Régiók
Események
2024. február
előző hónap következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29      
             
ECDL segédanyagok
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
felhasználónév: jelszó:

» Regisztráció

» Jelszó emlékeztető

Diószeg

Szlovákia

Sládkovičovo
Diószeg

eMagyar pont:
925 21 Diószeg
Fučíkova u. 426.

Üzemeltető:
Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége
Zsille Béla
Tel.: +421-915-745106
Fax: +421-31-7021122
E-mail: zsille@zoznam.sk

Diószeg, Sládkovičovo (szlovák): város a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Galántától Ny-ra. L: 6078, ebből 3614 (59,5%) szlovák, 2340 (38,5%) magyar, 3 (0,05%) német (2001) nemzetiségű. A: 3399 (55,9%) szlovák, 2514 (41,4%) magyar, 8 (0,1%) német (2001). V: 4059 r. k., 516 ev., 39 ref. 23 gör. kat. (2001). →Magyardiószeg és →Németdiószeg községek egyesítésével jött létre 1943-ban, várossá 1983-ban nyilvánították. A II. vh. után magyar lakosságának jelentős részét, s csaknem teljes német lakosságát áttelepítették Magyaro.-ra, ill. Németo.-ba, helyükre közel 300 szlovák család települt, legtöbbjük a magyaro.-i Pitvarosról. R. k. (Szűz Mária mennybemenetele-) temploma a 17. sz-ban épült, 1736-ban barokkosították, majd 1786-ban átépítették. Az Esterházy-, majd Zichy-kastély a 18. sz. közepén épült reneszánsz alapokon, 1885-ben neogótikus stílusban alakították át. Határában az 1964—67 között végzett ásatások során neolitikum, eneolitikum, bronz-, vas- és népvándorlás kori leleteket, köztük honfoglalás kori magyar sírokat találtak. Legjelentősebb ipari létesítménye az 1868-ban alapított cukorgyár, ezen kívül konzerv- és textiliparral, a közeli Vinceházi-erdőben termálfürdővel rendelkezik. 1992 óta Élet Sládkovičovón (Élet Diószegen) – ®ivot v Sládkovičove címmel kétnyelvű folyóirata jelenik meg. A 21. sz. elején magyar tannyelvű alapiskolával (Petőfi Sándor Magyar Tannyelvű Alapiskola) rendelkezett. – 1986—2002 között közigazgatásilag ~-hez tartozott Kismácséd.
Irod. „A szülőföld nem felejt.” Diószeg a kitelepítések tükrében 1945—1947 (1997).