ütemtervben megfogalmazottak szerint javaslatot dolgoznak ki a Magyar-magyar Platform hatékony koordinációjához szükséges intézményről.
Ágazati szintű végrehajtás
Az Irányelvek ágazati prioritásainak végrehajtásában a regionális koordinátor szervezeteknek kulcsszerep jut, ugyanis az egy-egy adott ágazat keretében lebonyolított tevékenységeket ezek a szervezetek fogják össze. Az ezzel kapcsolatos felkérést a Ma ITT Intéző Bizottsága adja meg, időtartama egy évre szól, a meghosszabbítás lehetőségével.
Az ágazati tevékenységek határon túli koordinációja az alább felsoroltak tükrében jelent újítást:
• Megerősíti a koordinátor szervezetek végrehajtási, programalkotási, projektmenedzsment szerepét.
• A hálózati együttműködés újabb eleme, mivel az ágazati tevékenység a regionális koordinátorok közvetlen kapcsolatára és együttműködésére épül. Ez átalakítja a jelenlegi sugárszerű, és Budapest-központú együttműködést.
• Lehetőséget teremt az ágazati tevékenységek több nyelven való megjelenítésére is. A regionális koordinátor saját országa nyelvére adaptálhatja az ágazati tevékenység eredményeit, és a felhalmozott tapasztalatot a Platform segítségével átadhatja a többi országban levő regionális koordinátornak.
Regionális végrehajtás
A regionális végrehajtás intézményrendszere jelenleg is igen erős, hiszen ezen a területen több mint négy éves tapasztalat halmozódott fel. Ez a rendszer továbbra is fenntartható.
A regionális koordinátor szervezetek legfőbb feladata, hogy az egyes ágazati kerettervek kapcsán is megfogalmazzák regionális prioritásaikat, amelyek alapján kidolgozható az Irányelveket kiegészítő regionális és ágazati komponenseket egyaránt tartalmazó ágazati és regionális stratégiák keretmátrixa.
A Platform keretében továbbra is kiemelt hangsúly és erőforrások fordítandók arra, hogy a regionális koordinációs funkció zavartalanul ellátható legyen.
A végrehajtás online háttértámogatása
A Platform céljainak elérése érdekében a modern technológia eszközeit használja. Az emagyar.net címen található portál a program fő kommunikációs felülete. Ebben a kontextusban a portál nyilvános tartalmai, szolgáltatásai képezik az elsődleges kommunikációs csatornát a Platformban részt vevő regionális és helyi szervezetek, személyek, valamint a sajtó és a program iránt érdeklődő közönség irányába.
A portál nyilvános részei mellett fokozott figyelmet kell fordítani a belső koordinációt szolgáló on-line eszközök továbbfejlesztésére is, amelyek háromszintű jogosultsági rendszerben (lokális, regionális, központi), biztonságos technológiai keretek között segítik elő a több irányú, hatékony kommunikációt. A belső információáramlás fő irányai: lokális üzemeltetők - lokális üzemeltetők, lokális üzemeltetők – regionális/központi felelősök, központi belső koordináció.
Népszerűsítés
A Hálózat ismertségét alátámasztó népszerűsítés elengedhetetlen háttérfeladat. Az egységes arculati elemek elősegítik a tudatosulást a különböző célcsoportok körében. A vizuális identitásnak egyrészt a teljes Hálózat szintjén használt egységes elemeket, másrészt regionális sajátságokat is tartalmaznia kell, a helyi igényektől függően, hiszen az egyes régiókban a hálózat és annak pontjai más-más néven működnek. Az általános központi identitás a regionális kiegészítője olyan értelemben, hogy a regionális hálózat nagyobb entitáshoz való tartozását sugallja. Ezt kiegészítve intenzív kommunikációs tevékenységre való igény mutatkozik, amelynek kulcseleme a tömegkommunikációs csatornákkal való folyamatos kapcsolattartás.
Megvalósítás lépései
Az Irányelvek gyakorlati megvalósítását a Ma ITT IB irányítja, az alábbi feladatok elvégzésének felügyeletével
A Magyar-magyar Platform Stratégiai Irányelvei gyakorlatba ültetésének koordinációja
Az Irányelvek gyakorlatba ültetésével kapcsolatos feladatok nyomonkövetése (monitoring)
Regionális prioritások kialakítása
Az Irányelvekben megfogalmazott célkitűzések, általános stratégiai szempontok alapján a regionális működtetéssel megbízott szervezetek kidolgozzák az ágazati, és az érintett földrajzi térség regionális prioritásait
Ágazati szintû programok és projektek kidolgozása
Az egyes ágazati tevékenységek keretén belül kialakítandó programok, projektek, kezdeményezések állandó jelleggel bővülhetnek. Az Irányelvek ehhez az általános keretet adják meg.
Az Irányelveket kiegészítõ, ágazati és regionális prioritások keretmátrixa
A regionális prioritások elkészülése után, az ágazati prioritásokkal egybevetve a Ma ITT IB által felkért szakértők elkészítik az ágazati és regionális prioritások keretmátrixát, amely az egyes ágazatok területén kitűzött regionális célkitűzéseket tartalmazza.
Az Irányelvek időszakos értékelése
Az Irányelvek a 2008-2012-es időszakra vonatkoznak. Az ebben megfogalmazott célok, stratégiák időközi értékelésére és korrekciója fontos feladat. Az időközi értékelés elkészítésével a Ma ITT IB szakértőket kér fel.
A következõ idõszak Irányelveinek elõkészítése
a Stratégiai Irányelvek végrehajtásának tapasztalatai és felülvizsgálata alapján a Ma ITT IB szakértőket bízhat meg a következő időszak Stratégiai Irányelveinek kidolgozására.
A végrehajtás intézményrendszerének megerõsítése
A Ma ITT tagjai az IB koordinálásával közösen dolgoznak ki javaslatokat a végrehajtás intézményrendszerének megerősítésére.
Informálás és népszerûsítés
A jelen Irányelvekben megfogalmazottak szerint ki kell dolgozni a a Magyar-magyar Platform kommunikációs és népszerűsítési tervét.
Online koordinációs funkciók kialakítása (az emagyar.net háttérfunkcióinak kidolgozása és alkalmazása)
Az Irányelvekben meghatározott stratégiai elképzelések, valamint a koordinációs feladatok tükrében az emagyar.net portál működtetésével megbízott Magyar Emberi Jogok Alapítvány kidolgozza a portál online koordinációs funkciók ellátásához szükséges fejlesztési tervét.
A feladatok elvégzéséhez a Ma ITT IB 2008. május 31-ig kidolgozza a megvalósítás lépéseinek részletes ütemtervét.
• gazdasági és üzleti kapcsolatok (uzletter.emagyar.net)
• turizmus, turisztikai kapcsolatok (turizmus.emagyar.net)
• környezetvédelmi együttműködések (kornyezet.emagyar.net)
• kulturális és oktatási kapcsolatok (kultura.emagyar.net, oktatas.emagyar.net)
• konzuli információk (kulkepviselet.emagyar.net)
• genealógiai kutatások (csaladfa.emagyar.net)
• platform fejlesztések (fejlesztes.emagyar.net)
• EU-integráció (europa.emagyar.net)
• info.emagyar.net
- A Ma ITT Stratégiai Irányító Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzata
- Az üzemeltetésben résztvevő szervezetek felsorolása
- A Magyar-magyar Platform és az EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásainak kapcsolódási pontjai
- Részletes forráselemzés
- A Puskás Tivadar Alapítvány elemzése az eRegio Hálózat pontjainak működéséről (doc)
- Az Irányelvekben szereplő megnevezések és fogalmak magyarázata
A Stratégiai Irányelvek kidolgozói:_
Dr. Csepeli György - Budapest (GKM)
Antal Andrea – Budapest (GKM)
Cékó Krisztina – Vajdaság (MNT)
Csanádi Attila – Vajdaság (MNT)
Farkas András – Erdély (eTransylvania)
Hardy András – Budapest (KvVM)
Hámos László – Amerikai Egyesült Államok (HHRF)
Jakab Sándor – Horvátország (HMDK)
Józsa Péter – Budapest (HHRF)
Kincs Gábor - Kárpátalja (UMDSZ)
dr. Kovács Miklós - Budapest (ÖTM)
Mátyási Sándor – Budapest (Solution4.org)
Nagy Ágnes – Budapest (GKM)
Orosz Ildikó – Kárpátalja (KMKSz)
Pogány Erzsébet – Felvidék (SZKC)
Rózsa Endre - Budapest (ÖTM)
Sallay Teréz – Felvidék (MÉCS)
Takács Viktória Ágnes – Budapest (MeH)
Tóth Károly – Felvidék (MÉCS)
Varga Zoltán – Budapest (PTA)
1. A Magyar-magyar Platform és az eRegio Hálózat stratégiai céljai
A Magyar-magyar Platformot és az eRegio Hálózatot a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) (2006-tól a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - GKM) kezdeményezésére a Magyarság az Információs Társadalomért Testület (Ma ITT) hozta létre.Az eRegio Hálózat a Kárpát-medencében és a diaszpórában létrehozott eRegio pontok (közösségi internet hozzáférést biztosító helyek) összessége. Az erre épülő Magyar-magyar Platform a magyar-magyar érintkezés közösségformáló színtere, amely az egyes résztvevők aktív hozzáállására épít.
A Platform célja a magyar közösségek infó-kommunikációs technológián alapuló együttműködési hálózatának fejlesztése, az alábbi, kiemelt törekvések megvalósulása érdekében:
• a magyarság gazdasági, szakmai és kulturális fejlődése;
• a magyarság szellemi, társadalmi és gazdasági potenciáljának optimális hasznosulása;
• a magyarságtudat és az összetartozás érzetének erősödése;
• a földrajzilag egymástól távol, és eltérő kulturális, gazdasági körülmények között élő magyar közösségek tapasztalatainak és értékeinek átadása, hasznosítása;
• a digitális írástudás erősítése és az esélyegyenlőség megteremtése a határon túli magyarlakta településeken;
• a határon túli magyarság információs társadalomba való bekapcsolódása az internet és a digitális infrastruktúra segítségével, ami meghatározó tényezője lehet gazdasági megerősödésüknek, szülőföldön való boldogulásuknak;
• a közösségi elérési pontokon magas szintű segítségnyújtás és támogatás az eszközök használatához, az elektronikus szolgáltatások komplex igénybevételéhez, szakképzett segítő támogatásával;
• ágazati kapcsolatok fejlesztése.
A Platform hozzájárul a közép- és délkelet-európai térség kohéziójának erősítéséhez, az Európai Unió kohéziós politikájával összhangban.
2. Helyzetértékelés
ElőzményekAz együttműködés infrastrukturális alapját az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003. évi kezdeményezése képezi. Az IHM és a külhoni magyar szervezetek képviselői által létrehozott Magyarság az Információs Társadalomért Testület (Ma ITT) cselekvési tervet dolgozott ki, és valósított meg az összmagyarság informatikai fejlődésének elősegítésére.
A testületet az alábbi határon túli magyar szervezetek hozták létre: a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, és a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF). A program megvalósítói az általuk megjelölt civil szervezetek.
A "Szülőföldön az információs társadalomba" program keretén belül több mint 300 eMagyar Pont jött létre a Kárpát-medencében és a nyugati régióban, amelyek közösségi internet hozzáférési helyekként működnek a határon túli magyarlakta településeken.
2004 novemberében a Puskás Tivadar Közalapítvány (PTA) meghívásos pályázati felhívást tett közé „Szülőföldön az információs társadalomba 1” címen, melyre nyolc országból tizenegy határon túli szervezetet hívott meg.
• A pályázat eredményeként 2005-2006 folyamán a Kárpát-medencében 185 eMagyar Pont – közösségi internet hozzáférés irodán keresztül -, valamint a tengeren túl, a nyugati magyarságot elérendő, további két eMagyar Pont jött létre és kezdte meg működését.
• A 187 eMagyar Pont működésével, visszajelzések alapján, havonta több mint 30.000 embert tudtak szolgáltatásukkal közvetlenül segíteni.
• Mindezen segítséget, az összes végponton, informatikai képzettségű (ECDL vizsga) személyzet közreműködésével vehették/vehetik igénybe.
• A támogatás kiterjedt továbbá jelentős magyar emlékek digitalizálására, melyek eredményei megtekinthetők az Nemzeti Digitális Adattár (NDA) honlapján is.
• A támogatás részeként több mint 50 honlap fejlesztésére/továbbfejlesztésére került sor.
• Korlátozott mértékben egyedi igények támogatására is sor került, mely javította a helyi magyar sajtó technikai ellátottságát és/vagy a magyar nyelvű iskola infrastrukturális felszereltségét (telefonközpont, nyelvi labor felszerelése).
2006-ban a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) közreműködői támogatásával további 163 eMagyar Pont létrehozása valósult meg.
A felsorolt feladatok megvalósításához az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, majd a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium biztosította az anyagi támogatást, mely lehetővé tette a program kialakítását és működtetését.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) kezdeményezésére, 2007. március 8-án, a meghívott hazai és határon túli felsőoktatási intézmények, szervezetek és szakmai szövetségek vezetői létrehozták a Magyar-magyar ÖkoFórumot, amely a magyar-magyar környezet- és természetvédelmi együttműködési program közös kialakítását és megvalósítását tűzte ki célul.
Az Magyar-magyar Platform fő kommunikációs felülete a http://www.emagyar.net címen üzemelő portál, amely biztosítja a kapcsolattartást és az információáramlást a programban részt vevő személyek és szervezetek között. A honlap technikai megvalósítását a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) végezi.
Jelenlegi helyzet
Az eRegio Hálózat legtöbb közösségi hozzáférési pontja olyan helyszínen működik, ahol több nemzetiség él. Megoldási modelleket kínálhat a kisebbségi és többségi közösségek interakciójára az információs és kommunikációs technológia révén. Ahhoz azonban, hogy a Pontok közösségi szerepet vállaljanak, az adott települések teljes lakossága felé nyitniuk kell.
Az eRegio Hálózat modellértékű és lehetőséget nyújt más ágazatok bekapcsolódása számára is (kultúra, oktatás, környezetvédelem, általános térség- és regionális fejlesztés). Ugyanakkor maga az eRegio Hálózat eszköz lehet egyéb hálózatok „telepítésére”. Erre irányuló törekvés már mutatkozott a környezetvédelem területén, amely helyi környezetvédelmi kérdésekre próbál megoldást nyújtani, főleg a lakosság informálása területén.
Felmérési eredmények
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából a PTA a határon túli magyarlakta területeken létrehozott eMagyar pontok működését vizsgálta meg, 2006 második félévében.
A felmérés szerint a pontok többsége a támogatást kapott szervezet irodájában működött. Egyharmaduk iskolákban, művelődési házakban és Magyar Irodákban található. Kisebb részük egyéb helyeken üzemel.
A helyi adottságok igen differenciáltak. Ennek ellenére, mint legfontosabb célt, hangsúlyosan az országon belüli és határon túli kapcsolatteremtési lehetőségeket jelölték meg.
SWOT-elemzés
A Stratégiai Irányelvek közvetlen előzményeként belső helyzetértékelő (SWOT) elemzés készült, amely a hálózat pozitív jellemzőit és a még megoldásra váró feladatait volt hivatott pontosan felmérni. Jelen Irányelvek megfogalmazása során az elemzés eredményeit is figyelembe vettük.
3. A program alapelvei, pillérei (2008-2012)
A magyar nemzetstratégia megújuló paradigmája és a Közép-Kelet Európában végbemenő gazdasági, politikai változások indokolják a különböző országokban élő magyar közösségek közötti kommunikáció új alapokra helyezését, az egyes területeken megvalósuló együttműködések fokozását, a tapasztalatok átadásának hatékonyabbá tételét.Szükség van egy információs és együttműködési keretrendszerre, amely a virtuális kapcsolattartás és a személyes érintkezés lehetőségeit, eszközeit tudatosan, célirányosan és kollektív módon ösztönzi.
Az, hogy a magyar nemzetet alkotó közösségek eltérő körülmények között, különböző kultúrákba beágyazottan élnek, olyan lehetőséget jelent Magyarország és az összmagyarság számára, amelyet eddig csak részleteiben aknáztunk ki. Itt az ideje egy átfogó kommunikációs eszközrendszer létrehozásának, amely felgyorsítja az egyes magyar közösségek eredményeinek, megoldásmintáinak adaptálását, a tapasztalatok közvetítését, az egyes közösségek sajátos potenciáljainak aktivizálását.
Ezen célok megvalósítását a Magyar-magyar Platformból és az eRegio Hálózatból álló komplex program szolgálja.
Az EU-csatlakozási és -integrációs folyamatokban a magyar kisebbségeknek egyre kevésbé van szüksége egyoldalú támogatásra, sokkal inkább kiegyensúlyozott együttműködési programokra. Kiemelt figyelmet érdemelnek azok a közösségek, amelyek euroatlanti integrációja még várat magára, ám a velük való partnerségben az anyaország mellett jelentős szerepet kaphatnak más, megerősödő magyar közösségek is.
A Kárpát-medencén kívül, diaszpórában élő magyarságra fokozottan igaz a magyar-magyar kapcsolatokban rejlő kiaknázatlan lehetőség. Bevonásukhoz jellemzően nem anyagi támogatásra, sokkal inkább kapcsolatépítést célzó erőfeszítésekre van szükség. A Magyar-magyar Platform munkájába való csatlakozásuk összhangban van a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai célkitűzéseivel is.
A szerteágazó szálakon, sokszor egymással párhuzamosan megvalósuló együttműködések összehangolása nem jelenthet központosítást. A Platform megvalósításában részt vállaló magyar kormányzati intézmények, szervezetek a koordinációt a külhoni magyar szervezetek képviselőivel szoros egyeztetésben végzik. A Magyar-magyar Platform nem korlátozza a résztvevő felek önállóságát.
Az elmúlt években a magyar-magyar együttműködések során olyan kapcsolati és infrastrukturális alapok jöttek létre, amelyekre célszerű építeni a Magyar-magyar Platform létrehozása során. Az egységes Magyar-magyar Platform kialakításának hatékony módja a már létező hálózatok összehangolása, a korábban létrehozott technikai alapok alkalmazása, továbbgondolása.
A Platform megjeleníti a magyarság fejlődése szempontjából releváns területek (oktatás, kultúra, európai integráció, információs társadalom, környezetvédelem, gazdaság- és intézményfejlesztést támogató pályázati, illetve finanszírozási eszközrendszerek) egymást jól erősítő elemeit.
A kiépült fizikai és humán hálózat gazdasági és kulturális tőkeként funkcionál, ami lehetőséget ad a partneri kör jelentős bővítésére is.
4. Stratégiai Irányelvek
MIÉRT SZÜKSÉGESEK AZ IRÁNYELVEK?Kulcsszavak: stratégia, tervezés, középtáv, célkitûzés, megoldási modellek, nemzeti kisebbség-többség interakciója, Információs és Kommunikációs Társadalom (IKT)
A Magyar-magyar Platform és eRegio Hálózat legfontosabb stratégia kérdése az eddigi fejlesztések fenntarthatósága. Ez a célkitűzés csak stratégiai szinten elképzelt, egységes egészbe foglalt tervezéssel valósítható meg, amely nem csak a célcsoport összességének, de az egyes földrajzi területeknek, régióknak, kistérségeknek a jellemzőit, illetve az egyéb társadalmi sajátosságokat is figyelembe veszi. Az igények nagyon pontos meghatározása szükséges a hálózat minden szintjén. Ezek alapján fogalmazhatók meg azok a projektötletek, majd dolgozhatók ki konkrét projektekké, amelyek tartalmat visznek az eRegio Hálózat pontok tevékenységébe. Azok a projektek, amelyek a hálózat nagy részét érintik, és amelyekben lehetőséget kell biztosítani a regionális vagy helyi működtetők számára, hogy hálózati szintű programokba, projektekbe bekapcsolódjanak, már nem csak magyarországi költségvetési, hanem akár Európai Uniós forrásokból is megvalósulhatnak.
A legtöbb eRegio Hálózat pont olyan helyszínen működik, ahol több nemzetiség él. A Hálózat eddig főképpen magyar jellegére épített. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy a Hálózat vizuális identitása csak magyarul került kialakításra, az emagyar.net portál mindmáig csak magyar nyelven érhető el. A Magyar-magyar Platform és az ezt kiszolgáló eRegio Hálózat valós és hatékony megoldási modelleket kínálhat a kisebbségi és többségi közösségek interakciójára is, az információs és kommunikációs technológia révén. Azonban ahhoz, hogy a Pontok valóban közösségi szerepet vállaljanak, szükséges az adott települések teljes lakossága felé való nyitás. Ennek pedig a nyelvi aspektus, hogy minden lakost a saját anyanyelvén szólítsunk meg, kritikus sikertényezője. Amennyiben ez létrejön, úgy valóban egy olyan hálózat alakítható ki, amely erős regionális, ugyanakkor erős transznacionális jelleggel is bír, és a teljes térség fejlődését szolgálja. Mindez a forrásszerzés szempontjából óriási lepést jelenthet, amennyiben így a Platform és a Hálózat az Európai Unió szintjén megfogalmazott, 2007-2013-as Közösségi Stratégiai Iránymutatásokkal igen sok pontban egyezik, ennek felvetéseire sok szempontból választ, megoldást kínál.
A Magyar-magyar Platform és az eRegio Hálózat mintajelleget ölthet, hiszen nincs még egy hasonló méretű és jellegű program a térségben. Az eRegio Hálózat keretet biztosít egyéb ágazati együttműködések számára is.
5. Dimenziók, célcsoportok, földrajzi egységek
Határon túli magyar dimenzióKulcsszavak: magyar, tömblakosság v. szórványban élô közösségek, nyugati magyarság
A Kárpát-medencében a Magyarországgal szomszédos államokban 2,5 millió magyar él. Ezt 2,2 milliós nyugati magyar közösség egészíti ki. Az eRegio Hálózat pontjai olyan területeken helyezkednek el, ahol magyar közösségek laknak. A kisebbségi létből adódó sajátosságok jelentős mértékben meghatározzák az adott közösségek életét.
Két eltérő állapot adódik. Vannak olyan Pontok, amelyek magyar többségű településeken működnek. Ezek helyzete viszonylag egyszerű, hiszen az adott környezetben könnyebben tudnak tevékenykedni. Könnyebben alakíthatnak ki együttműködéseket a helyi önkormányzattal, egyéb szervezetekkel vagy akár vállalkozásokkal is.
A Pontok másik csoportjába azok tartoznak, amelyek szórványvidékeken működnek. A szerepkörök ezek esetében egyértelműen eltolódnak, hiszen ezeken a helyeken a kultúra, a hagyományok ápolása válik hangsúlyossá a Pontok működésén. Itt a közösségépítő szerep felerősödik, hiszen a magyar lakosság intézményrendszere sokkal korlátozottabb. Eddig a Hálózat főképpen ebben a dimenzióban mozgott, és e téren már konkrét elképzelések és megoldások is születtek. A feladatkörök a magyar nyelvű tartalom, hagyományápolás, közösségfejlesztés körül határozhatók meg.
Sajátos megközelítést igényel a nyugati magyarság kérdése, mind stratégiai, mind forrásszervezési szempontból, mivel az Európai Uniónak nem célja a saját területétől távol élő nemzeti közösségek fejlesztése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a közösségek nem részesei a stratégiai építkezési folyamatnak. Sajátos igényeit, realitását külön kiemelt módon kell beépíteni a stratégiaalkotási, majd projektmenedzsment folyamatokba. Ilyen értelemben a nyugati magyarság bevonása a határon túli magyarság megközelítési dimenziójába fontos, szükséges és hasznos. A Pontok feladata ebben az esetben nem a digitális írásbeliség terjesztése, hanem a kulturális kötődés erősítése, kapcsolatok, együttműködések kialakítása. Ajánlott „önkéntes” Pontok létrehozása, a már létező közösségi internet hozzáférési helyek közvetlen anyagi támogatás nélküli bekapcsolása a hálózatba, egységes kritériumrendszer alapján.
Regionális dimenzió
Kulcsszavak: többnyelvûség, többségi-kisebbségi interakció, sajátos igények és megoldások, hozzáférés, regionális célok
Ez a dimenzió már túlmutat a projekt „magyar” jellegén. Olyan megoldásokat kínálhat, amely közvetlen vagy közvetett úton hozzájárul az adott települések, kistérségek, megyék illetve régiók fejlődéséhez. A térségfejlődést célzó projektek csak akkor vezethetnek valós, átfogó eredményre, ha azok a teljes lakosságot bevonják. Ebből adódóan az ilyen jellegű projektek mindegyikének figyelembe kell vennie a többnyelvűség kérdését, a többségi és kisebbségi lakosság interakcióját. A hozzáférési pontok népszerűsítési akciók révén tudathatják a lakossággal, hogy bárki számára nyitottak, nemcsak a magyar lakosság „kiváltsága” bejárni a pontokba. Ennek a nyelvi sokszínűségnek a szolgáltatásokban, az on-line tartalmakban is tükröződnie kell.
Összmagyar dimenzió
Kulcsszavak: határok nélkül, határokon átnyúló, magyar, modellérték
A Magyar-magyar Platform teljes határon túli magyar közösségre kiterjedő jellege már adott. Az első két évet követően egyre nagyobb törekvés mutatkozott a magyar kormányzat részéről, hogy a helyi fejlesztéseket egy integrált egészként kezelje.
Ezen a területen további kezdeményezések kaphatnak helyet. Ezek támogatását többnyire csak magyar költségvetési forrásokból lehet megoldani. Azokban a különleges esetekben, amikor egy regionális vagy transznacionális jellegű projekt egybeesik a „magyar érdekekkel”, az összmagyar kezdeményezések EU-s projektekké alakíthatók.
Európai Uniós dimenzió
Kulcsszavak: transznacionális, nyelvi, kulturális és társadalmi sokszínûség, modellérték, közép- és délkelet-európai jelleg
A regionális dimenzióhoz hasonló, de alapjában véve sokkal tágabb földrajzi területet foglal magába. Jelenleg a Hálózat, intézményes hátterét tekintve, nincs felkészülve nagyobb transznacionális projektek végrehajtására. E dimenzió hatékony érvényesítésének kulcsa a Hálózat homogenitásában rejlik. Ehhez egy minimális szolgáltatáscsomag nyújtása szükséges minden Ponton.
Amennyiben az eRegio Hálózat, mint program, fel tud venni egy Kárpát-medencei jelleget, úgy hosszú távú fenntarthatósága minden valószínűség szerint biztosított. A dimenzió perspektíváit és kialakításának lehetőségeit támasztja alá az is, hogy a Magyar-magyar Platform több területen is illeszkedik az Európai Unió kohéziós politikájának alapdokumentumához, a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokhoz, valamint az Európai Bizottság „i2010: Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért” kezdeményezéséhez.
6. A Magyar-magyar Platform és eRegio Hálózat tevékenysége
HálózatfejlesztésKulcsszavak: eszközpark, kommunikáció és koordináció, intelligens megoldások, költséghatékonyság
Eszközök
A hálózat fenntartása továbbra is kiemelkedő feladat, habár önmagában nem tekinthető célnak. Ennek fejlesztése a következő időszak prioritásai közé sorolható. Egyrészt újabb befektetéseket igényel az informatikai infrastruktúra fizikai elhasználódása, másrészt egy valóban hatékony munkához szükséges a pontok infrastruktúrájának bővítése. Emellett a pontok számának növelése is fontos elemet képez.
A hálózatmenedzsment és hálózatfejlesztés másik vetületét az intelligens hálózati megoldások képezik. Maga a hálózat fejlesztése is hordozhat magában fenntarthatósági elemeket. Az eszközjellegű hálózatfejlesztés irányát alapvetően a határon túli régiók határozzák meg, hiszen itt áll rendelkezésre a megfelelő információhalmaz és helyismeret.
Hálózati koordináció
A hálózatfejlesztésnek ez a dimenziója a belső kohézió kritikus sikertényezője lehet. Erdély esetében már van egy hasonló jellegű kezdeményezés, amelyet ajánlott a teljes hálózatra kiterjeszteni. A hatékony építkezés alapeleme, hogy a stratégiai egyeztetések mellett olyan operatív eszközök álljanak a Hálózat rendelkezésére, amellyel gyorsan és hatékonyan érhetők el a hozzáférési pontok, és amelyeken keresztül a hálózaton belüli interakciók gyorsan működnek.
On-line tartalmak, virtuális felületek
Kulcsszavak: tartalomhalmaz, nyelvi dimenzió, tartalomintegráció
Jelenleg a Hálózat pontjain rendelkezésre álló elektronikus és on-line tartalomnak további bővítését javasoljuk. Az emagyar.net biztosítja az információáramlást, ezt azonban tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy a teljes tartalomszolgáltatási feladatokat ellássa.
Ezek az informáló jellegű, oktatási (e-learning típusú), gazdasági (e-kereskedelem), kulturális (digitalizálás) vagy akár turisztikai tartalmak a célcsoportok függvényében magyarul vagy a többségi nyelveken is elkészülhetnek.
A tartalmak bővítésére a hálózatba bevont partnerek körének szélesítése a legcélszerűbb. A Hálózat maga nem rendelkezik elegendő humán erőforrással és ismerettel ezen a területen. Azonban más szervezetek, intézmények érdekeltek lehetnek a Hálózat használatában saját kezdeményezéseik, projektjeik megvalósításában. A Hálózat vitathatatlan erőssége, hogy egy igen széles látogatói-felhasználói közönséghez tud eljutni. A megfelelő partnerek felkutatása, majd a közös értékek és érdekek azonosítása a partnerségre alapuló tartalomszolgáltatási projektek generálását eredményezik.
Ezen projektek gyűjtőpontja – a partnerek által nyújtott tartalmak és szolgáltatások önállóságának megőrzése mellett – az emagyar.net címen található egységes kommunikációs felület.
Szolgáltató jelleg
Kulcsszavak: fenntartható tevékenységek, partnerség, szakmaiság
Ez jelenti a Hálózat fennmaradásának és szükségességének kulcsát. Hiszen amennyiben sikerül a szolgáltatások olyan kritikus szintjét elérni, amely biztosítja a pontok működtetésével járó költségek jelentős részének fedezését, akkor elértük a fenntarthatóságot. A nyújtott szolgáltatások kialakításában szintén eltérő megoldások kínálkoznak. Ezek összefogását leginkább a regionális koordinátorok tudják elvégezni. Ám olyan programok és projektek is kialakulhatnak, amelyek a teljes Hálózatot érintik. Itt is javasolt olyan partnerségek kialakítása, amelyben a partner maga hozza a szakmai tartalmat; a hálózat egésze, a regionális koordinátorok vagy helyi működtetők az eszközt biztosítják.
Közösségi jelleg
Kulcsszavak: közösségépítés, hagyományok, kultúra, nyelv, hátrányos helyzet
A nyújtott szolgáltatások mellett az eRegio Hálózat pontjai közösségi feladatokat látnak el. A teljes hálózat szintjén sok településen a helyi pont és az ezt működtető szervezet a közösségépítés egyedüli intézménye. Ezért a hálózati működtetés, fejlesztés szempontjából a közösségi aspektus a továbbiakban is kiemelt szempontot képez. A Platform különböző programjaiban, projektjeiben a közösségépítést szolgáló elképzeléseknek is helyük van. A közösségépítési tevékenységek anyagi fedezetét különböző pályázatok, vissza nem térítendő támogatási rendszerek révén lehet megoldani.
Hálózati identitás és menedzsment
Kulcsszavak: egységes vizuális identitás, intézményes háttér, népszerûsítés, partnerség
A hatékony hálózati működés egységes és intézményes koordinációt igényel, mind a belső működés szempontjából, mind a bevont szakmai partnerek irányában. Ennek részletes kidolgozása, működtetése külön figyelmet igényel. A létező intézményi struktúrák (Ma ITT és Ma ITT IB, regionális működtető szervezetek) képezik a koordináció fejlesztésének alapjait.A hálózat ismertségét alátámasztó népszerűsítés elengedhetetlen. Az egységes vizuális megjelenés elősegíti a tudatosulást a különböző célcsoportok körében. A vizuális identitásnak egyrészt a teljes hálózat szintjén használt egységes elemeket, másrészt regionális sajátságokat is tartalmaznia kell, hiszen az egyes régiókban a hálózat más-más néven működik. Az általános központi identitás a regionális kiegészítője és a regionális hálózat nagyobb entitáshoz való tartozását sugallja. A régiók részéről intenzív kommunikációra való igény mutatkozik, amelynek kulcseleme a tömegkommunikációs csatornákkal való folyamatos kapcsolattartás.
7. Stratégiai szempontok
A stratégia kialakítását követő projektgenerálásban és forrásszervezésben figyelembe kell venni az alábbi stratégiai szempontokat:Fenntarthatóság
• A hálózat a nyújtott szolgáltatások révén részben fenntarthatóvá tehető.
• Amely pontok vállalják egyes, a rendszer egészén alkalmazott szolgáltatás helyi működtetését, részbevételben részesülnek.
• Regionális hálók és/vagy helyi pontok szintjén javasoljuk, sajátos közösségi igények alapján, helyi szolgáltatások kidolgozását.
• A pontok számára központi támogatást kell biztosítani azokban az esetekben, amikor nincs lehetőségük saját bevételt termelni. Ekkor a közösségi szerep kialakítása kerül előtérbe, ez indokolja létüket, ezáltal pályázati források vonhatók be a működésükbe.
Nyitás a többségi társadalom felé
• Minden pont maga is alakíthatja tevékenységét, szolgáltatási körét. Ennek során fontos annak tudatosítása, hogy a program nem csak a magyar anyanyelvűeknek szól, hanem a többségi társadalom tagjainak is szolgáltat, ezért fontos a teljes hálózat nyitottsága is.
• Amennyiben egy-egy projekt regionális jelleget ölt, akkor EU-s (strukturális) támogatásokban részesülhet.
• A Hálózat jövőbeni szerepével összhangban ajánlatos a „fejlesztés” fogalmának erőteljesebb megjelenítése az egyes projektekben, kezdeményezésekben, amennyiben valóban hozzájárul települések, régiók és az egész Kárpát-medencei térség fejlődéséhez.
A települések fejlettségi fokának figyelembevétele
• A hálózatfejlesztés főleg vidéken, fejletlen övezetekben fontos, ahol egyébként nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra és szolgáltatás.
• Az internettel megfelelően ellátott városi lakosság esetében előtérbe kerülnek a saját igényeikre szabott fejlett internetes tartalmak és szolgáltatások.
Intézményesülés, intézményi rendszer
• A hálózat erőssége, hogy regionális szintű és helyi partnerek tevékenységére épül. Jelenleg az eRegio Hálózat pontok hálózata az egyik legjelentősebb civil együttműködés a közép- és délkelet-európai térségben.
• E partneri jelleg erősítése, a létező együttműködések kihangsúlyozása egyben a hálózati jelleg tudatát erősíti.
• Szükséges a hálózati kapcsolat intézményes kereteinek megszilárdítása, amelynek kulcsszerepe van a koordinációs és PR-feladatok ellátásában, a stratégiai fejlesztések végrehajtásában és a forrásszervezésben.
8. Célcsoportok, stratégiai partnerek
A program fő célcsoportjait a határon túli magyar közösségek képezik. Ezen belül a Magyar-magyar Platform által elsődlegesen érintett célcsoportok a következők:• azoknak a településeknek a magyar lakossága, ahol eRegio Hálózat pont működik;
• azok a szervezetek, amelyek regionális, kistérségi vagy helyi szinten működtetnek Pontokat vagy Hálózatokat;
• azok a szakmai partnerek (civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok), amelyek a Platform keretében külső partnerként valósítanak meg programokat, projekteket;
• az emagyar.net látogatói, felhasználói.
A program másodlagos célközönségét két nagyobb csoport képezi:
• a magyarországi egyének és szervezetek a határon túli magyar közösségekkel való interakciójuk révén a Platform részévé válhatnak. Ezen belül a Platform célcsoportjai azok a
- közintézmények - amelyek be kívánnak kapcsolódni a határon túli magyar közösségekkel való projektalapú együttműködésbe;
- civil szervezetek - amelyek érdekeltek egy széleskörű Kárpát-medencei magyar civil együttműködési hálózatban való részvételre;
- vállalkozások - amelyek felhasználva a Platform által adott lehetőségeket, üzleti kapcsolatokat kívánnak létesíteni és fejleszteni a határon túli magyarok által lakott területeken;
- magánszemélyek - akik egyéni úton is támogatni kívánják a Magyar-magyar Platform fejlesztését, a hálózat virtuális magyar közösségerősítő jellege miatt.
• azoknak az országoknak a többségi társadalma, ahol határon túli magyar közösségek élnek.
A Platform európai normáknak is megfelelő fenntartása, fejlesztése elképzelhetetlen a többségi közösségekkel való interakció nélkül. A Platform célcsoportjai azok a
- helyi, regionális vagy akár nemzetközi hálózattal rendelkező civil szervezetek - amelyek az eRegio Hálózatban olyan eszközt és lehetőséget látnak, amelyhez csatlakozni egyet jelent tevékenységük fejlesztésével, kibővítésével;
- Magyarországgal szomszédos országok közigazgatási intézményei - amelyek lehetőséget látnak az eRegio Hálózattal való együttműködésben saját programjaik megvalósítása, bővítése, népszerűsítése céljából;
- magánvállalkozások - amelyek érdekeltek a térségben való terjeszkedésben, és az eRegio Hálózat eszközt biztosíthat számukra;
- magánszemélyek - akik egyéni úton is támogatni kívánják az eRegio Hálózat fejlesztését, ennek Közép- és Délkelet-európai fejlesztési jellege miatt.
Partnerség
A partneri hálózat építésének dimenziói
A Magyar-magyar Platform tartalommal való feltöltésének egyik kulcseleme, hogy a potenciális érdeklődők felismerjék, hogyan tudják az eRegio Hálózatot, illetve a Platform által biztosított információs és kommunikációs eszközöket használni. E lehetőség felismerésének következtében olyan együttműködési programok és projektek alakíthatók ki, amelyekben a Platform a hálózatot és eszközt, míg a bevont partnerek a különböző szakmai tartalmakat biztosítják. Ilyen értelemben a széles partneri kör kialakítását a következő szinteken kell szervezni.
Teljes hálózat szintjén
• magyarországi intézmények (minisztériumok), szakmai és civil szervezetek,
• EU-s intézmények,
Regionális hálózatok szintjén
• a Magyarországgal szomszédos államok közintézményei (minisztériumok, ügynökségek, regionális hatóságok),
• szakmai és civil szervezetek,
• on-line tartalomszolgáltatók (portálok, a lakosság és vállalkozások felé szolgáltató kereskedelmi egységek),
Helyi és kistérségi szinten
• önkormányzatok és ezek társulásai, amelyek számára a helyi pontok és kistérségi hálózatok konkrét feladatokat végezhetnek el (a lakosság és helyi közigazgatási intézmény interakciója keretében),
• helyi kisvállalkozások.
Stratégiai partnerek
A Magyar-magyar Platform célkitűzéseinek megvalósításában stratégiai partneri kapcsolatokat kell kialakítani a következő intézmények bevonása révén:
• Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya,
• érintett magyarországi szakminisztériumok,
• Corvinus Támogatásközvetítő Zrt.
Stratégiai partneri együttműködés fontos azokkal a szervezetekkel, amelyek az egyes régiókban hasonló, vagy kiegészítő feladatokat látnak el. Az együttműködés alapja, a Magyar-magyar Platform stratégiájának megfelelően, a szolgáltatási tartalmak összekapcsolása lehet. Fontos stratégiai cél, hogy egyazon feladatot ellátó, párhuzamos hálózatok ne működjenek.
9. Kapcsolódások más irányelvekhez, célkitűzésekhez
A stratégiai irányelvekben meghatározó, hogy a Magyar-magyar Platform és az eRegio Hálózat szorosan kapcsolódjon a vonatkozó EU-s stratégiákhoz (eInclusion, i2010, CSG), és a nemzeti/regionális programokhoz.E kapcsolatok megteremtése és kidolgozása mind a programot irányító és finanszírozó GKM, mind a helyi (regionális, országonkénti) hálózati tagok, szervezetek feladata.
Kapcsolódások az Európai Unió Közösségi Stratégiai Iránymutatásaihoz
Az információs és kommunikációs technológiák intelligens használata kiemelt szempontként jelenik meg a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokban. Összekötve a koherens stratégiák iránti szükséglettel, a szinergiák és komplementaritás kialakításának igényével, a további források mobilizálásra való törekvéssel és a területi kohézió integrált megközelítésének támogatásával elmondhatjuk, hogy az eRegio Hálózat esetében is arra az integrált vízióra van szükség, amely egyrészt pontos szerepet ad egy-egy pontnak, másrészt az egyes regionális hálózatnak és magának a 7 országban jelen levő teljes rendszernek.
Ágazati dimenzió: A Magyar-magyar Platform ágazati szintű fejlesztése a hálózati jelleg megerősítésének, valamint a hálózat tartalommal való feltöltésének fontos tényezője. Az EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásai az ágazati területen több kiemelkedő prioritást határoznak meg. A Magyar-magyar Platform Stratégiai Irányelvei a következő ágazati prioritások keretében köthetők a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokhoz:
2. Iránymutatás: Tudás és innováció a növekedésért
• Információs társadalmat mindenkinek.
• A forrásokhoz való hozzáférés javítása.
3. Iránymutatás: Több és jobb munkahely
• A humántõkébe történõ beruházások növelése, jobb oktatás és képzés révén.
Területi dimenzió: Mint ahogy a Közösségi Stratégiai Iránymutatások is kiemelten kezelik a regionalitás kérdését, úgy ezt az eRegio Hálózat esetében is kiemelten kell kezelni. Sajátos kérdések merülnek fel, így egyedi megoldások szükségesek települési, térségi, regionális és nemzetközi szinten. Ennek tükrében a Közösségi Stratégiai Iránymutatások fontos tartalommal bírnak.
A következő területi komponensek köthetők a Magyar-magyar Platform Stratégiai Irányelvei közül a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokhoz:
• A városok hozzájárulása a növekedéshez és a munkalehetõségekhez.
• A vidéki területek gazdasági diverzifikációjának támogatása.
• Együttmûködés.
• Határokon átnyúló együttmûködés.
• Transznacionális együttmûködés.
Kapcsolódás egyéb irányelvekhez és célkitűzésekhez
A Stratégiai Irányelvekben meghatározó, hogy az Magyar-magyar Platform és az eRegio szorosan kapcsolódjon a vonatkozó EU-s stratégiákhoz (i2010, eInclusion, a Közösségi Stratégiai Iránymutatások), és a nemzeti/regionális programokhoz.
E kapcsolatok megteremtése és kidolgozása mind a programot irányító és finanszírozó GKM, mind a helyi (regionális, országonkénti) hálózati tagok, szervezetek feladata.
A jelen Stratégiai Irányelvek összhangban vannak az Európai Bizottság „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című közleményében ismertetett célkitűzésekkel; a Platform hozzájárul az i2010-hez kapcsolódó stratégiának az érintett országokban történő implementációjához és megvalósulásához. Az eRegio Hálózat pontjainak jelentős többsége az Európai Unió területén található. A csatlakozás előtt álló országok esetében (Horvátország, Szerbia, Ukrajna) a Platform infrastruktúrával és határon átnyúló együttműködésekkel segíti ezek integrációs folyamatát.
A Platform az eRegio Hálózat révén az Európai Unió négy tagállamában több mint 200 településen biztosít közösségi internet-hozzáférést, jellemzően olyan helységekben, ahol egyébként anyagi és technikai nehézségekbe ütközik a világhálóhoz való csatlakozás. A képzett kiszolgáló személyzettel ellátott pontok révén a Platform aktív részese a digitális írástudás terjesztésének ezeken a településeken. A hálózatban egyesített pontok, valamint a Platform által nyújtott hasznos digitális tartalmak és szolgáltatások útján a program hozzájárul az egységes európai információs tér kialakításához.
A Platform elődjének tekinthető „Szülőföldön az információs társadalomba” kezdeményezés már kezdetben, 2003-2004-ben azokat a célokat tűzte ki maga elé, amelyek jelenleg az e- Befogadás (e-Inclusion) program fókuszában állnak: a digitális szakadék felszámolása, az információk hatékony és széles körű hozzáférhetővé tétele, társadalmi integráció az IKT eszközei révén. Az e-Inclusion kezdeményezésbe illeszkedő Magyar-magyar Platform modell értékű program, amely összesen nyolc EU-tag vagy csatlakozni kívánó szomszédos ország szervezeteinek részvételével járul hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez, a társadalmi részvétel fokozásához, valamint a szociális és regionális választóvonalak megszüntetéséhez.
Mivel a Platform elsődleges célcsoportját a külhoni magyar közösségek képezik, a program végrehajtásában természetes partnerünk a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága. Az Irányelvek figyelembe veszik a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) külhoni magyarsággal kapcsolatos stratégiáját. A Platform munkájában részt vevő magyarországi, Kárpát-medencei és nyugati szervezetek saját, önálló eszközeiket a közös célok szolgálatába állítva, a MeH fejlesztés- és támogatáspolitikai törekvéseivel összhangban az alábbi célkitűzések megvalósításán dolgoznak: a magyar-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzése, ágazati és regionális együttműködések szorgalmazása, a külhoni magyar közösségek versenyképességének növelése, az identitás megőrzése, a kisebbségi létből fakadó egyenlőtlenségek megszüntetése.
10. Források
Szolgáltatásokból származó bevételekAz eRegio Hálózat közösségi hozzáférési pontjaiban nyújtott alap és emelt szintű szolgáltatások mind az egyes pontok, mind a regionális hálózatok számára bevételt termelhetnek. Ennek mértéke leginkább a helyi működtető szervezetek, illetve a regionális koordinátor szervezeteken múlik, pontosabban azon, hogy mennyire tudnak felmérni olyan igényeket és ez alapján kidolgozni olyan szolgáltatást, amelyre a települések lakosai, vállalkozásai igénybe vesznek. Ugyanakkor a regionális koordinátorok olyan stratégiai partnerségeket köthetnek különböző magánvállalkozásokkal, amely keretében bizonyos mértékű bevételért cserébe ez utóbbi használhatja a regionális hálózatot saját szolgáltatásai népszerűsítésére, fogyasztóhoz való eljuttatására.
A szolgáltatásokból származó előnyök nemcsak bevételi, hanem a kiadások csökkentése szempontjából is figyelembe veendők. Gyakorlatilag az is forrásbevonást jelent, ha bizonyos együttműködések révén a regionális hálózat vagy helyi Pont működési költségei csökkennek.
Magánszféra támogatásai
A magánszféra adományozó hajlandóságának növelését csakis jó PR-tevékenységgel lehet elérni. Amennyiben a teljes eRegio Hálózatnak, a regionális hálóknak vagy akár a helyi pontoknak magas ismertsége van adott régiókban vagy településeken, úgy a magánszféra szívesen használja a nevét, és ezért szponzor-támogatást is hajlandó nyújtani. E bevételek növelésének lehetősége több országban is adott, hiszen a közép- és délkelet-európai Térség általában véve fejlődik, és az uniós integrációs folyamatoknak is köszönhetően a vállalkozói-kereskedelmi szektor folyamatos növekedésben van (a szponzoralapok léte köztudottan a profit nagyságának függvénye).
Állami támogatások
Az eRegio Hálózat eddigi kialakulási és fejlődési folyamatában jelentős mértékben a magyar állami támogatások biztosították a forrásokat. A támogatás mértéke azonban évről évre csökkent, majd időszakosan ki is maradt. A következő időszak egyik kiemelt feladata kiegészítő források bevonása a tevékenységek fejlesztése céljából.
Magyarországgal szomszédos országok támogatási rendszerei, illetve az Európai Unió decentralizált támogatásai
Ki kell dolgozni az adott országok támogatási rendszereihez kapcsolódó forrásszervezést, hiszen ezek a források egyre inkább bővülnek, és jelentős hányadát képezhetik az illető országban működő regionális hálózat tevékenységeinek forrásaiban. Ehhez figyelembe kell venni az adott országok fejlesztési elképzeléseit is, hiszen a regionális hálózatok mind mennyiségi, mind minőségi bővülésének igazodnia kell ezekhez.
Románia és Szlovákia esetében a decentralizált támogatások jelentős hányadát az EU kohéziós politikájának alkalmazását elősegítő strukturális alapok, valamint az EU közös Agrárpolitikájának céljait támogató vidékfejlesztési alapok képezik, így ezeket a pályázati rendszereket is figyelemmel kell kísérni.
Európai Uniós országokon átnyúló támogatásai
Európai közösségi programok
A "Közösségi Programok" együttese az Európai Bizottság által elfogadott, integrált intézkedések sorozata, amelynek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, több éves időtartam alatt. A Közösségi Programokat az Unió általános költségvetéséből finanszírozzák. A Közösségi Programok eredeti feladata - megalkotóinak szándéka szerint - az, hogy a programokban kijelölt céljainak megvalósítása révén közelebb hozza a tagállamok lakóihoz az Európai Uniót, megismertesse a polgárokkal a közösségi politikák lényegét, a támogatási-újraelosztási rendszer működését, a "miérteket" és a "hogyanokat". Ezért a programokban eredetileg csak tagállami szervezetek vehettek részt. Azonban a csatlakozási igényüket jelző, vagy már a csatlakozási folyamatot elkezdett országok számára is adott a lehetőség a különböző közösségi programokban való részvételre.
A közösségi programok által kidolgozott programoknak minden esetben több országot, régiót kell érintenie, a megvalósításhoz pedig viszonylag magas végrehajtási, intézményi kapacitásra van szükség. A Magyar-magyar Platform rendelkezik azokkal az alapvető területi, partnerségi jellemzőkkel, amelyek kritériumait képezik a közösségi támogatásoknak, azonban intézményi háttér, koordinációs képességek szempontjából a hálózatot tovább kell erősíteni. A közösségi programokból szerzett támogatások egyes, a teljes hálózat szintjén megfogalmazott célkitűzések és ezek elérésére kidolgozott programok megvalósítására ad lehetőséget.
Határmenti együttmûködések
A határmenti együttműködési programok pénzügyi keretei nyílt pályázati rendszerben kerülnek felhasználásra az egyenként meghatározott programterületeken, melyek meghatározása az érvényes Európai szabályozás szerint megyei (NUTSIII-szintű) területi alapon történt. A programdokumentumokban rögzített fejlesztési célok és beavatkozási területek mentén lehetséges az együttműködési tevékenységeket finanszírozni, figyelembe véve az egyéb fejlesztési célú támogatási programokat és rendszereket. Az egyes programok regionális fejlesztési jellegűek, de a regionális fejlesztésnek kizárólag azon területeit ölelik fel, ahol a nemzeti határokon átlépő együttműködések a főáramú fejlesztésekhez képest hozzáadott értéket hordoznak, illetve olyan közös problémákat céloznak megoldani, melyek gátolják a résztvevő országok kapcsolódó területei tekintetében az egymásra ható fejlesztések összehangolását, kölcsönös kihasználását. Ez lehetőséget nyújt a határmenti területek olyan fejlesztésére, mely enyhíti a helyi népesség helyenként fennálló gazdasági és társadalmi elszigeteltségét.
Magyarország minden egyes szomszédos országával közösen határmenti operatív programot bonyolít le. Ezek mindegyike az eRegio Hálózat pont szempontjából is potenciális támogatási forrást jelenthet. Ez érvényes azon országokra is, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak (Ukrajna, Szerbia, Horvátország). Ezen kívül Románia és Szerbia, Szlovákia és Ausztria, Horvátország és Szlovénia, Románia és Ukrajna között szintén hasonló jellegű operatív programok kerültek kidolgozásra.
A térség EU-s transznacionális programjai (Közép kelet-Európai Operatív Program, Délkelet-Európai Térség Operatív Program)
A transznacionális együttműködési programok lényege, hogy egy adott szempontból egy területi egységként értelmezhető több országból álló területek közösen keressenek megoldásokat a térséget érintő problémákra. Ehhez a program kialakításakor az Uniót és szomszédos területeit meghatározott gazdasági, földrajzi, társadalmi szempontból egységesnek tekinthető tizenhárom makro-térségre osztották fel. A kárpá-medencei térség a 18 országot magában foglaló Közép-európai-adriai-dunai-délkelet-euró
pai térség (Central Adriatic Danubian South-Eastern European Space - CADSES) részét képezi.
A transznacionális projektek hagyományosan a programtér 5-7 országának 10-15 partnerének részvételével szoktak megvalósulni. A projektek leginkább kutatási, tervezési, szakmai együttműködési jellegűek, beruházási vagy komolyabb beszerzési elemet nem tartalmaznak. A CADSES program hatékonyságának növelése érdekében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a 2007-2013-as időszakban a makrotérséget két programtérre választja: Közép-európai (CEE) és Dél-kelet Európai (SEE).
Javasolt programtér
Közép-európai program
EU tagállamok: Ausztria, Csehország, Németország (nem teljes területével), Magyarország, Olaszország (nem teljes területével), Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia. nem EU tagállamok: Ukrajna (nem teljes területével)
Dél-kelet Európai program
EU tagállamok: Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Olaszország (nem teljes területével). Tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia (FYROM), Szerbia, Montenegró, Törökország (nem teljes területével). Harmadik országok: Moldávia, Ukrajna (nem teljes területével)
Magyarországi intézményi támogatás, feladatfinanszírozás
A támogatás pályáztatással történő elosztása a jövőben normatív alapon, a pontok által nyújtott szolgáltatások mértéke és színvonala szerint történik. A GKM és egyéb magyarországi támogatásokat egyéb forrásokkal is ki kell egészíteni. A Magyar-magyar Platform egyes komponensei – főleg a közösségi jellegből adódó feladatokkal járó költségek – ezekből a forrásokból táplálkozhatnak. A Szülőföld Alap a regionális hálózatok szintjén kidolgozott és bevezetett programok a magyar kisebbségi közösséget érintő feladatok támogatását is biztosítja.
Az ágazati programok beépítése lehetőséget ad arra, hogy a magyarországi társszervezetek (GKM mellett más, bekapcsolódni kívánó minisztériumok, szervezetek) a források biztosítása mellett feladatokat delegáljanak.
Egyéni adományok, támogatások
A magánszemélyektől származó adományokat az érintett közösség célkitűzéseinek támogatására kell fordítani. Kiemelten kell kezelnünk a nyugati magyar közösség azon személyeit, akik keresik a Kárpát-medencei magyarsággal való intenzív kapcsolattartás lehetőségeit. A pénzbeli adományokon túl az egyéb hozzájárulásokat és lehetőségeket (kapcsolatok, tudás, tapasztalat) is ösztönözni kell.
11. Ágazati prioritások
A Platform akkor tölti be hatékonyan információközvetítő és kapcsolatépítő funkcióját, ha megfelelően szelektált, széleskörű és jól strukturált tartalom érhető el.A Magyar-magyar Platformnak tartalmát tekintve flexibilisnek, folyamatosan formálhatónak kell lennie; megjelenési és megnyilvánulási felületeit a külhoni magyarság szervezetei részéről megfogalmazott szükségletek határozzák meg.
A Platform ágazati dimenziói:
- gazdasági és üzleti kapcsolatok (uzletter.emagyar.net): a határon túli magyar közösségek gazdasági felzárkóztatását célzó Üzlettér a Kárpát-medencében és a nyugati régióban lévő magyar kötődésű vállalkozások kapcsolatépítését hivatott elősegíteni.
- turizmus, turisztikai kapcsolatok (turizmus.emagyar.net): a magyarlakta területek turisztikai lehetőségeiről nyújt információkat, interaktív szolgáltatásokat, különös tekintettel a faluturizmusra, a kistelepülésekben rejlő idegenforgalmi potenciálra.
- környezetvédelmi együttműködések (kornyezet.emagyar.net): 2007. március 8-án a KVVM általi kezdeményezésre a magyarországi és külhoni magyar intézmények, szervezetek, szakmai szövetségek részvételével megalakult a Magyar-magyar ÖkoFórum. Célja a környezettudatos magatartás fejlesztése, az oktatásban, a vállalkozói szférában és a civil szervezetek körében.
- kulturális és oktatási kapcsolatok (kultura.emagyar.net, oktatas.emagyar.net) A kultúra és oktatás hagyományosan a nemzeti identitás egyik legfontosabb eleme. Az egymást erősítő kapcsolatrendszer kialakítása, a közös programok megtervezése, a hasznos tapasztalatok cseréje az eRegio Hálózat pontjainak segítségével gyors és biztos hátteret szolgáltat. A Magyar-magyar Platformon kiemelt szerepet kapnak a különböző távképzési, valamint az oktatási intézmények közti ösztöndíj- és csereprogramok.
- konzuli információk (kulkepviselet.emagyar.net): a Külügyminisztériummal való egyeztetésben megvalósuló oldal konzuli információkat közöl.
- genealógiai kutatások (csaladfa.emagyar.net): családfakutatás abban az esetben, ha az a határon túli területekre vezet, legyen szó akár a kisebbségi magyar populációra vonatkozó egyházi és állami nyilvántartásokhoz való hozzáférésről, akár az emigránsok nyomon követéséről. A megfelelő szakmai szervezetek bevonásával ehhez a kutatáshoz kíván segítséget nyújtani a Magyar-magyar Platformnak ez a szekciója.
- Platform fejlesztések (fejlesztes.emagyar.net) tevékenységi köre a Platform hatékonyságát és fejlődését célozza. Olyan projekteket foglal magába, amely a Platform egészének működését, a tevékenység mérhető célokra alapozott hatékony ellenőrzését, valamint a jövőről való gondolkodás eszközeit, és hálózatát biztosítja.
- EU-integráció (europa.emagyar.net): Térségünkben egyik legsürgetőbb feladat az európai integráció gyorsítása, az Európai Unió forrásainak jobb kihasználása, az európai integrációval kapcsolatos információk közvetítése, közösségi portál működtetése révén. A Magyar-magyar Platformnak ebben az ágazati tevékenységében arra fókuszálunk, hogy az Európai Unióhoz való integrációval Magyarország és a szomszédos országok közös programjai hogyan segíthetik a térség felzárkózását, ezen belül a régiók fejlődését, a közösségek gazdasági, társadalmi, kulturális erősödését.
- info.emagyar.net A Magyar-magyar Platform előzményeit tekintve az információs és kommunikációs technológia (IKT) használatára épül. Azonban Az a Platformon belül nemcsak a technológia használatát jelenti, hanem azon elképzelések, célok megvalósítását is, amelyek hozzásegítenek az információs társadalom megvalósításához a magyarok által lakott térségekben.
Regionális (országonkénti) eltérések miatt a Magyar-magyar Platform szerkezete, logikája alapvetően ágazatokra (dimenziókra) épül, amely képes kezelni ezeket az eltéréseket. A végleges és minden régióra kiterjedő stratégia ennek megfelelően több helyi, kisebb léptékű stratégiát tartalmaz. A regionális prioritások megfogalmazása az egyes ágazatokon belül a regionális koordinátor szervezetek feladatkörébe tartozik.
12. A Stratégiai Irányelvek végrehajtása
Központi végrehajtás és koordinációA hatékony hálózati működtetés egységes intézményes koordinációt igényel, mind a belső működés szempontjából, mind a bevont szakmai partnerek irányában. Ennek részletes kidolgozása, működtetése külön figyelmet igényel. A létező intézményi struktúrák (Ma ITT és Ma ITT IB, regionális működtető szervezetek) képezik a koordináció fejlesztésének alapját. A Ma ITT IB tagjai a cselekvési ütemtervben megfogalmazottak szerint javaslatot dolgoznak ki a Magyar-magyar Platform hatékony koordinációjához szükséges intézményről.
Ágazati szintű végrehajtás
Az Irányelvek ágazati prioritásainak végrehajtásában a regionális koordinátor szervezeteknek kulcsszerep jut, ugyanis az egy-egy adott ágazat keretében lebonyolított tevékenységeket ezek a szervezetek fogják össze. Az ezzel kapcsolatos felkérést a Ma ITT Intéző Bizottsága adja meg, időtartama egy évre szól, a meghosszabbítás lehetőségével.
Az ágazati tevékenységek határon túli koordinációja az alább felsoroltak tükrében jelent újítást:
• Megerősíti a koordinátor szervezetek végrehajtási, programalkotási, projektmenedzsment szerepét.
• A hálózati együttműködés újabb eleme, mivel az ágazati tevékenység a regionális koordinátorok közvetlen kapcsolatára és együttműködésére épül. Ez átalakítja a jelenlegi sugárszerű, és Budapest-központú együttműködést.
• Lehetőséget teremt az ágazati tevékenységek több nyelven való megjelenítésére is. A regionális koordinátor saját országa nyelvére adaptálhatja az ágazati tevékenység eredményeit, és a felhalmozott tapasztalatot a Platform segítségével átadhatja a többi országban levő regionális koordinátornak.
Regionális végrehajtás
A regionális végrehajtás intézményrendszere jelenleg is igen erős, hiszen ezen a területen több mint négy éves tapasztalat halmozódott fel. Ez a rendszer továbbra is fenntartható.
A regionális koordinátor szervezetek legfőbb feladata, hogy az egyes ágazati kerettervek kapcsán is megfogalmazzák regionális prioritásaikat, amelyek alapján kidolgozható az Irányelveket kiegészítő regionális és ágazati komponenseket egyaránt tartalmazó ágazati és regionális stratégiák keretmátrixa.
A Platform keretében továbbra is kiemelt hangsúly és erőforrások fordítandók arra, hogy a regionális koordinációs funkció zavartalanul ellátható legyen.
A végrehajtás online háttértámogatása
A Platform céljainak elérése érdekében a modern technológia eszközeit használja. Az emagyar.net címen található portál a program fő kommunikációs felülete. Ebben a kontextusban a portál nyilvános tartalmai, szolgáltatásai képezik az elsődleges kommunikációs csatornát a Platformban részt vevő regionális és helyi szervezetek, személyek, valamint a sajtó és a program iránt érdeklődő közönség irányába.
A portál nyilvános részei mellett fokozott figyelmet kell fordítani a belső koordinációt szolgáló on-line eszközök továbbfejlesztésére is, amelyek háromszintű jogosultsági rendszerben (lokális, regionális, központi), biztonságos technológiai keretek között segítik elő a több irányú, hatékony kommunikációt. A belső információáramlás fő irányai: lokális üzemeltetők - lokális üzemeltetők, lokális üzemeltetők – regionális/központi felelősök, központi belső koordináció.
Népszerűsítés
A Hálózat ismertségét alátámasztó népszerűsítés elengedhetetlen háttérfeladat. Az egységes arculati elemek elősegítik a tudatosulást a különböző célcsoportok körében. A vizuális identitásnak egyrészt a teljes Hálózat szintjén használt egységes elemeket, másrészt regionális sajátságokat is tartalmaznia kell, a helyi igényektől függően, hiszen az egyes régiókban a hálózat és annak pontjai más-más néven működnek. Az általános központi identitás a regionális kiegészítője olyan értelemben, hogy a regionális hálózat nagyobb entitáshoz való tartozását sugallja. Ezt kiegészítve intenzív kommunikációs tevékenységre való igény mutatkozik, amelynek kulcseleme a tömegkommunikációs csatornákkal való folyamatos kapcsolattartás.
Megvalósítás lépései
Az Irányelvek gyakorlati megvalósítását a Ma ITT IB irányítja, az alábbi feladatok elvégzésének felügyeletével
A Magyar-magyar Platform Stratégiai Irányelvei gyakorlatba ültetésének koordinációja
Az Irányelvek gyakorlatba ültetésével kapcsolatos feladatok nyomonkövetése (monitoring)
Regionális prioritások kialakítása
Az Irányelvekben megfogalmazott célkitűzések, általános stratégiai szempontok alapján a regionális működtetéssel megbízott szervezetek kidolgozzák az ágazati, és az érintett földrajzi térség regionális prioritásait
Ágazati szintû programok és projektek kidolgozása
Az egyes ágazati tevékenységek keretén belül kialakítandó programok, projektek, kezdeményezések állandó jelleggel bővülhetnek. Az Irányelvek ehhez az általános keretet adják meg.
Az Irányelveket kiegészítõ, ágazati és regionális prioritások keretmátrixa
A regionális prioritások elkészülése után, az ágazati prioritásokkal egybevetve a Ma ITT IB által felkért szakértők elkészítik az ágazati és regionális prioritások keretmátrixát, amely az egyes ágazatok területén kitűzött regionális célkitűzéseket tartalmazza.
Az Irányelvek időszakos értékelése
Az Irányelvek a 2008-2012-es időszakra vonatkoznak. Az ebben megfogalmazott célok, stratégiák időközi értékelésére és korrekciója fontos feladat. Az időközi értékelés elkészítésével a Ma ITT IB szakértőket kér fel.
A következõ idõszak Irányelveinek elõkészítése
a Stratégiai Irányelvek végrehajtásának tapasztalatai és felülvizsgálata alapján a Ma ITT IB szakértőket bízhat meg a következő időszak Stratégiai Irányelveinek kidolgozására.
A végrehajtás intézményrendszerének megerõsítése
A Ma ITT tagjai az IB koordinálásával közösen dolgoznak ki javaslatokat a végrehajtás intézményrendszerének megerősítésére.
Informálás és népszerûsítés
A jelen Irányelvekben megfogalmazottak szerint ki kell dolgozni a a Magyar-magyar Platform kommunikációs és népszerűsítési tervét.
Online koordinációs funkciók kialakítása (az emagyar.net háttérfunkcióinak kidolgozása és alkalmazása)
Az Irányelvekben meghatározott stratégiai elképzelések, valamint a koordinációs feladatok tükrében az emagyar.net portál működtetésével megbízott Magyar Emberi Jogok Alapítvány kidolgozza a portál online koordinációs funkciók ellátásához szükséges fejlesztési tervét.
A feladatok elvégzéséhez a Ma ITT IB 2008. május 31-ig kidolgozza a megvalósítás lépéseinek részletes ütemtervét.
Mellékletek
- Ágazati programok leírása• gazdasági és üzleti kapcsolatok (uzletter.emagyar.net)
• turizmus, turisztikai kapcsolatok (turizmus.emagyar.net)
• környezetvédelmi együttműködések (kornyezet.emagyar.net)
• kulturális és oktatási kapcsolatok (kultura.emagyar.net, oktatas.emagyar.net)
• konzuli információk (kulkepviselet.emagyar.net)
• genealógiai kutatások (csaladfa.emagyar.net)
• platform fejlesztések (fejlesztes.emagyar.net)
• EU-integráció (europa.emagyar.net)
• info.emagyar.net
- A Ma ITT Stratégiai Irányító Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzata
- Az üzemeltetésben résztvevő szervezetek felsorolása
- A Magyar-magyar Platform és az EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásainak kapcsolódási pontjai
- Részletes forráselemzés
- A Puskás Tivadar Alapítvány elemzése az eRegio Hálózat pontjainak működéséről (doc)
- Az Irányelvekben szereplő megnevezések és fogalmak magyarázata
A Stratégiai Irányelvek kidolgozói:_
Dr. Csepeli György - Budapest (GKM)
Antal Andrea – Budapest (GKM)
Cékó Krisztina – Vajdaság (MNT)
Csanádi Attila – Vajdaság (MNT)
Farkas András – Erdély (eTransylvania)
Hardy András – Budapest (KvVM)
Hámos László – Amerikai Egyesült Államok (HHRF)
Jakab Sándor – Horvátország (HMDK)
Józsa Péter – Budapest (HHRF)
Kincs Gábor - Kárpátalja (UMDSZ)
dr. Kovács Miklós - Budapest (ÖTM)
Mátyási Sándor – Budapest (Solution4.org)
Nagy Ágnes – Budapest (GKM)
Orosz Ildikó – Kárpátalja (KMKSz)
Pogány Erzsébet – Felvidék (SZKC)
Rózsa Endre - Budapest (ÖTM)
Sallay Teréz – Felvidék (MÉCS)
Takács Viktória Ágnes – Budapest (MeH)
Tóth Károly – Felvidék (MÉCS)
Varga Zoltán – Budapest (PTA)
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: