felhasználónév: jelszó:

» Regisztráció

» Jelszó emlékeztető

Blaj

eMagyar pont:
515400 Balázsfalva
Dózsa u. 5.

Üzemeltető:
Balázsfalvi Református Egyházközség
Karácsonyi István
Tel.: 0745-108220
E-mail: balazsfalva@eregio.ro, istvan1967@yahoo.co.in

Balázsfalva – Blaj – Blasendorf, a Nagy- és Kis- Küküllő összefolyásánál, Gyulafehérvártól ÉK-re fekszik. Bár a legenda korábbi időről is beszél, vagy akár a 7. sz. –ból való szláv úrnasír, de a tulajdonképpeni első történelmi dokumentum IV Béla krónikásától származik, aki azt írja, hogy Erdély egykori(1266-1267) vajdája, Felvinc, Herbord nevű ura 1252-ben megvásárolta a Szancsali birtoknak azt a felét, amely a két Küküllő összefolyásánál bezárt szögben terült el. „Erdély egyházfeje: Mihály tudomására hozza mindenkinek , hogy a Szalók nembeli Márton comes fiai : Márton és Tamás tanúsították az elébb említett vásárt, nevezetesen, hogy 5 ezüst márkáért örök áron eladták Herbordnak és testvérének Lőrincnek a Szancsali birtokuknak azt a felét”…”amelyik magába foglal három falut, melynek volt egy temploma is szent Márton tiszteletére”.
1620-ban Bethlen Gábor fejedelem Balázsfalvának heti és országos nagyvásár tartási jogot adományoz (heti-piac napja vasárnap volt) és ugyanazzal a privilégiumi levéllel Balázsfalvát várossá nyilvánítja.
1659-ben Seidi Achmed török csapatai dúlják fel Balázsfalvát s mészárolják le lakosságát, úgyannyira, hogy a nemrég várossá nyilvánított faluban mindössze 20 magyar család maradt.
1739-ben a császári kegy Balázsfalvát újra várossá nyilvánítja. Ez az újabb Privilégiumi levél annyiban tér el Bethlen Gáborétól, hogy a heti piac napját vasárnapról csütörtökre teszi át, minden bizonyára nagy szerepe volt ebben az épülő katedrálisnak, hogy az előtérbel levő piac és a közelében levő vásártér lármája ne zavarja a vasárnapi istentiszteleteket.
Az 1800-as években már két részből : Balázsfalva falu és Balázsfalva városból tevődik össze Balázsfalva. Ezzel az elnevezéssel jegyzik be a telkeket, házakat az 1900-as évek elején készült telekkönyvekbe.
Lakossága:
A város lakossága 1910-ben : 2204 lakosából 1560 román, 500 magyar és 135 német volt. A 2002-es népszámlálás alapján összlakossága 20.765, melyből román 17 091, magyar 1 697, cigany 1 907, nemet 63, illetve 14 más nemzetiségű.

Látnivalók:

• Balázsfalvához tartózó magyar történelmi egyházaink templomai
• A főtéren áll a görög katolikus érseki székesegyház. 1738 és 1765 között épült Anton Echkardt Martinelli tervei alapján.
• A tér túloldalán a volt Apafi-kastély, a 18. század óta görög katolikus érseki palota.
• A „Szabadság Mezeje” román nemzeti emlékhely, ahol a román szabadságvezérek szobrai között ott van Petőfi szobra is.

feliratkozás
leiratkozás