Régiók
Események
2025. január
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
| 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | ||
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
Ipolyság
Szlovákia
©ahy
eMagyar pont:
93601 Ipolyság
Rotaridesa 19.
Üzemeltető:
Pongrácz Lajos Társaság
Lendvay Tibor
Tel.: +421-907-893588
Fax: +421-36-741 0871
E-mail: lendvay@stonline.sk
Egyéb szolgáltatások:
- diákok számára ingyenes internethozzáférés
- tanfolyamok szervezése pedagógusok, felnőttek részére a régióban,
- ifjúsági programok szervezése,
- kapcsolatépítés.
Ipolyság, ©ahy (szlovák): város a Lévai járásban, a Korponai-hegység és a Börzsöny között, az Ipoly folyó két partján, a Korpona-patak torkolatánál, Lévától DK-re, a szlovák-magyar határon. L: 4698, ebből 2741 (58,3%) magyar, 1375 (29,3%) szlovák, 321 (6,8%) zsidó (1921); 8061, ebből 5015 (62,2%) magyar, 2787 (34,6%) szlovák, 1 (0,01%) zsidó (2001) nemzetiségű. A: 5321 (66,0%) magyar, 2463 (30,5%) szlovák (2001). V: 6776 r. k., 270 ev., 128 ref., 16 gör. kat., 1 izr. (2001). 1806-tól 1922-ig Hont vármegye székhelye, 1960-ig járási székhely volt; a 19. sz. 2. felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. A népességének mintegy egyhetedét kitevő zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták; magyar lakosainak egy részét a II. vh. után Magyaro.-ra telepítették, helyükre magyaro.-i szlovákok költöztek. 13. sz.-i korai gótikus alapokon nyugvó r. k. (Nagyboldogasszony-) templomát 1736-ban barokkosították, s ekkor emelték a premontreiek egykori zárdáját is. A kálvária a 18. sz. 2. felében épült barokk, az egykori vármegyeháza 1827—57 között copf-klasszicista, a volt városháza 1888-ban késő klasszicista, ev. temploma 1900-ban historizáló stílusban. A 20. sz. elején emelt zsinagógája kertjében 2004-ben avatták fel az Átrium Európa-udvart. – A város a Középső-Ipolymente, a honti palóc magyarság szellemi és kulturális központja: 1967 óta évente itt rendezik meg a Honti Kulturális Napokat, az 1898-ban alapított, de 1922-ben felszámolt Honti Múzeum utódaként 1992-ben nyílt meg a Honti Múzeum és Galéria, s 1997-ben ~-on hozták létre a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórumot. A két vh. között A Hét (1929—34) címmel társadalmi és kulturális folyóirata, az 1950-es években A Haladó Faluért (1952—60) címmel járási hetilapja jelent meg, 1992 óta itt adják ki a Honti Lapok c. havilapot. A 21. sz. elején állami (Pongrácz Lajos Magyar Tannyelvű Alapiskola) és r. k. egyházi (Fegyverneki Ferenc Magyar tannyelvű Egyházi Alapiskola) magyar tannyelvű alapiskolával rendelkezett. Magyar tannyelvű állami gimnáziuma 1913-ban, majd 1945-ös bezárását követően 1954-ben nyílt meg, r. k. egyházi nyolcéves gimnáziuma (Fegyverneki Ferenc Magyar Tannyelvű Egyházi Nyolcéves Gimnázium) 1995-ben, Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézete 1956-ban létesült. ~ közúti határátkelőhely Magyaro. felé; iparágai közül főként a ruházati, élelmiszer- és bútoripar jelentős. – 1980-ban közigazgatásilag hozzácsatolták →Pereszlényt, 1986-ban →Tesmagot; 1980—98 között hozzá tartozott Gyerk.
Irod. Danis Ferenc: Ipolyság (2005).
- diákok számára ingyenes internethozzáférés
- tanfolyamok szervezése pedagógusok, felnőttek részére a régióban,
- ifjúsági programok szervezése,
- kapcsolatépítés.
Ipolyság, ©ahy (szlovák): város a Lévai járásban, a Korponai-hegység és a Börzsöny között, az Ipoly folyó két partján, a Korpona-patak torkolatánál, Lévától DK-re, a szlovák-magyar határon. L: 4698, ebből 2741 (58,3%) magyar, 1375 (29,3%) szlovák, 321 (6,8%) zsidó (1921); 8061, ebből 5015 (62,2%) magyar, 2787 (34,6%) szlovák, 1 (0,01%) zsidó (2001) nemzetiségű. A: 5321 (66,0%) magyar, 2463 (30,5%) szlovák (2001). V: 6776 r. k., 270 ev., 128 ref., 16 gör. kat., 1 izr. (2001). 1806-tól 1922-ig Hont vármegye székhelye, 1960-ig járási székhely volt; a 19. sz. 2. felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. A népességének mintegy egyhetedét kitevő zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták; magyar lakosainak egy részét a II. vh. után Magyaro.-ra telepítették, helyükre magyaro.-i szlovákok költöztek. 13. sz.-i korai gótikus alapokon nyugvó r. k. (Nagyboldogasszony-) templomát 1736-ban barokkosították, s ekkor emelték a premontreiek egykori zárdáját is. A kálvária a 18. sz. 2. felében épült barokk, az egykori vármegyeháza 1827—57 között copf-klasszicista, a volt városháza 1888-ban késő klasszicista, ev. temploma 1900-ban historizáló stílusban. A 20. sz. elején emelt zsinagógája kertjében 2004-ben avatták fel az Átrium Európa-udvart. – A város a Középső-Ipolymente, a honti palóc magyarság szellemi és kulturális központja: 1967 óta évente itt rendezik meg a Honti Kulturális Napokat, az 1898-ban alapított, de 1922-ben felszámolt Honti Múzeum utódaként 1992-ben nyílt meg a Honti Múzeum és Galéria, s 1997-ben ~-on hozták létre a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórumot. A két vh. között A Hét (1929—34) címmel társadalmi és kulturális folyóirata, az 1950-es években A Haladó Faluért (1952—60) címmel járási hetilapja jelent meg, 1992 óta itt adják ki a Honti Lapok c. havilapot. A 21. sz. elején állami (Pongrácz Lajos Magyar Tannyelvű Alapiskola) és r. k. egyházi (Fegyverneki Ferenc Magyar tannyelvű Egyházi Alapiskola) magyar tannyelvű alapiskolával rendelkezett. Magyar tannyelvű állami gimnáziuma 1913-ban, majd 1945-ös bezárását követően 1954-ben nyílt meg, r. k. egyházi nyolcéves gimnáziuma (Fegyverneki Ferenc Magyar Tannyelvű Egyházi Nyolcéves Gimnázium) 1995-ben, Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézete 1956-ban létesült. ~ közúti határátkelőhely Magyaro. felé; iparágai közül főként a ruházati, élelmiszer- és bútoripar jelentős. – 1980-ban közigazgatásilag hozzácsatolták →Pereszlényt, 1986-ban →Tesmagot; 1980—98 között hozzá tartozott Gyerk.
Irod. Danis Ferenc: Ipolyság (2005).
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: