Vigyázat, az ajtók (ezentúl) záródnak!

A svédországi gyökerekkel rendelkező, ám Erdély tájain új otthonra lelt fiatal előadó, Gustav Jannert pár megjegyzést fűzött az általa előadott művekhez. Megtudtuk: a koncert első két műsorszáma a „szemünk láttára, fülünk hallatára” keletkezik, azaz igazi improvizáció, rögtönzés lesz. Az első műben az előadó saját élményét dolgozta fel, a második darab egy korál-feldolgozás volt. Utólag kiderült: a korált Boldizsár Katalin kántor a koncert előtt választotta ki.
Az első mű hallatán az körvonalazódott, mintha a művész egy tovatűnő pillanatot próbált volna megörökíteni a művészi alkotóerő által nyújtott szubjektív szabadság jegyében. A megszelídült disszonanciák sejtelmességet sugalltak. A pianóban játszott kromatikus futamok hangulatteremtő ereje után a dallam mintegy „kivilágosodott”, és erőteljes dúr akkorddal ért volna véget – ám a kóda szerű befejezés újra sejtelmességet, titokzatosságot sugallt. A korál-feldolgozás határozott témájának bemutatása után következő futamok virtuozitást igényeltek. Reneszánsz, kevésbé ismert zeneszerző alkotása következett: Marco Antonia Cavazzoni: Recercada di maca in Bologna. Cavazzoni szerzeményei a zenei lexikonok szerint mindössze egy kötetnyi. Ennek ellenére a reneszánsz és a kora barokk korra jellemző hangszeres darabot, a ricercar-t illetően a szakemberek nagyra tartják Cavazzoni munkásságát. A vidámságot sugalló műben a reneszánsz dallamvonal szépsége különös hangsúlyt kapott.
Nem hiányozhatott svéd zeneszerző műve a koncert műsorából. Hilding Rosenberg (1892–1985) a XX. századi svéd komolyzene kiemelkedő alakjaként tartják számon, ám tájainkon neve kevésbé ismert. A most előadott, három részből álló, kissé hosszú mű nem kötötte le annyira a hallgatóság figyelmét. Kiemelendők az első rész virtuóz futamai, a második rész csendes, nyugalmat árasztó, bukolikus jellege; a harmadik részben újra a virtuozitás jutott kiemelt szerephez. Dicséretet érdemel az előadó magabiztos játékmódja.
G. Frescobaldi olasz barokk zeneszerző egyik toccata-ja következett, ám kevésbé voltak felismerhetőek eme zeneművekre jellemző sajátosságok. Végezetül J. S. Bach A-dúr prelúdiumát és fugáját hallhattuk ritmikailag pontos előadásban.


Szabadság