Régiók
Események
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 31 | |||
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
Áttekintés
Vajdaság - teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány - Szerbia északi, Magyarországgal határos része. Területe 21500 km2, lakosainak száma kétmillió, ebből hozzávetőlegesen háromszázezer magyar. Sokszor helytelenül Délvidékként említik, azonban annak fogalma magába foglalja a mai Románia, Szlovénia és Horvátország egyes részeit is.
Etnikailag különösen sokszínű: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát. Nem kevesebb, mint hat nyelv van hivatalos használatban (szerb, magyar, horvát, szlovák, román, ruszin), ami tükrözi a terület kulturális és nyelvi sokszínűségét.
Vajdaság hét körzetre van felosztva:
- Észak-Bácskai Körzet (Severnobački Okrug), székhelye Szabadka (Subotica)
- Nyugat-Bácskai Körzet (Zapadnobački Okrug), székhelye Zombor (Sombor)
- Dél-Bácskai Körzet (Južnobački Okrug), székhelye Újvidék (Novi Sad)
- Észak-Bánáti Körzet (Severnobanatski Okrug), székhelye Nagykikinda (Kikinda)
- Közép-Bánáti Körzet (Srednjebanatski Okrug), székhelye Nagybecskerek (Zrenjanin)
- Dél-Bánáti Körzet (Južnobanatski Okrug), székhelye Pancsova (Pančevo)
- Szerémségi Körzet (Sremski Okrug), székhelye Mitrovica (Sremska Mitrovica)
A közigazgatási felosztás Észak-Bánát esetében nem követi a földrajzi határokat, hisz Magyarkanizsa, Zenta és Ada községek földrajzilag Bácskához, közigazgatási szempontból viszont Észak-Bánáthoz tartoznak.
- A terület a Magyar Királyság része volt, de az 1920-as trianoni békeszerződés alapján a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (1929-től Jugoszlávia) csatolták.
- A II. Világháború alatt, 1941. áprilisában Bácska újra Magyarországhoz került, Bánság egy része pedig német-magyar közös terület lett.
- 1944-ben a szerb partizánalakulatok és a szovjet Vörös Hadsereg ismét elfoglalták ezeket a területeket.
- 1944-1945 telén a kommunista pártvezetés utasítására tömeges kivégzéseket, etnikai tisztogatást folytattak a magyar, német és horvát lakosság között. A meggyilkoltak száma pontosan nem ismert, de 10.000-30.000 között becsülik.
- A Párizsi béke (1947) után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. A kitelepített vagy meggyilkolt családok házaiba a legtöbb településen Montenegróból illetve Boszniából telepítettek be szerb lakosságot.
- 1945. és 1990. között a tartomány alkotmányos jogállása az abban az időszakban számos alkalommal bekövetkezett alkotmánymódosítás következtében jelentős mértékben mozdult el egy sajátos autonómia-forma irányába. Ezt a helyezetet számolta fel a milosevicsi rendszer első időszakában az 1990-es alkotmánymódosítás, aminek következtében a tartomány autonómiája kiürült formává alakult.
- A 2001-ben elfogadott un. omnibusz törvény ismét jelentős hatásköröket rendelt a tartományi parlamenthez, valamint a végrehajtó hatalomhoz. Az elkövetkező időszakban esedékes alkotmánymódosításoknak kell választ adnia arra, hogy a terület milyen mértékben gyakorolhat valós autonóm jogköröket.
A 2002-es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak 2 031 992 lakosa van.
A tartomány etnikumai a következők:
A JSZK Szövetségi Képviselőháza által 2002. február 26-án elfogadott, A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvény alapján, 2002. szeptember 21-én megválasztásra került a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a Vajdaságban élő magyar nemzeti közösség legfontosabb politikai képviseleti szerve, országos kisebbségi önkormányzata. Létrehozását a Jugoszláv Szövetségi Parlament által alkotott kisebbségi törvény szabályozza, tagjainak megválasztása pedig törvényes és demokratikus módon, a Nemzeti és Etnikai Közösségek Szövetségi Minisztériuma által lebonyolított eljárásban történt. A nemzeti tanácsok a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviselik az adott nemzeti közösséget, részt vesznek a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek, valamint intézményeket alapíthatnak.
Etnikailag különösen sokszínű: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát. Nem kevesebb, mint hat nyelv van hivatalos használatban (szerb, magyar, horvát, szlovák, román, ruszin), ami tükrözi a terület kulturális és nyelvi sokszínűségét.
Az újvidéki
városháza
A tartomány három földrajzi egységből áll: Bácska (Bačka), Bánát (Banat) és Szerémség (Srem). Vajdaság székvárosa Újvidék (Novi Sad), második legnagyobb városa Szabadka (Subotica). városháza
Vajdaság hét körzetre van felosztva:
- Észak-Bácskai Körzet (Severnobački Okrug), székhelye Szabadka (Subotica)
- Nyugat-Bácskai Körzet (Zapadnobački Okrug), székhelye Zombor (Sombor)
- Dél-Bácskai Körzet (Južnobački Okrug), székhelye Újvidék (Novi Sad)
- Észak-Bánáti Körzet (Severnobanatski Okrug), székhelye Nagykikinda (Kikinda)
- Közép-Bánáti Körzet (Srednjebanatski Okrug), székhelye Nagybecskerek (Zrenjanin)
- Dél-Bánáti Körzet (Južnobanatski Okrug), székhelye Pancsova (Pančevo)
- Szerémségi Körzet (Sremski Okrug), székhelye Mitrovica (Sremska Mitrovica)
A közigazgatási felosztás Észak-Bánát esetében nem követi a földrajzi határokat, hisz Magyarkanizsa, Zenta és Ada községek földrajzilag Bácskához, közigazgatási szempontból viszont Észak-Bánáthoz tartoznak.
Történelem:
- A terület a Magyar Királyság része volt, de az 1920-as trianoni békeszerződés alapján a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (1929-től Jugoszlávia) csatolták.
- A II. Világháború alatt, 1941. áprilisában Bácska újra Magyarországhoz került, Bánság egy része pedig német-magyar közös terület lett.
- 1944-ben a szerb partizánalakulatok és a szovjet Vörös Hadsereg ismét elfoglalták ezeket a területeket.
- 1944-1945 telén a kommunista pártvezetés utasítására tömeges kivégzéseket, etnikai tisztogatást folytattak a magyar, német és horvát lakosság között. A meggyilkoltak száma pontosan nem ismert, de 10.000-30.000 között becsülik.
- A Párizsi béke (1947) után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. A kitelepített vagy meggyilkolt családok házaiba a legtöbb településen Montenegróból illetve Boszniából telepítettek be szerb lakosságot.
- 1945. és 1990. között a tartomány alkotmányos jogállása az abban az időszakban számos alkalommal bekövetkezett alkotmánymódosítás következtében jelentős mértékben mozdult el egy sajátos autonómia-forma irányába. Ezt a helyezetet számolta fel a milosevicsi rendszer első időszakában az 1990-es alkotmánymódosítás, aminek következtében a tartomány autonómiája kiürült formává alakult.
- A 2001-ben elfogadott un. omnibusz törvény ismét jelentős hatásköröket rendelt a tartományi parlamenthez, valamint a végrehajtó hatalomhoz. Az elkövetkező időszakban esedékes alkotmánymódosításoknak kell választ adnia arra, hogy a terület milyen mértékben gyakorolhat valós autonóm jogköröket.
Lakosság:
A 2002-es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak 2 031 992 lakosa van.
A tartomány etnikumai a következők:
Nemzetiség | fő | % |
szerbek | 1 321 807 | 65,05 |
magyarok | 290 207 | 14,28 |
szlovákok | 56 637 | 2,79 |
horvátok | 56 546 | 2,78 |
nem nyilatkozott | 5 016 | 2,71 |
jugoszlávok | 49 881 | 2,45 |
montenegróiak | 35 513 | 1,75 |
románok | 30 419 | 1,50 |
romák | 29 057 | 1,43 |
bunyevácok | 19 766 | 0,97 |
ruszinok | 15 626 | 0,77 |
macedónok | 11 785 | 0,58 |
ukránok | 4 635 | 0,23 |
Egyéb | 55 097 | 2,71 |
Összesen | 2 031 992 | 100 |
A JSZK Szövetségi Képviselőháza által 2002. február 26-án elfogadott, A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvény alapján, 2002. szeptember 21-én megválasztásra került a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a Vajdaságban élő magyar nemzeti közösség legfontosabb politikai képviseleti szerve, országos kisebbségi önkormányzata. Létrehozását a Jugoszláv Szövetségi Parlament által alkotott kisebbségi törvény szabályozza, tagjainak megválasztása pedig törvényes és demokratikus módon, a Nemzeti és Etnikai Közösségek Szövetségi Minisztériuma által lebonyolított eljárásban történt. A nemzeti tanácsok a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviselik az adott nemzeti közösséget, részt vesznek a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek, valamint intézményeket alapíthatnak.
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: