Táblák jelzik Sütő András szülőházát

A 11 órától tartott istentiszteleten Tamásné Demeter Orsolya hirdetett igét, Pál apostol Filippiekhez írt levelének 3., 4. és 9. verse alapján. A lendületes prédikáció az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet. – Az öröm egyik forrása, hogy szabad emlékezni: hálát adtunk-e már ezért az Istennek? – tette fel a kérdést a lelkipásztor, felidézve unokabátyjához, Sütő Andráshoz kapcsolódó személyes emlékeit. A történet szerint amikor az író egy alkalommal hazalátogatott, édesapját régi levelek és fényképek között találta, arcán öröm sugárzott.
– Az emlékezésnek mindig megtartó és gyógyító ereje van: ha kedves alkalmakra emlékezünk vissza, lelkünk megtelik igaz örömmel – hívta fel a figyelmet az igehirdető, kiemelve: áldott a Sütő Andrásra való emlékezés is, hisz az író nem csak szülőfalujának és a magyar irodalomnak, de a világirodalomnak is óriási kincset és értéket hagyott hátra. A prédikációt követően Demeter József lelkipásztor vette át a szót, aki az ünnepség további mozzanatait ismertette.
A szép számban egybegyűlt vendégek és pusztakamarási hívek megtekinthették Vetési László szórványügyi előadótanácsosnak a Mezőségről készített fényképösszeállítását, majd Nagy Pál, a Sütő András Baráti Társaság elnöke felolvasta Pomogáts Béla irodalomtörténésznek az Anyám könnyű álmot ígér című szociográfiáról szóló előadását. A záróéneket megelőzően Demeter József lelkipásztor a Baráti Társaság nevében szeretett volna választ kapni arra a kérdésre, hogy mikor fogja az író nevét viselni a jelenlegi Magyar utca, ahol a szülőház, a templom és a parókia is található. Marcel Iancu Mocean polgármester elmondta: a nem is olyan távoli jövő tervei között szerepel az utca átnevezése, és bár az eljárást közigazgatási bonyodalmak nehezítik, igyekeznek elhárítani az akadályokat.
Az ünneplés a szülői háznál folytatódott, ahol leleplezték azt a domborművet, amelyet Simon Attila fiatal autodidakta szobrász készített és ajándékozott a Sütő András Baráti Társaságnak. Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója beszédében felidézte azt az örömet, amelyet a fiatal művész gesztusa jelentett. A dombormű az utcafronton kapott helyet, és az ünnepi alkalomra való tekintettel virágokkal borították.


Szabadság