Novemberben volt 35 éves a Clevelandi Regös Csoport

Ezt a neves évfordulót (mint minden kerek ötödiket ezelőtt), egy nagyszabású gálaműsorral ünnepelték meg a clevelandi regösök, amelyre november 15-én került sor a Lakewood Civic Centerben. A nagyszabású rendezvény oroszlánmunkája a Regös Csoport jelenlegi vezetőié volt, név szerint Slattery Kriszta, Eppleyné Tábor Hajnal és Tábor Mátyás, a Temesváry házaspár és Pigniczky Eszti támogatásával.

A nagyszereplés jelképe egy körben stilizált gyümölcsfa, amelynek ágai balról-jobbra a négy évszakot követve váltakoztak, a jelmondata pedig: "Egyszer esik esztendőben..." volt. Könnyen kitalálhatjuk, hogy a műsor a magyar népi hagyományokat sorakoztatta fel egy egész esztendő keretében, januártól –decemberig, a népzene, néptánc, népviselet és népszokások elemeivel.

A falusi szokásokkal felvezetett néptánc koreográfiák színvonalát emelte, hogy tájegységeket hűségesen tükröző népviseletekben járták a regösök. A zenét a Magyar Öcsi vezette Életfa együttes, szolgáltatta, amely a műsorban a magyar népzene mellé stílusosan beépített néhány közkedvelt műzenei kompozíciót is, mint például a Monty csárdást.

A fellépés bővelkedett szemléltető eszközökben. A népszokások hagyomány hű és gondosan előkészített kellékekkel jelenetek meg. Az év időszakainak változásaira egy asztal volt felállítva a színpad szélén, amit Temesváry Magdi és András (a Regös Csoport alapítói) minden hónapban feldíszítettek az adott időszak népi elemeivel. Magára az előadásra épült egy tornácos parasztház is, amely mintegy mozgatható színfal megfordítva egy búbos kemencés belső szobává változott. Hatásos látvány volt.

Az előadás eseményben gazdag volt. Kezdve az újévi ünnepségtől, amelyen felcsendült a Ghymes együttestől ismert Új esztendő dal és kalotaszegi táncok. Ezt a farsang követte mohácsi busójárással, farsangi táncokkal és bőgőtemetéssel, amit a felnőttek és kiscserkészek adtak elő. Tavaszi leánytáncként cigándi zöldág járást láthattunk. Nem maradt el a húsvéti locsolás és húsvéti bál, amelyben székely táncrendet jártak a regősök. Megelevenedett a májusfaállítás hagyománya, galgamenti táncrenddel kísérve és szentiványi tűzugrás szatmári táncokkal. Az aratási ünnepeket kalocsai táncrend zárta, majd fiúk botoló tánca következett. A kisasszony ünnepkor leányjóslások elevenedtek meg tardonai lánytánccal, a szüreti mulattságot délalföldi táncrend színesítette. Halottak napján az elmúlt 5 év alatt elhunyt cserkészvezetőkről emlékeztek meg, majd az ádventet és karácsonyi betlehemezés után a szilveszteri bál zárta a nagyszereplést, ismét felcsendítve a fülbemászó Új Esztendő dalt.

Szűnni nem akaró taps köszöntötte a finálét és a sok munkát, ami e nagyszereplés mögött volt. A clevelandi magyar falu ünnepelt. Ünnepelte múltját, jelenjét és jövőjét. A gálaműsorban ugyanis nemcsak a jelenlegi regösök léptek fel, hanem helyet kaptak az egykori regösök, a főiskolások, a cserkész korosztály és a kiscserkészek is. A múlt, a jelen és a jövő regösei bebizonyították, hogy a clevelandi magyarság egy élő közösség, mint a nagyszereplés jelképén szereplő gyümölcsfa, amely évről-évre új gyümölcsöket terem.

-Csajka Tamás