Régiók
Események
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | 3 | 4 | |||
5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 |
12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 |
19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 |
26 | 27 | 28 | 29 | |||
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
Író-olvasó találkozó Lekenyében Takács Andrással
Szlovákia2011. május 16.
Lekenye Község Önkormányzata és Csemadok Alapszervezete 2011. május 10-én író-olvasó találkozót szervezett Takács András néptáncgyűjtővel és tánckoreográfussal, aki a Lekenyéhez tartozó Sajótibában született, és 2009 nyara óta Lekenye Község Díszpolgára.
Az idén nyolcvanadik életévét betöltött „táncos" több mint fél évszázada gyűjti a magyar néptáncokat, munkájának eredménye számtalan kiadvány és szakkönyv. Idén, március 15-én a magyar néprajzi hagyományok, népszokások, néptáncok gyűjtésében, feldolgozásában, megőrzésében végzett munkássága és életpályája elismeréseként a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta neki.
A lekenyei találkozón a népdal- és néptáncgyűjtést és a tánc-csoportok működését feldolgozó kiadványok mellett bemutatásra került a 2010. végén megjelent legfrissebb műve: „A legkisebb fiú vándorlásai". A könyv a felvidéki magyar kulturális életről, folklórról, népi tánckultúráról szól a szerző élete tükrében. Felelevenednek benne többek között a Tibában eltöltött gyermekévek, az iskolázás viszontagságai a háború éveiben, a néptánc iránti odaadás kezdete, a gyűjtőmunka, a felvidéki magyar kulturális élet időrendi történései. A könyv legvégén a 2008. júliusában Lekenyében, a kopjafa-avató ünnepségen elhangzott beszéde olvasható.
A találkozó elején a szerző megismertette a jelenlévőket a műveivel. Hangsúlyozta, sohasem készült írónak, a tánc és az emberek iránt érzett tisztelet és szeretet, valamint egy leírhatatlan belső indíttatás vezérelte, hogy a felvidéki magyar néptáncokat - ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset - összegyűjtse, lejegyezze és ezzel megmentse az utókor számára. Ugyanez a belső tűz késztette arra is, hogy feldolgozza több néptánccsoport és a népművészeti fesztiválok történetét. A Tőzsér Árpád által „nyolcvanévesen is fiatal felvidéki táncfenomén"-nek nevezett Takács András mesélt a jövőbeli terveiről, az éppen készülőben lévő következő művéről, melynek témája a Csemadokban végzett munkája. A szerző önvallomását kötetlen beszélgetés követte a régi ismerősökkel, Csemadok tagokkal, barátokkal, a falu lakosaival. Felelevenedtek a közös emlékek, szó esett sok mindenről, hivatásról, családról, felvidéki magyarságról.
A következő nap délelőttjén a Pelsőci Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulóival találkozott Takács András. Nekik is bemutatta műveit, és ismertette velük életútját, mely a településsel szomszédos kis faluból, Sajótibából indult hajdanán.
Felvidék Ma, Takács Ágnes
Az idén nyolcvanadik életévét betöltött „táncos" több mint fél évszázada gyűjti a magyar néptáncokat, munkájának eredménye számtalan kiadvány és szakkönyv. Idén, március 15-én a magyar néprajzi hagyományok, népszokások, néptáncok gyűjtésében, feldolgozásában, megőrzésében végzett munkássága és életpályája elismeréseként a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta neki.
A lekenyei találkozón a népdal- és néptáncgyűjtést és a tánc-csoportok működését feldolgozó kiadványok mellett bemutatásra került a 2010. végén megjelent legfrissebb műve: „A legkisebb fiú vándorlásai". A könyv a felvidéki magyar kulturális életről, folklórról, népi tánckultúráról szól a szerző élete tükrében. Felelevenednek benne többek között a Tibában eltöltött gyermekévek, az iskolázás viszontagságai a háború éveiben, a néptánc iránti odaadás kezdete, a gyűjtőmunka, a felvidéki magyar kulturális élet időrendi történései. A könyv legvégén a 2008. júliusában Lekenyében, a kopjafa-avató ünnepségen elhangzott beszéde olvasható.
A találkozó elején a szerző megismertette a jelenlévőket a műveivel. Hangsúlyozta, sohasem készült írónak, a tánc és az emberek iránt érzett tisztelet és szeretet, valamint egy leírhatatlan belső indíttatás vezérelte, hogy a felvidéki magyar néptáncokat - ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset - összegyűjtse, lejegyezze és ezzel megmentse az utókor számára. Ugyanez a belső tűz késztette arra is, hogy feldolgozza több néptánccsoport és a népművészeti fesztiválok történetét. A Tőzsér Árpád által „nyolcvanévesen is fiatal felvidéki táncfenomén"-nek nevezett Takács András mesélt a jövőbeli terveiről, az éppen készülőben lévő következő művéről, melynek témája a Csemadokban végzett munkája. A szerző önvallomását kötetlen beszélgetés követte a régi ismerősökkel, Csemadok tagokkal, barátokkal, a falu lakosaival. Felelevenedtek a közös emlékek, szó esett sok mindenről, hivatásról, családról, felvidéki magyarságról.
A következő nap délelőttjén a Pelsőci Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulóival találkozott Takács András. Nekik is bemutatta műveit, és ismertette velük életútját, mely a településsel szomszédos kis faluból, Sajótibából indult hajdanán.
Felvidék Ma, Takács Ágnes
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: