felhasználónév: jelszó:

» Regisztráció

» Jelszó emlékeztető

Ágazati dimenzió

A Magyar-magyar Platform ágazati szintű fejlesztése a hálózati jelleg megerősítésének, valamint a hálózat tartalommal veló feltöltésének fontos tényezője. Az EU Közösségi Stratégiai Irénymutatásai az ágazati területen több kiemelkedő prioritást határoz meg. Az alábbiakban az ezekben meghatározott cserekvési irányvonalak és a Magyar-magyar Platform Irányelvei közötti kötődéseket elemezzük.

A kohéziós politika többféle módon járulhat hozzá jelentősebb mértékben a lisszaboni prioritások megvalósulásához:

(...)

• Befektetések a növekedésre és foglalkoztatásra ható tényezők terén. A kohéziós politika a növekedési és foglalkoztatási potenciál szempontjából kritikus fontosságú fizikai és humántőke befektetésekre összpontosít, ideértve a fizikai és IKT infrastruktúrát, kutatás kapacitást és innovációt, valamint a munkavállalók oktatását, szakképzését és alkalmazkodóképességét.

• Koherens stratégiák közép és hosszú távú megvalósításának támogatása. A kohéziós politika az egyetlen olyan politika, amely stabil hétéves befektetési keretet biztosít.

• Szinergiák és komplementaritás kialakítása más közösségi politikákkal. A kohéziós politika jelentős hatással van az egyéb közösségi politikák megvalósítására is. Például, a kohéziós országokban a Transz-európai Hálózat projektek finanszírozása közvetlenül a Kohéziós Alapból történik, ami jelentős előnyökkel jár Európa többi területének megközelíthetősége szempontjából; erőteljesen támogatja a kohéziós politika a környezetvédelmi "acquis"-nak és a fenntartható fejlődés tágabb céljainak való megfelelést; a KTF politikát és ahhoz kapcsolódóan elsősorban annak kutatási infrastruktúra és emberi erőforrás fejlesztési vonatkozásait, ugyanúgy, mint a közösségi innovációt és a KKV politikákat.

• További források mobilizálása. A kohéziós politika által társfinanszírozott tevékenységek magas fokú addicionalitást biztosítanak az EU alapokhoz, elsősorban a források olyan területekre történő irányításával, ahol a ráfordítások a legnagyobb hatásúak és a legmagasabb hozzáadott értéket termelik. Ezen kívül további nemzeti források (állami és magán) bevonását generálják a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák végrehajtása során. Minden egyes, a kohéziós politika által EU szinten elköltött euró további kiadásokhoz vezet. Ennek átlaga a kevésbé fejlett régiókban 0,9 euró (1. célkitűzés), a struktúraváltás alatt álló régiókban pedig 3 euró (2. célkitűzés).

(...)

• A területi kohézió integrált megközelítésének támogatása. A kohéziós politika segíthet a fenntartható közösségek kialakításában azáltal, hogy biztosítja, hogy a városi és vidéki területek megújulását, regenerációját és fejlesztését célzó integrált stratégiák foglalkozzanak a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekkel.

Az információs és kommunikációs technológiák intelligens használata kiemelkedő formában jelenik meg a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokban. Összekötve a koherens stratégiák iránti szükséglettel, a szinergiák és komplementaritás kialakításának igényével, a további források mobilizálásra való törekvéssel és a területi kohézió integrált megközelítésének támogatásával elmondhatjuk, hogy az eRegio Hálózata esetében is arra az integrált vízióra van szükség, amely egyrészt pontos szerepet ad egy-egy pontnak, egy regionális hálózatnak és magának a 7 országban jelenlevő teljes rendszernek.

A Magyar-magyar Platform és azt ezt támogató eRegio Hálózatnak igen fontos szerepe lehet a 2. Iránymutatás: Tudás és innováció a növekedésért keretében, hiszen jelenlegi tevékenysége közvetlenül vagy közvetve ezt szolgálja.

Információs társadalmat mindenkinek

Az EU gazdaságában az IKT-k elterjedése jelentősen előmozdítaná a termelékenységi szinteket és javítaná a régiók versenyképességét. Az IKT terjedése serkentőleg hat a termelőmódszerek átszervezésére és az új üzleti illetve magán szolgáltatások megjelenésére is. A közszolgáltatások hatékony és eredményes megvalósítása - különös tekintettel az e-kormányzatra és e-egészségügyre - számos lehetőséget rejt a gazdasági növekedésre és új szolgáltatások bevezetésére. A technológia terjesztése hozzájárul a regionális fejlődéshez az IKT tevékenységekhez kapcsolódó kiválósági pólusok létrehozásával, valamint a vállalkozások - különös tekintettel a KKV-k - közötti hálózatok és kapcsolatok kiépítésével. Az intézkedéseknek oly módon kell elősegíteniük a termékek és szolgáltatások fejlesztését, hogy ösztönözzék az IKT-hez kapcsolódó magánbefektetéseket, miközben fenntartják a versenyt ebben a szektorban.

Az intézkedéseknek ezért arra kell irányulniuk, hogy javítsák az KKV-k számára nyújtott, innovációt támogató szolgáltatásokat, azzal a konkrét céllal, hogy fokozzák a technológia átadást a kutatóintézetek és a vállalkozások között. A kohéziós politikát használni kell a tudásgazdaságban szükséges készségek fejlesztésére is, és alkalmazások és szolgáltatások megvalósításán keresztül a tartalom-fejlesztésre (mint pl. az e-kormányzat, e-üzlet, e-tanulás, e-egészségügy), amelyek gyakran érdekes alternatívát kínálnak az esetleg éppen költségesebb modellekkel szemben. Ez különösen a távoli és ritkán lakott területek esetében érvényes. Egyértelmű, hogy a termékek és a tartalom-alapú szolgáltatások csak akkor felhasználhatók és fejlesztetők, ha rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra, amely képes szélessávú szolgáltatások nyújtására. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a megfelelő szélessávú kommunikációs infrastruktúra megfizethető áron mindenhol elérhető legyen az EU területén.

Általános szabályként, az IKT infrastruktúrával kapcsolatos beruházások esetén szem előtt kell tartani a gyors technológiai fejlődést, a technológia-semlegesség elvét és a nyílt hozzáférést. Szintén elengedhetetlen a versenytörvényeknek és az elektronikus kommunikációra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés.
A cselekvéseket a meglévő gazdasági szerkezetre vonatkozó mutatókra kell alapozni (beleértve az ipari specializációt; a gazdasági fejlettségi szintet; az IKT-kkel való kapcsolat minőségét, valamint a regionális pólusok közötti potenciális szinergiákat). A regionális szükségletek azonosításakor figyelembe kell venni az IKT-ket érintő meglévő EU-s kezdeményezéseket, különös tekintettel az i2010: Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért nevű kezdeményezésre.

Tekintettel arra, hogy az IKT-k a gazdaság és társadalom minden szféráját érintik, kiemelkedően fontos, hogy a tagállamok és a régiók kompatibilis információs társadalmi stratégiákat alakítsanak ki, amelyek koherenciát és integrációt biztosítanak a különböző szektorok között azáltal, hogy a helyi elvárások, a szereplők részvétele és erős politikai támogatás alapján egyensúlyt találnak a keresleti és kínálati intézkedések között.

A cselekvési iránymutatások a következők:

• az IKT-k alkalmazása a vállalatoknál és a háztartásokban, és a fejlesztés elősegítése az IKT termékek és állami és magánszektorbeli szolgáltatások iránti kereslet és kínálat kiegyensúlyozott támogatásával, valamint fokozott humántőke befektetéssel. Ezek a cselekvések növelik a termelékenységet, és így támogatják a nyílt és versenyképes digitális gazdaságot és a befogadó társadalmat (például a hátrányos helyzetű és idős emberek IKT-hozzáférésének javítása) és ezáltal előmozdítják a növekedést és a munkahelyteremtést.

• az IKT infrastruktúra elérhetőségének biztosítása ott is, ahol a piac nem teszi ezt lehetővé elérhető áron és a kívánt szolgáltatások nyújtásához megfelelő szinten (elsősorban a távoli és a vidéki területeken valamint az új tagállamokban)
Mind az elvi felvetések, mind a dokumentum által javasolt cselekvési iránymutatások a lehető legjobban húzzák alá a teljes eRegio Hálózatnak „hasznos” mivoltát az európai fejlődési és kohéziós folyamatban. Ez azonban önmagában nem feltételezi azt, hogy ebben a pillanatban a Hálózat fel lenne készülve a cselekvési iránymutatások irányában történő tudatos cselekedetre. A Hálózat eddigi mennyiségi építési jellege lehetővé teszi mára azt, hogy az elért lakosság tekintetében komoly eredményeket könyvelhessünk el. Azonban ennek a közép- és hosszútávú fenntarthatósága még önmagában nem biztosított, amennyiben minden egyes pont, minden regionális háló és maga a teljes Hálózat szintjén nem kerülnek kidolgozásra olyan megoldások, szolgáltatások, projektek, amelyek indokolttá és szükségessé teszik a pontok létezését.

Az viszont mindenképpen pozitívumnak könyvelhető el, hogy a Hálózat 2004-ben elkezdett építése némileg meghaladta korát és jelen pillanatban egy olyan erősséget jelent a feladatok további meghatározásában, amelyre stabilan lehet építeni. Ez főképpen a második cselekvési prioritásra vonatkozóan értendő. A közösségi hozzáférési pontok azonban szintén kiindulópontot szolgálnak ahhoz, hogy kapcsolatot jelentsenek hálózati szolgáltatók és végső felhasználók között, illetve hogy tudásközpontokká váljanak (ahol kapacitásuk van erre) a „tudásgazdaságban szükséges készségek fejlesztésére is, az alkalmazások és szolgáltatások megvalósításán keresztül a tartalomfejlesztésre(...), amelyek gyakran érdekes alternatívát kínálnak az éppen költségesebb modellekkel szemben.”

A forrásokhoz való hozzáférés javítása

A tudás és innováció elősegítésének másik fontos feltétele a forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése. A növekedés és munkahelyteremtés érdekében el kell érni, hogy a vállalkozóknak és a vállalatoknak érdemes legyen jövedelemszerző tevékenységek helyett termékek és szolgáltatások fejlesztésébe és termelésébe invesztálniuk.

A forrásokhoz való hozzáférés gyakran igen nehézkes, ami akadályozza a növekedést és munkahelyteremtést. A tőkéhez való jobb hozzáférés mind a KTF tevékenységek, mind pedig az induló vállalkozások számára lényeges. A vállalkozási hajlandóság ösztönzése érdekében az innovációs tevékenységekhez kapcsolódó kockázati tőke piacokat érdemes egy kedvezőbb szabályozói környezet kialakításával párhuzamosan fejleszteni.

(...) A magántőkének, kockázati tőkének és az innovatív induló vállalkozásoknak szánt rotációs alapoknak kell a vállalkozókészség, az innováció és a munkahelyteremtés fő mozgatórugójává válni; az állami tulajdonban lévő intézmények nem mindig a legalkalmasabbak a kockázatvállalásra. Ott, ahol a piac működésképtelen, elsősorban kockázati tőke és bankgarancia nyújtására specializálódott intézmények létrehozása illetve terjesztése a cél. Ezek működése jellemzően hatékonyabb, ha integrált támogatási csomagot kínálnak, kezdetben inkább a képzésre, mint a vállalkozás indításra vagy bővítésére helyezve a hangsúlyt.

A fentiek figyelembevételével a cselekvési iránymutatások a következők:

• nem támogatási jellegű eszközök előtérbe helyezése, mint például kölcsönök, fedezeti hitelfinanszírozás másodrangú kölcsön esetén, átváltható eszközök (mezzanine hitel) és kockázati tőke (pl. indulótőke és kockázati tőke). A támogatásokból olyan infrastruktúrákat kell létrehozni és fenntartani, amelyek megkönnyítik a forrásokhoz való hozzáférést (pl. technológia átadási irodák, inkubátorházak, üzleti angyal hálózatok, 'investment readiness' programok). Szintén támogatást igényelnek a garancia és kölcsönös garancia mechanizmusok, különösen a KKV-k mikrohitelekhez való hozzáférésének támogatása. Az EIB és az EIF jelentősen hozzájárulhat ehhez

• a támogatásoknak ki kell terjedniük a speciális csoportokra, például fiatal vagy női vállalkozók illetve a hátrányos helyzetűek, beleértve az etnikai kisebbség tagjait.

Ezen a területen az eRegio Hálózatnak főképpen az információ-áramlásban, a hitelek igénybevételi folyamatában lehet szerepe. Főleg vidéken elég alacsony a mikro-, kis- és középvállalkozói szféra információhoz való hozzáférésének szintje. Azokon a helyeken, ahol erős közösségi hozzáférési pontok működnek, elképzelhető egy fejlettebb szolgáltatási szint elérése is. Ezen a területen az inkubátorházak, üzleti angyal hálózatok egyaránt lehetőségeket rejtenek. A Hálózat, ennek országonkénti alhálózatai ugyanakkor területi lefedettséget is biztosíthatnak hitelező intézményeknek abban, hogy közvetlenül is elérhessék potenciális célcsoportjukat. Ilyen értelemben a Pontok némelyike vagy egésze információs pontok hálózatává is alakulhat.

A 3. Iránymutatás: Több és jobb munkahely területén az eRegio Hálózatnak főképpen közvetett szerepe lehet. Egyes régiókban elvégzett elemzések során kiderült: óriási igény mutatkozik informatikai képzéseken való részvételre. Az informatikai eszközök egyéb oktatási-nevelési célokra is használhatók, hiszen az e-oktatás egyre fejlettebb ágazatává válik mind az oktatási rendszereknek, mind az informatikai jellegű szolgáltatásoknak.

A humántőkébe történő beruházások növelése jobb oktatás és képzés révén

Európának növelnie kell humántőke befektetéseit. Túl sokan nem lépnek be vagy nem maradnak meg a munkaerőpiacon szakértelmük hiányosságainak vagy rossz párosításának köszönhetően. Ahhoz, hogy növeljük a foglalkoztatáshoz való hozzáférés lehetőségét minden korosztály számára, a termelékenység szintjét, valamint a munka minőségét, szükség van a humántőkébe történő befektetések növelésére, valamint hatékony nemzeti LLL (élethosszig tart tanulás) stratégiák kifejlesztésére és bevezetésére, az egyének, a vállalkozások, a gazdaság és a társadalom érdekében.

(...) Sok, a “Konvergencia” célkitűzés alá tartozó tagállamnak és régiónak jelentős oktatási és képzési nehézségekkel kell szembenéznie. Pénzügyi forrásokat kell felhasználni az alábbi specifikus prioritásokat érintő reformok bevezetéséhez is:

• vonzó, hozzáférhető és jó minőségű oktatási és szakképzési lehetőségek megfelelő kínálatának biztosítása minden szinten, ideértve a rugalmas tanulási módokat, az iskolából való korai kimaradás jelentős csökkentését, és a felső középfokú oktatást végzettek arányának növelését.

• a felsőfokú oktatás modernizálásának és a kutatási és innovációs humán potenciál fejlesztésének támogatása posztgraduális tanulmányokon, a kutatók továbbképzésén keresztül és azáltal, hogy több fiatalt vonzanak a tudományos és műszaki tanulmányok területére.

• a szakképzés és szakoktatás minőségének és vonzerejének növelése, ideértve a szakmai gyakorlatot és a vállalkozási képzéseket.

Az eMagyar Pontoknak főképpen az alternatív és szakoktatási rendszerben lehet szerepük („jó minőségű oktatási és szakképzési lehetőségek megfelelő kínálatának biztosítása minden szinten, ideértve a rugalmas tanulási módokat, az iskolából való korai kimaradás jelentős csökkentését”). A Pontok felszereltségük és kapacitásuk függvényében olyan kisebb-nagyobb képzési központokká válhatnak, amelyek ilyen területeken is tevékenységeket fejthetnek ki. Mi több, ilyen jellegű szolgáltatások integrált projektekbe való fűzése (több ponton hasonló jellegű szolgáltatások épülnek ki, az oktatott személy bekerül egy hálózatba, amelyen keresztül még több tudáshoz férhet hozzá. Azonban ezen a területen elengedhetetlen az oktatási rendszer elismeréséhez szükséges akkreditálási folyamatok végigjárása is.

Területi dimenzió

Mint ahogy a Közösségi Stratégiai Iránymutatások is kiemelten kezelik a regionális specifikum kérdését, úgy ezt a kérdést az eRegio Hálózat esetében is kiemelten kell kezelni. Sajátos kérdések merülnek fel és sajátos megoldások szükségesek települési, térségi, regionális és nemzetközi szinten. Ennek tükrében a Közösségi Stratégiai Iránymutatások fontos tartalommal bírnak.

A kohéziós politika egyik meghatározó jellemzője - ellentétben az ágazati szakpolitikákkal - a földrajzi kihívások és lehetőségek egyedi igényeihez és jellemzőihez való alkalmazkodó-képesség. Ennek megfelelően a programok kidolgozásánál (...)l a tagállamoknak és a régióknak különös figyelmet kell fordítaniuk ezekre a specifikus igényekre annak érdekében, hogy az egyenlőtlen regionális fejlődés ne gátolja a növekedést.

A területi dimenzió különös fontossággal bír mind a városi, mind a vidéki területek számára. A kohéziós politika fontos szerepet játszhat továbbá a határokon átnyúló és a tágabb transznacionális területek, valamint az egyéb, elszigeteltségük vagy távoliságuk (mint pl. a legtávolabbi, vagy sarkvidéki régiók), elszórt, ritka népességük vagy hegyvidéki jellegük következtében hátrányt szenvedő régiók helyzetének javításában a jobb megközelíthetőség elősegítésével, különösen az általános gazdasági szolgáltatások esetében a gazdasági tevékenység fenntartásával és a gazdasági diverzifikáció elősegítésével endogén kapacitásuk és természeti adottságaik alapján.

A területi kohézió fogalma túlmutat a gazdasági vagy a társadalmi kohézió fogalmán. Célja a kiegyensúlyozottabb fejlődés elősegítése, fenntartható közösségek építése mind a városi, mind a vidéki területeken, és magasabb fokú konzisztencia kialakítása azokkal az ágazati szakpolitikákkal, amelyeknek térbeli hatása van. Ez magában foglalja a területi integráció javítását és a régiók közötti és régiókon belüli együttműködések fejlesztését is.

A területi kohézió javítása egyrészt módszer kérdése – annak meghatározása, hogy multidiszciplináris vagy integrált megközelítés szükséges-e – másrészt a különböző földrajzi körülmények miatt felmerülő egyedi problémák felismerésének kérdése. Ezért a területi kohézió sikere nagymértékben függ egy átfogó stratégiától, amely meghatározza azokat a kereteket is, amelyek között az egyes célkitűzések vagy cselekvések végrehajtandók.

Az eRegio Hálózat sok szempontból eszközt képezhet e problémák kezelésére, de létezése és fejlesztése önmagában nem jelent célt. A helyi problémák, ezek regionális szinten történő rendszerezése, egységesítése – ahol szükséges – majd ezekből származtatva a Hálózat teljes egészére vonatkozó célok megfogalmazása szükséges ahhoz, hogy szervezett, stratégiailag jól megtervezett uniós forrásbevonást lehessen elvégezni.

A városok hozzájárulása a növekedéshez és a munkalehetőségekhez

(...) A támogatott intézkedések közé tartozik a vállalkozókészség, a helyi foglalkoztatás és a közösségfejlesztés előmozdítása és a demográfiai struktúrák változását is figyelembe vevő lakossági szolgáltatások támogatása. Fontos a nagyon magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók odavonzása is (az elérhetőséget, a magas szintű oktatást, a kulturális szolgáltatások kínálatát és a KTF és innovációs lehetőségeket célzó intézkedésekkel).

Az eMagyar Pontok mind városon, mind vidéken jelen vannak. Az egyes határon túli régiók eltérő módszert használtak a rendszer kialakításában majd fejlesztésében. Míg az erdélyi hálózat főképpen vidéki és kisvárosi környezetre koncentrált, addig más régiók inkább kevesebb, de jobban felszerelt Pontok kiépítésére koncentrált. A városi fejlesztésben való részvétel egy eMagyar Pont számára csakis akkor lehetséges, ha jelentős számítógépes és kiegészítő eszközparkkal rendelkezik, illetve ha a helyi működtető partnerszervezet intézményi kapacitása nagy. A városi fejlesztési projektek zömében nagyobb összegűek, ezért egy-egy projekt és az ehhez szükséges forrásszervezés megterhelést jelent a lebonyolító szervezet számára. Éppen ezért a sikerhez elengedhetetlenek az előbb említett feltételek. Amennyiben a városfejlesztésben is érdekeltek a Hálózat egyes pontjai, úgy ezekre a jövőben is jelentős forrásokat kell fordítani annak érdekében, hogy képesek legyenek nagy kaliberű projekteket lebonyolítani.

A vidéki területek gazdasági diverzifikációjának támogatása

A kohéziós politika keretében a vidéki területek érdekében tett lépéseknek hozzá kell járulni, hogy az általános gazdasági érdekeket szolgáló szolgáltatásokhoz való hozzáférés egy minimális szinten mindenképpen biztosított legyen, annak érdekében, hogy a vidéki területek feltételeiben olyan szintű javulás valósuljon meg, hogy azok vonzóvá váljanak a vállalkozások és a képzett munkaerő számára, illetve korlátot szabjon az elvándorlásnak. Szintén fontos a fő nemzeti és európai hálózatokhoz való csatlakozás is. Mindezeken túl, a kohéziós politikának támogatnia kell a vidéki területek endogén kapacitásait, mint például a nemzeti vagy globális szintű termék-népszerűsítés vagy a létező gazdasági tevékenységek termelési folyamatainak és termékeinek innovációja.

(...) Szintén fontos felismerni azonban az integrált megközelítés lehetséges korlátait is. A hatékony szolgáltatás-nyújtáshoz szükséges kritikus tömeg elérése – beleértve a korábban kifejtett egészségügyi szolgáltatásokat – nagyon komoly kihívás. A valamennyi szolgáltatáshoz való általános hozzáférhetőség biztosítása, különösen a nagyon ritkán lakott területeken, a fejlesztési pólusokba történő befektetéssel (például kis- és közepes méretű városokban), és a helyi adottságokra és az információs technológiák használatára alapozott gazdasági klaszterek fejlesztésével érhető el.

A vidéki fejlesztésekben az eMagyar Pontoknak akkor van esélyük részt venni, ha széles partneri körre tesznek szert, illetve maguk csatlakoznak ilyen partneri körökhöz egy-egy cél, projekt megvalósítása érdekében. Elképzelhető, hogy egy-egy nagyobb vidéki projektben az eMagyar Pont kommunikációs, informáló, népszerűsítő tevékenységeket vállal magára, vagyis olyan feladatot, amelyben többi partnere nem erős, esetleg nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával.

Együttműködés

(...) Ennek eredményeként az EU régiók közötti közelebbi együttműködés segíti felgyorsítani a gazdasági fejlődést és a magasabb növekedés elérését. A nemzeti határok gyakran akadályt jelentenek az európai térség egészként történő fejlesztéséhez, és korlátozhatják versenyképességét. A határokon átnyúló és transznacionális viszonylatban a közlekedés, a vízgazdálkodás és a környezetvédelem egyértelmű példái mindazon kihívásoknak, amelyek összpontosított és integrált, a nemzetállamok határait átlépő megközelítést követelnek.

Bár az Iránymutatások ebben az esetben ismét általános szinten közelítik meg a kérdést, nem lehet figyelmen kívül hagyni ennek leképezését az eRegio Hálózatra, hiszen pár elvi kérdésben ez már túllépet korlátokat. Egyrészt a Hálózat forrásbevonási szempontból vett kiemelkedő erőssége, hogy gyakorlatilag a térség 8 országában jelen van, magyarországi szervezetek pedig koordinációs szerepet vállalnak ennek a hálózatnak a működtetésében. Másrészt egyfajta integrált megközelítés eddig is érvényesült a hálózatfejlesztésben.

Határokon átnyúló együttműködés

A határokon átnyúló együttműködések végső célja Európában a nemzeti határok által megosztott, de közös megoldásokat követelő közös problémákkal szembesülő területek integrációja. Ezen kihívásokkal, amelyek általában a piacok, a munkaerő, a beruházási minták, az infrastruktúra, a fiskális erőforrások, és a közérdekű intézmények és szolgáltatások széttöredezésével kapcsolatosak, az Unió összes határmenti régiója szembesül.

Bár az együttműködési programokat az adott határrégiók egyedi helyzetének figyelembevételével kell kialakítani, fontos, hogy a forrásokat lehetőség szerint a növekedés és a munkahely-teremtés fő prioritásainak támogatására koncentráljuk.

A jövőbeni határon átnyúló együttműködésekre vonatkozó, általában hasznosítható ajánlások nem mindig relevánsak a lehetséges helyzetek sokfélesége miatt. Ugyanakkor a határok jelentette akadályok tekintetében jó kiindulópont lehet a már létező közlekedési és kommunikációs infrastruktúrák fejlesztése, és – ahol szükséges – új kapcsolatok kiépítése. Ezek a határon átívelő kapcsolatok létrehozásának vagy fejlesztésének előfeltételei.

A határon átnyúló együttműködéseknek a határmenti régiók versenyképességének erősítésére kell összpontosítania. Ezen kívül hozzá kell járulniuk a gazdasági és a társadalmi integrációhoz, különösen azokon a területeken, ahol a határ mindkét oldalán nagy gazdasági egyenlőtlenség tapasztalható. A cselekvések közé sorolhatók a tudás és a know-how átadása, a határon átnyúló gazdasági tevékenység fejlesztése, a határon átnyúló oktatási/képzési és egészségügyi ellátási potenciál fejlesztése és a határon átnyúló munkaerő-piac integrálása; valamint a környezetvédelem és a közös fenyegetések elhárításának kezelése. Ahol a határon átnyúló együttműködés alapvető feltételeit már megteremtették, ott a kohéziós politikának azon cselekvések támogatására kell összpontosítania, amelyek többletértéket adhatnak a határon átnyúló együttműködéshez, például az innováció vagy a kutatás és fejlesztés révén a határvidék versenyképességének növelése, immateriális hálózatok (szolgáltatások) vagy fizikai hálózatok (közlekedés) összekapcsolása, ami erősíti a határon átnyúló identitást az európai állampolgárság keretein belül; a határokon átnyúló munkaerőpiac integrációjának támogatása; a határokon átnyúló vízellátás és árvízvédelem támogatása.

A határmenti együttműködés szempontja kevéssé érvényesült az eRegio Hálózat esetében. Ennek oka főképpen abban rejlik, hogy mindeddig magyarországi, határ mentén tevékenykedő partnerszervezetek nem voltak bevonva a hálózati munkában. Ez egyben a következő időszak kihívását jelentheti. Amennyiben sikerül olyan partnereket találni, amelyek a határmenti zónákban tevékenykednek, és hajlandók ilyen irányú együttműködésekben is részt venni, úgy ezekre a támogatási forrásokra is olyan projekttartalmakat lehet kidolgozni, amelyek a térség fejlődését eredményezhetik, az eMagyar Pontok aktív hozzájárulásával. Ilyen jellegű partnerek felkutatása mind a központi koordináció, mind a határmentén működő eMagyar Pontok működtetőinek feladatkörét képezi.

Transznacionális együttműködés

A transznacionális területek olyan makrorégiók, ahol szükség van a gazdasági és társadalmi integráció és kohézió erősítésére. A transznacionális együttműködési programok célja stratégiai jelentőségű kérdésekben növelni a tagállamok közötti kooperációt.
A támogatást éppen ezért olyan cselekvésekre kell fordítani, amelyek célja a területek közötti fizikai (pl. fenntartható közlekedés) valamint nem fizikai kapcsolat javítása (hálózatok, régiók és résztvevők közötti ismeretátadás).

(...) A transznacionális együttműködés jelenlegi térségeinek térképét felül kell vizsgálni. A jövőbeni makrorégiók határainak körvonalazásának biztosítania kell az alapvető strukturális cselekvések végrehajtásának feltételeit. Ezért felvázolásukkor figyelembe kell venni a területi koherenciát és a földrajzi természetű funkcionális követelményeket is, például, hogy ugyanazon folyómederhez tartoznak, vagy ugyanahhoz a tengerpart-szakaszhoz illetve hegyvidéki területhez, vagy ugyanaz a fő közlekedési útvonal szeli át őket. Egyéb kritériumok, mint például a történelem, az intézményi struktúrák, vagy a létező együttműködések illetve egyezmények szintén számításba veendők.

Tekintve a Hálózat mértékét és pontjainak földrajzi elhelyezkedését. Éppen ezért a teljes Hálózatnak magának is lehet stratégiai folyamatok alkotásában. Jelen pillanatban egy hasonló méretű és jellegű hálózat sem létezik a középkelet-, illetve délkelet-európai térségben. Ezen felül a hálózati jelleg egy további lehetőséget ad transznacionális projektek generálására. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a Pontok működése és intézményi háttere biztosított, illetve a hálózat valóban magán viseli a hálózati jelleget is. Az ismeret- és tapasztalatátadás szintén kiaknázható alapjait képezhetik az európai uniós források bevonásának, hiszen az informatikai eszközök használata iránti igény egyre növekszik, és főképpen a vidéki digitális írástudatlanság szintje igen magas. Az oktatáshoz, ismeretátadáshoz szükséges eszközök nagyon sok helyen léteznek.

Farkas András

elküldöm e-mailben nyomtatóbarát verzió

feliratkozás
leiratkozás