Tanárok, nevelők a kábítószer veszélyeiről

– A négynapos rendezvényre nagyrészt tanárokat hívtunk meg, de voltak közöttünk könyvtárvezetők, valamint olyan szakemberek, akik nem közvetlenül az iskolában foglalkoznak a fiatalokkal – tájékoztatott Kocsis Mária, a KAMOT Jótékonysági Alapítvány elnöke a „Drogprovenció elméletben és gyakorlatban” programmal kapcsolatosan, amit augusztus elején szerveztek.

Győrffy Ágnes mentálhigiénés szakember a kábítószerekről, Gogola István iskolapszichológus pedig a kábítószer-fogyasztás okairól, a megoldási lehetőségekről tartott előadást. Dr. Ljáh Erzsébet gyermekorvos a fiatalkori drogfogyasztás következményeiről beszélt. Szó esett arról is, hogy a kábítószerrel élő anyukák milyen veszélyeknek teszik ki születendő gyermeküket.

– Délutánonként kirándulásokon vettünk részt. Mivel közel voltunk az Árpád-vonalhoz, arra gondoltunk, nem hagyhatjuk ki, hogy mi is „felfedezzük”. Történetét Zubánics László történész, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) tanára ismertette – tette hozzá Kocsis Mária.

– Az előadások során nem csak az általános, illetve középiskolások problémáival foglalkoztunk, terítékre kerültek a felsőfokú tanintézményekben tanuló diákok drogfogyasztást érintő problémái is. Kótun Jolán, a Munkácsi Humán-Pedagógiai Főiskola tanára és Zékány Krisztina, az UNE magyar szakos tanára elmondta, munkájuk során sajnos elég sokszor találkoznak kábítószerező fiatalokkal. Nagyon nehéz ezt a problémát kezelni, pláne a felsőfokú tanintézményekben, említették, hiszen ott már nem kisiskolások tanulnak, akik talán még egy kicsit tartanak a tanároktól. 18 éves kor után a fiatalok felnőttnek érzik magukat. Ez igaz is, de sajnos a gondolkodásuk még nem érett, viszont nem engednek beleszólni tetteikbe. Sokszor a csoporttársak figyelmeztetik a tanárokat társaik ez irányú problémáira.

– Miért tartották fontosnak megszervezni a drogfogyasztásról szóló programot?

– Nemcsak az előadásokon vetődtek fel ezek a súlyos problémák, nagyon sokszor a személyes beszélgetések során is. Nem hallgathatjuk el, hogy sajnos nálunk is megjelentek ezek a tudatmódosító szerek. A fiatalok olyan gyenge kábítószerekkel kezdik, mint az ekstasy, a marihuánás cigaretta, de később megjelenik a kokain, a hasis, az LSD is.

Ahhoz, hogy egy tanár valamilyen szinten kezelni tudja a problémát, ilyen programokra szükség van. Tudnia kell, milyen hatásokat vált ki a tanítvány által fogyasztott kábítószer, és hogyan lehet ezt megoldani a családon belül. Egyetértettünk abban, hogy a legfontosabb a felismerés.

Hasznos volna a kábítószert fogyasztó fiatal családtagjaival – értem ez alatt elsősorban a szülőket – levezetni hasonló foglalkozásokat, mert a rohanó világunkban a szülőnek sok esetben sajnos nem marad ideje kellőképpen odafigyelni gyermekére. Viszont amikor felhívják a figyelmét, már késő. Késő, mert rászokni egyszerű, de leszokni már egyáltalán nem könnyű. Azt kell tehát felismernünk, hogy a drogfüggőket nem kitaszított emberekként kell kezelni, úgy kell rájuk tekinteni, mint segítségre szorulókra. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy őket felkaroljuk.

– A programnak folytatása is lesz?

– Igen. A program második részére augusztus 28–29-én kerül sor, amikor budapesti szakemberek tartanak majd előadásokat. De ott már nem csak a drogfogyasztás problémái kerülnek terítékre, hanem pedagógiai módszerekkel megismerkedünk azzal is, hogyan lehet a tudatmódosítókkal élőkhöz közelebb kerülni, kommunikálni. Erre azért van szükség, mert vidékünkön még mindig kevés az iskolapszichológus. A Beregszászi járásban is csupán három intézményben foglalkoztatnak lélekgyógyászt. Ezért szeretnénk azon a két napon a tanárokat valamilyen szinten megtanítani arra, hogyan közeledjenek a kábítószert fogyasztó gyerekhez.

Hegedűs Csilla

Forrás: Kárpáti Igaz Szó