Régiók
Események
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | ||||||
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
30 |
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
Az El van bütülve című könyv bemutatója Somorján
Szlovákia2011. május 27.
A Somorjai Csemadok Alapszervezete május 23-án szervezte meg Salamon Ferenc kézdivásárhelyi tanár "El van bütülve" című könyvének bemutatóját a csallóközi városban. A könyv a székelyek furfangos észjárását, ravaszságát, humorát és sajátos világát tárja az olvasók elé.
A szerző a székelyek életéről, mindennapjaikról is szólt a jelenlevők előtt és válaszolt az érdeklődő felvidékiek kérdéseire.
Mítosz vagy nem, a székelyt furfangos észjárása, humora, magvas, célratörő beszéde, jóízű szófordulatai jellemzik. A legtöbb kifejezés, szólás a régi székely települések erkölcsi értékrendjét, sajátos világát idézik, a székely ember konok szembeszegülését az időjárási viszonyokkal, a mostoha sorssal, a megsemmisítő, értékpusztító történelmi erőkkel szemben. Élni és túlélni, legyőzni a halált, a humor erejével felülkerekedni a bánaton, szomorúságon, bosszúságon. Ezek a szófordulatok kifejezik a kimondhatatlant, elsimítják bennünk a lét abszurditásából adódó feszültségeket.
A szerző nemcsak a "szúrágta, okkersárgára fakult, árvíz áztatta és tűzvész nyaldosta, cafatokra mállott írásos dokumentumokat" böngészte át, hanem résztvevő megfigyelőként, gyakran maga is a játék részeseként, saját anyanyelvi és közlésbeli tudásának nyelvi fordulatait használva bírta szóra adatközlőit.
Az összmagyarság számára oly jelentős szólásgyűjtemények, mint például O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások című munkája, sajnálatos módon nem tartalmazzák ennek a tájegységnek a jellegzetes nyelvi anyagát. Éppen ezért a szerző egyik fő célkitűzése az, hogy a székely szókapcsolatok kerüljenek be az összmagyar nyelvhasználat vérkeringésébe. Salamon Ferenc erős hite szerint a magyar nyelv pallérozásának manapság egyik megkerülhetetlen kútfője a népnyelvből való tudatos átvétel.
A több ezer állandó szókapcsolatot tartalmazó gyűjtemény bizonyítéka annak, hogy a székely ember nemcsak hagyományőrző, de hagyományteremtő is, nyelvi leleménye derűs, ízes és zamatos! - olvasható Erdély Judit előszavában.
Salamon Ferenc Sepsiszentgyörgyön született 1948-ban, a Mikes Kelemen Líceumban érettségizett, elvégezte a marosvásárhelyi tanárképző főiskolát, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarát. Tanárként 35 évet, művelődésszervezőként hét évet dolgozott. Fő kutatási területe Háromszék művelődéstörténete. Kézdivásárhelyen él. El van bütülve, Háromszéki szólások, kifejezések c. könyve 2010-ben jelent meg a sepsiszentgyörgyi Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kiadásában.
A szerző a székelyek életéről, mindennapjaikról is szólt a jelenlevők előtt és válaszolt az érdeklődő felvidékiek kérdéseire.
Mítosz vagy nem, a székelyt furfangos észjárása, humora, magvas, célratörő beszéde, jóízű szófordulatai jellemzik. A legtöbb kifejezés, szólás a régi székely települések erkölcsi értékrendjét, sajátos világát idézik, a székely ember konok szembeszegülését az időjárási viszonyokkal, a mostoha sorssal, a megsemmisítő, értékpusztító történelmi erőkkel szemben. Élni és túlélni, legyőzni a halált, a humor erejével felülkerekedni a bánaton, szomorúságon, bosszúságon. Ezek a szófordulatok kifejezik a kimondhatatlant, elsimítják bennünk a lét abszurditásából adódó feszültségeket.
A szerző nemcsak a "szúrágta, okkersárgára fakult, árvíz áztatta és tűzvész nyaldosta, cafatokra mállott írásos dokumentumokat" böngészte át, hanem résztvevő megfigyelőként, gyakran maga is a játék részeseként, saját anyanyelvi és közlésbeli tudásának nyelvi fordulatait használva bírta szóra adatközlőit.
Az összmagyarság számára oly jelentős szólásgyűjtemények, mint például O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások című munkája, sajnálatos módon nem tartalmazzák ennek a tájegységnek a jellegzetes nyelvi anyagát. Éppen ezért a szerző egyik fő célkitűzése az, hogy a székely szókapcsolatok kerüljenek be az összmagyar nyelvhasználat vérkeringésébe. Salamon Ferenc erős hite szerint a magyar nyelv pallérozásának manapság egyik megkerülhetetlen kútfője a népnyelvből való tudatos átvétel.
A több ezer állandó szókapcsolatot tartalmazó gyűjtemény bizonyítéka annak, hogy a székely ember nemcsak hagyományőrző, de hagyományteremtő is, nyelvi leleménye derűs, ízes és zamatos! - olvasható Erdély Judit előszavában.
Salamon Ferenc Sepsiszentgyörgyön született 1948-ban, a Mikes Kelemen Líceumban érettségizett, elvégezte a marosvásárhelyi tanárképző főiskolát, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarát. Tanárként 35 évet, művelődésszervezőként hét évet dolgozott. Fő kutatási területe Háromszék művelődéstörténete. Kézdivásárhelyen él. El van bütülve, Háromszéki szólások, kifejezések c. könyve 2010-ben jelent meg a sepsiszentgyörgyi Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kiadásában.
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: