Régiók
Események
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | ||||||
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
30 |
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
Új óvodák nyílnak, és jönnek az internetes tankönyvek
Elhamarkodottnak tűnik az újabb oktatási reform
Ukrajna2010. augusztus 11.
Immár több mint egy hónapja, hogy a Legfelső Tanács megszavazta az új oktatási törvénycsomagot. A módosítás a tizenegy éves oktatásra való visszatérést, illetve az óvodáskorúak ötéves kortól való beiskoláztatását célozta.
Módosult az a korábbi törvény, amelyet 1999-ben fogadtak el, s ami a tizenkét osztályos iskolai képzésre való folyamatos átállást szabályozta. Ezt hivatalosan 2002. szeptember 1-jétől vezették be, aminek értelmében az első 12 éves kibocsátás 2013-ban lett volna esedékes. Nos, ezt törölte el az oktatási minisztérium javaslatára a parlament. Az új törvény az elemi iskolai oktatást négy évben, az általánost öt, míg a középiskolait két évben szabta meg. Kivételt ez alól csak a líceumok és a gimnáziumok képeznek. A kilencedik osztály után a szakiránnyal rendelkező líceumokban három, míg a kolledzsekben és technikumokban négy-négy évet kell még tanulni. A gimnáziumi oktatás Ukrajnában nyolcéves múltra tekint vissza. A reform másik követelménye, hogy a hatévesek beiskolázása előtt minden ötévest óvodai nevelésben kell részesíteni, valamint előkészítő, úgynevezett nulladik osztályba kell íratni.
A mostani reformelképzelések megosztották az oktatási szakembereket. Mihajlo Motilcsak, a megyei oktatási és tudományos főosztály vezetője úgy látja, hogy a 11 éves oktatásra való visszatérés nem okoz nagyobb fennakadást az iskolákban. Annál több gond lett volna a tizenkét éves rendszerrel.
Az előző törvény szerint a végzős osztályoknak szakosodniuk kellett volna annak megfelelően, hogy az érettségi előtt állók milyen pályát választottak volna jövőjük szempontjából. Ez a városokban nem probléma, hiszen több iskola közül lehet választani, viszont a falvakban csak egy tanintézet működik – magyarázza a főosztályvezető.
Kárpátalján 275 középiskola, 13 gimnázium, 13 líceum (ebből 6 magyar és egyházi – a szerző) működik. Ugyanakkor nem minden tanuló akar elmenni szülőfalujából, így helyben kellene megteremteni számukra a minőségi oktatást.
Az a kilencedikes, aki valamilyen szakmát akar tanulni, mondjuk kereskedő, ápolónő vagy varrónő szeretne lenni, nem jelentkezett eddig sem a tizedik osztályba, hanem elment a legközelebbi város valamelyik szakiskolájába – fejti ki véleményét Olena Fedorova, a Koncházai Középiskola igazgatónője.
Az általános iskola elvégzése után a fiatalok tömegesen hagyják ott a tanintézetüket, és kolledzsekbe vagy szakiskolákba mennek továbbtanulni. Az Ungvári járás négy középiskolájában már most is csupán egy 10. osztály van, a tanulók jelentős százaléka megvált alma materétől, s líceumokban vagy kolledzsekben folytatja. Ráadásul az utóbbiban érettségi bizonyítványt is kapnak a szakdiploma mellé – nyilatkozta Szvitlana Tretinnik, az Ungvári Járási Oktatási és Nemzetiségi Osztály vezetője.
De nemcsak az Ung-vidéken egyre kevesebb a középiskolás, a megye bármelyik járása példaként hozható fel. Jelenleg a kis létszámú falusi iskolák helyzete a legkilátástalanabb.
– Számtalan olyan elemi tanintézet van Kárpátalján, ahol tíz-húsz gyerek ül összesen a négy osztályban. Van olyan általános iskolánk, ahol alig negyvenen vannak kilenc osztályban. Mivel a tanárok heti óraszáma is a gyereklétszámtól függ, sajnos előfordul, hogy a fizikus tanítja a kémiát, a történelmet és a matematikát, ami nonszensz. Nos, felmerül a kérdés, mennyire rentábilis az ilyen intézmények fenntartása? – teszi fel a kérdést Mihajlo Motilcsak. – A legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnik, ha ezek összevont óvoda-iskola komplexummá minősülnek át. Ez történik például a közeljövőben Császlócon.
Ez a megoldás már csak azért is járható útnak tűnik, mert sok településen az évek során bezárták az óvodákat. A rendszerváltás idején Kárpátalján még 668 óvoda működött, a számuk mára 532-re csökkent. A tervek szerint 2012-re 43 óvodát kell újranyitni vagy építeni. Egy megyei program szerint minderre a költségvetésből 1 millió 720 ezer hrivnyát különítettek el.
És végül. Már csak néhány hét maradt a tanévkezdésig. Új tantervek és tankönyvek ilyen rövid idő alatt aligha készülnek el. Maga Dmitro Tabacsnik szakminiszter is elismerte, hogy szeptember 1-jére lehetetlen megjelentetni az új tankönyveket. Viszont az internetről bárki letöltheti, megismerkedhet a tartalmukkal. A kérdés csak az, hogy akinek nincs kapcsolata a világhálóval, az hogyan írja meg a házi feladatot, miként készül el a másnapi leckével...?!
Fedák Anita
Forrás: Kárpáti Igaz Szó
Módosult az a korábbi törvény, amelyet 1999-ben fogadtak el, s ami a tizenkét osztályos iskolai képzésre való folyamatos átállást szabályozta. Ezt hivatalosan 2002. szeptember 1-jétől vezették be, aminek értelmében az első 12 éves kibocsátás 2013-ban lett volna esedékes. Nos, ezt törölte el az oktatási minisztérium javaslatára a parlament. Az új törvény az elemi iskolai oktatást négy évben, az általánost öt, míg a középiskolait két évben szabta meg. Kivételt ez alól csak a líceumok és a gimnáziumok képeznek. A kilencedik osztály után a szakiránnyal rendelkező líceumokban három, míg a kolledzsekben és technikumokban négy-négy évet kell még tanulni. A gimnáziumi oktatás Ukrajnában nyolcéves múltra tekint vissza. A reform másik követelménye, hogy a hatévesek beiskolázása előtt minden ötévest óvodai nevelésben kell részesíteni, valamint előkészítő, úgynevezett nulladik osztályba kell íratni.
A mostani reformelképzelések megosztották az oktatási szakembereket. Mihajlo Motilcsak, a megyei oktatási és tudományos főosztály vezetője úgy látja, hogy a 11 éves oktatásra való visszatérés nem okoz nagyobb fennakadást az iskolákban. Annál több gond lett volna a tizenkét éves rendszerrel.
Az előző törvény szerint a végzős osztályoknak szakosodniuk kellett volna annak megfelelően, hogy az érettségi előtt állók milyen pályát választottak volna jövőjük szempontjából. Ez a városokban nem probléma, hiszen több iskola közül lehet választani, viszont a falvakban csak egy tanintézet működik – magyarázza a főosztályvezető.
Kárpátalján 275 középiskola, 13 gimnázium, 13 líceum (ebből 6 magyar és egyházi – a szerző) működik. Ugyanakkor nem minden tanuló akar elmenni szülőfalujából, így helyben kellene megteremteni számukra a minőségi oktatást.
Az a kilencedikes, aki valamilyen szakmát akar tanulni, mondjuk kereskedő, ápolónő vagy varrónő szeretne lenni, nem jelentkezett eddig sem a tizedik osztályba, hanem elment a legközelebbi város valamelyik szakiskolájába – fejti ki véleményét Olena Fedorova, a Koncházai Középiskola igazgatónője.
Az általános iskola elvégzése után a fiatalok tömegesen hagyják ott a tanintézetüket, és kolledzsekbe vagy szakiskolákba mennek továbbtanulni. Az Ungvári járás négy középiskolájában már most is csupán egy 10. osztály van, a tanulók jelentős százaléka megvált alma materétől, s líceumokban vagy kolledzsekben folytatja. Ráadásul az utóbbiban érettségi bizonyítványt is kapnak a szakdiploma mellé – nyilatkozta Szvitlana Tretinnik, az Ungvári Járási Oktatási és Nemzetiségi Osztály vezetője.
De nemcsak az Ung-vidéken egyre kevesebb a középiskolás, a megye bármelyik járása példaként hozható fel. Jelenleg a kis létszámú falusi iskolák helyzete a legkilátástalanabb.
– Számtalan olyan elemi tanintézet van Kárpátalján, ahol tíz-húsz gyerek ül összesen a négy osztályban. Van olyan általános iskolánk, ahol alig negyvenen vannak kilenc osztályban. Mivel a tanárok heti óraszáma is a gyereklétszámtól függ, sajnos előfordul, hogy a fizikus tanítja a kémiát, a történelmet és a matematikát, ami nonszensz. Nos, felmerül a kérdés, mennyire rentábilis az ilyen intézmények fenntartása? – teszi fel a kérdést Mihajlo Motilcsak. – A legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnik, ha ezek összevont óvoda-iskola komplexummá minősülnek át. Ez történik például a közeljövőben Császlócon.
Ez a megoldás már csak azért is járható útnak tűnik, mert sok településen az évek során bezárták az óvodákat. A rendszerváltás idején Kárpátalján még 668 óvoda működött, a számuk mára 532-re csökkent. A tervek szerint 2012-re 43 óvodát kell újranyitni vagy építeni. Egy megyei program szerint minderre a költségvetésből 1 millió 720 ezer hrivnyát különítettek el.
És végül. Már csak néhány hét maradt a tanévkezdésig. Új tantervek és tankönyvek ilyen rövid idő alatt aligha készülnek el. Maga Dmitro Tabacsnik szakminiszter is elismerte, hogy szeptember 1-jére lehetetlen megjelentetni az új tankönyveket. Viszont az internetről bárki letöltheti, megismerkedhet a tartalmukkal. A kérdés csak az, hogy akinek nincs kapcsolata a világhálóval, az hogyan írja meg a házi feladatot, miként készül el a másnapi leckével...?!
Fedák Anita
Forrás: Kárpáti Igaz Szó
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: