felhasználónév: jelszó:

» Regisztráció

» Jelszó emlékeztető

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség figyelemmel kísérve a régiónkban zajló történelmi folyamatokat, az Alapszabályban megfogalmazott kulturális, politikai és érdekvédelmi feladatoknak megfelelően tényezője kíván lenni a kárpátaljai magyarság s az ország politikai és kulturális életének egyaránt. Ebből kifolyólag programdokumentumában megfogalmazza politikai, gazdasági, szociális, kulturális koncepcióját. Az itt vázolt elvek természetesen csak útjelzői lehetnek szövetségünk törekvéseinek. Működésének konkrét alternatíváit, mechanizmusát a mindenkori politikai és gazdasági helyzet határozza majd meg.

I. A SZÖVETSÉG

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség számottevő tagságával, kiépült alapszervezeti hálózatával Kárpátalja szintjén jelentős politikai erőnek számít, s hiányosságai ellenére a legjobban működő nemzetiségi szervezetek közé tartozik.

Alapvető feladata a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelme. E tevékenységét a nemzetközi-jogi normáknak és Ukrajna törvényeinek tiszteletben tartásával fejti ki.

A KMKSZ különböző vallású, különböző politikai nézeteket valló személyek tömegszervezete. Mint ilyen, nem törekszik ideológiai homogenitásra; a különböző értékrendek érvényesülésének lehetőségét a demokrácia keretei között kívánja biztosítani.

A Szövetség katalizátora kíván lenni mindazoknak a folyamatoknak, melyek a magyarság belső önépítését szolgálják, ám nem törekszik kizárólagosságra. Elismeri a különböző szakmai szerveződések, kulturális egyesületek jelentőségét a kárpátaljai magyarság csoportszerkezetének kialakításában, a társadalmi pluralitás megjelenítésében.

A KMKSZ egyrészt feladatának tekinti a politikai, gazdasági alrendszerek kiépülésének oly irányú támogatását, hogy a magyarság döntéshelyzetbe kerüljön saját sorsának formálásában, másrészt elő kívánja segíteni annak a szellemi potenciálnak a felhalmozását, melynek birtokában magasan képzett, reális politikai cselekvésre képes, a társadalomszerveződés csomópontjaiba állítható, a magyarság érdekeit szem előtt tartó vezetőket mondhatnánk magunkénak. A Szövetség olyan eredményekre törekszik, melyek a magyarság hosszú távú érdekeire koncentrálva népünk számára európai mércével mérhető jövőt teremtenek.

A KMKSZ külkapcsolatainak súlypontját az anyaországgal való együttműködés képezi. E tevékenysége során több szempontot vesz figyelembe. Nem kötelezheti el magát egyetlen párt, mozgalom mellett sem. Az azokkal való együttműködés csupán az általános nemzeti kereteken belül maradó tevékenységre terjedhet ki. Ezzel összhangban nem kíván teret engedni külső pártpolitikai vagy egyéb szempontok érvényesülésének. Abból kiindulva, hogy a kárpátaljai magyarság érdekeit az egyetlen általános érdekvédelmi szervezet, a KMKSZ képviseli, a Szövetség csak olyan törekvéseket támogat, melyek nem csupán pillanatnyi politikai tőkét kívánnak kovácsolni, hanem népünk hosszú távú érdekeit szolgálják.

A Szövetség kapcsolatok kialakítására törekszik a Kárpát-medence más magyar politikai és kulturális szervezeteivel, részt vesz a különböző egyeztető fórumok munkájában. Kapcsolatokat tart fenn a nyugati magyarság szervezeteivel. Lényegesnek tartja, hogy törekvéseit a nemzetközi fórumokon is megjeleníthesse.

A magyar nemzet részeként a nemzetiségek között vállalja a híd szerepét, mindazt, ami összeköt a még csak eljövendő európaiság jegyében.

II. POLITIKAI ÉLET

A KMKSZ politikai tevékenységét a kiegyensúlyozottság, a szakszerűség, a magyarság érdekeinek elsődlegessége s a nemzetiségi konszenzus keresésének elvei alapján folytatja.

Politikai mozgásterét az államszerkezet alapvetően behatárolja, ezért annak széles politikai konszenzuson kell nyugodnia, azt alkotmányosan legitimálni kell, s kialakításában a nemzetiségi szempont nem mellőzhető.

Tekintettel Ukrajna soknemzetiségű összetételére, illetve arra, hogy az országban több történelmileg kialakult sajátos régió van, a KMKSZ az ország föderatív felépítését, s az ennek megfelelő parlamentáris struktúra kialakítását tartja célszerűnek. Az unitáris államberendezkedés nem tudja garantálni azokat a politikai-jogi kereteket, melyek távlatilag biztosíthatnák Ukrajna népei számára politikai akaratuk érvényesíthetőségét, az ország megfelelő stabilitását.

A KMKSZ támogatja az államberendezkedés demokratizálódása felé tett lépéseket. Ennek megfelelő feltétele a hatalmi ágak megfelelő szétválasztása, a parlamentáris rendszer intézményhálózatának kiépítése. A demokrácia és jogállamiság elvrendszerével összeegyeztethetetlen az elnöki megbízottak vezette központosított irányítás. Ez a végrehajtó hatalom kizárólagos birtokosaként, a politikailag semleges professzionális irányítás hiányában, a múltból örökölt szelekciós mechanizmussal terhelve krónikus államigazgatási válság előidézője. A demokratikus rendszer elengedhetetlen részeként létre kell hozni a közigazgatási és alkotmánybíróságot, az állampolgári és kisebbségi jogok szószólójának intézményét, nagyobb hangsúlyt kell adni a közvetlen demokrácia eszközeinek.

A jelenlegi struktúra nem nyújt módot valódi önkormányzati rendszer létrehozására. Ez nagyban hátráltatja a piacgazdaság létrejöttét, rombolja az önálló cselekvés szabadságának, egyben felelősségének tudatát, mely leghatékonyabb katalizátora lenne a társadalmi fejlődésnek. Ezért az önkormányzatoknak valósaknak, s az államhatalommal egyértelműen meghatározott jogviszonyban állóknak kell lenniük.

A KMKSZ egyik hangsúlyozott követelése a nemzetiségi önigazgatás megteremtése. Elvünk az, hogy minden nép sorsát elsősorban önmagának kell kialakítania. A nemzetiségi önkormányzat, az intézményi autonómia, a szakmai és politikai szervezetek, a területi autonómia mind eszközei lehetnek ennek. Használatukat a mindenkori politikai aktualitásnak kell súlyoznia. Erőfeszítéseket kell tennünk, hogy egyrészt ezen eszközök használatát a törvény minél szélesebb körben biztosítsa, másrészt, hogy a mindenkori jogi-politikai kereteket megfelelő tartalommal tudjuk megtölteni.

A politikai képviselet plurális szerkezete a demokrácia alapvető biztosítéka. Következésképpen elengedhetetlen, hogy a választások rendszerét új alapokra helyezzük. Olyanokra, melyek lehetőséget nyújtanak az egyes társadalmi csoportok érdekeinek valódi megjelenítésére. Pártlistás szavazás nélkül viszonyaink között a parlamentarizmus üres jelszó marad csupán. Fontos, hogy nemcsak az országos, hanem a helyi szinten szerveződő formációk jogait is elismerjék a "politikacsinálásra", illetve hogy a nemzetiségek párton kívül is megjeleníthessék akaratukat a döntéshozó szervekben.

Elismerve Ukrajna biztonsági érdekeinek fontosságát, úgy véljük, hogy a politikai-stratégiai szükségleteknek – az ország gazdasági teherbíró képességét figyelembe véve – elsősorban a haderő minőségalapú átstrukturálásával kell eleget tenni. Nagy jelentőséget tulajdonítunk azoknak a két- és többoldalú nemzetközi megállapodásoknak, melyek a katonai potenciál ésszerű mennyiségi és térbeli önkorlátozása révén kívánnak kölcsönös garanciát nyújtani. Szükségesnek tartjuk, hogy a haderő diszlokációjának megváltoztatásakor messzemenően vegyék figyelembe a külpolitikai szempontokon túl az adott térség nemzetiségi viszonyait is. Támogatjuk Ukrajnának egy egységes európai biztonsági rendszerbe történő integrálódását.

A KMKSZ támogatja mindazokat a lépéseket, melyek a határok nagyobb átjárhatóságát, országunk Európához történő felzárkózását szolgálják. Ennek egyik lényeges feltétele a már aláírásra megnyílt nemzetközi dokumentumokhoz való csatlakozás, s az újabbak kidolgozásában való részvétel. Mihamarabb meg kell alkotni a kisebbségek kollektív jogait biztosító garanciarendszert. Fontosnak tartjuk további két- és többoldalú nemzetközi szerződések megkötését a nemzetiségi jogok, a gazdaság és az ökológia területén.

A jelenlegi, viszonylag nyugalmas időszak legfontosabb feladata az önszervezés. Ki kell építenünk a belső információs láncot, erős alapszervezeti hálózatot kell létrehoznunk, saját médiákkal kell rendelkeznünk. Munkánkat a továbbiakban a szakszerűségnek, a politikai visszafogottságnak, az alternatívák folyamatos elemzésének, a politikai cselekvés megfelelő súlyozásának kell jellemeznie. Támogatnunk kell a magyarság „több lábra állítását”, a magyar szakmai, kulturális szervezetek, egyesületek, alapítványok, gazdakörök stb. létrejöttét és megerősödését.

A Szövetség konstruktív kapcsolatokra törekszik térségünk más legális társadalmi szervezeteivel, pártjaival. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a kárpátaljai nemzetiségi szervezetekkel való kapcsolattartásnak. Részt kíván venni a helyhatósági testületek kialakításában és a döntéshozatalban. A KMKSZ-nek következetesen meg kell őriznie politikai arculatát, a magyarság érdekei melletti feltétlen elkötelezettséget.


III. KULTÚRA

A KMKSZ kultúrpolitikájának célja az összmagyar kultúrán alapuló önálló magyar kulturális intézményrendszer megteremtése, mely magában foglalja az oktatási és közművelődési intézményhálózatot is.

A Szövetség oktatáspolitikájának alapját az egyetemes és nemzeti értékeket ötvöző, magas szakmai színvonalú oktatási rendszer megteremtése képezi, amely alkalmas autonóm szellemű, aktív, felelős személyiség nevelésére.

Támogatja az önálló magyar óvoda- és iskolahálózatot, valamint az ezeket irányító és ellenőrző szervek létrehozását. Szorgalmazza a kárpátaljai magyar oktatás teljes körű kiépítését, a szakintézményeket (pl. magyar tanítóképző), módszertani és szolgáltató központokat is beleértve. Segítséget nyújt egyházi és magán tanintézmények alapításában, magyarországi oktatási intézmények kihelyezett részlegeinek megnyitásában, a posztgraduális képzésben.

A KMKSZ támogatja a tanintézmények autonómiájának gyakorlati érvényesítését, az iskolaszék intézményének bevezetését, a különböző iskolatípusok párhuzamos működését, a pedagógiai dolgozók jogállásának tisztázását, a pályázati rendszer elterjedését, a korporatív elv megerősödését az oktatásban.

A Szövetség fontosnak ítéli, hogy a helyi magyar tankönyvkiadást magyarországi tankönyvekre alapozzák. Meg kell oldani a magyar módszertani és tudományos könyvek, folyóiratok behozatalát és terjesztését. Új alapokra kell helyezni a hungarológiai központ munkáját, tovább kell fejleszteni a magyarországi tudósokkal, kutatókkal való együttműködést. Hasznos lenne egy szociológiai intézet létrehozása, különös tekintettel a nemzetiségek közti kapcsolatok vizsgálatára.

A KMKSZ oktatási kérdésekben szorosan együttműködik a KMPSZ-szel, annak szakmai tevékenységét politikailag támogatja, programját saját programja részeként ismeri el.

Elveinknek megfelelően a közművelődésnek a nemzeti kultúrában kell gyökereznie. Kárpátalja közművelődési hálózata jelenleg nem felel meg sem a szakmai, sem a nemzeti szempontoknak. Következésképpen új művelődéspolitikai koncepcióra van szükség, melynek alaptényezője a civil társadalom és annak szabad szerveződése. Ebből kiindulva a Szövetség támogatja a független szakmai szervezeteket, társaságokat, a különböző helyi irodalmi, képzőművészeti, zenei, színi és más köröket.

Elősegíti a magyar könyvtárhálózat létrehozását, a magyar nyelvű könyvek, hanglemezek, kazetták, filmek behozatalát és forgalmazását, valamint az ezt szervező egyesületek létrejöttét.

Szorgalmazza a magyar vonatkozású múzeumi, levéltári anyagok gyűjtését és megőrzését, az egyházi jellegű anyagok visszajuttatását tulajdonosuknak, a nemzeti és egyházi műemlékek védelmét, restaurálását.

Támogatja a kárpátaljai magyar könyvkiadást, a nyomdai és könyvterjesztő hálózat létrejöttét. Szükségesnek tartja a népművelők, zenészek, képzőművészek, színi növendékek anyanyelvű oktatásának biztosítását helyi, illetve külföldi tanintézetekben.

A Szövetség kiemelt jelentőséget tulajdonít a magyar nyelvű médiáknak, melyeknek a társadalom hiteles informálásán túl elő kell segíteniük anyanyelvünk megőrzését, a magyar szellemiség terjesztését. Támogatja a kárpátaljai magyar sajtót, szorgalmazza a kiadványok mennyiségének növekedését, választékának bővülését, minőségének javulását, a tényalapú újságírás meghonosodását.

Erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a magyarországi sajtótermékek is hozzáférhetők, megrendelhetők legyenek.

A kárpátaljai magyarság identitásának megőrzésében jelentős szerepet játszik a magyarországi rádió és televízió. Biztosítani kell ezek minőségi vételét Kárpátalja egész területén. Ki kell bővíteni a helyi magyar adások kereteit, meg kell teremteni a magyar szerkesztőség önálló működésének feltételeit a műsorkészítés valamennyi fázisában.

A KMKSZ fontosnak tartja, hogy a magyar közművelődési intézmények arányos részt kapjanak az állami költségvetésből.

Korrekt viszonyt kíván kialakítani valamennyi kárpátaljai egyházzal. Szorgalmazza az egyházi tanintézmények létrehozását, a hitoktatás és a lelkészképzés megfelelő megoldását, a közfeladatokat ellátó egyházi intézmények állami támogatását, azok működésének mielőbbi újraindítását, az egyházi tulajdon mielőbbi visszaszolgáltatását. Kezdeményezi, hogy a húsvéti és karácsonyi ünnepeket nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Szükség szerint konzultációkat folytat az egyházakkal.

Nemzetiségi létünk egyik lényeges minőségi mutatója a magyar nyelv használatának szférája. Ennek lehetőség szerinti kiterjesztése társadalmi létünk teljes keresztmetszetére a Szövetség egyik fontos feladata, melyet csupán a megfelelő törvényi keretek kialakításával s az azok adta lehetőségek maximális kihasználásával oldhatunk meg. A KMKSZ szorgalmazza a dokumentumok, az ügyintézés, az ügyvezetés, a tanácsi munka, a közfeliratok, a toponímiák többnyelvűségét, a történelmi elnevezések visszaállítását.

Támogatja a nemzetiségek szabad bevallás szerinti összeírását, a nemzeti szimbólumok szabad használatát.

A KMKSZ ifjúságpolitikai elveinek kialakításában támaszkodni kíván nemzeti hagyományainkra, és az egyetemes emberi értékekre.

Elősegíti az ifjúság önszerveződését, együttműködik a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetséggel. Olyan állami intézkedéseket szorgalmaz, melyek jobbítani hivatottak a fiatal pályakezdők, a fiatal családok lehetőségeit.

Olyan ifjúság felnevelését tartja szükségesnek, mely a demokratikus eszményeket, s nemzeti értékeket egyaránt magáénak vallja, és megfelelő szaktudással felvértezve a magyarság szolgálatába állhat.

IV. GAZDASÁG

A gazdaság prosperitása az az alapvető feltétel, amely nélkül a társadalmi béke törékeny, a nemzetiségek közti jó viszony könnyen megbontható. Következőleg gazdaságunk radikális átalakítása minden népcsoport, nemzetiség közös érdeke.

Ma olyan átmeneti időszakot élünk, amikor a magánszektor a gazdaság elenyésző részét alkotja. Az állami vállalatok minden ágazatban monopolhelyzetben vannak, ám az egyre csökkenő központi támogatások és a még ki nem épült piaci viszonyrendszer hiányában a működésképtelenség határán vannak. Mindez további gazdasági visszaeséssel és nagymértékű munkanélküliséggel fenyeget.

Egyre nagyobb méreteket ölt a rejtett munkanélküliség, mely kezelhetetlen társadalmi konfliktusokkal fenyeget. A jogi garanciák hiánya, az infrastruktúra katasztrofális állapota nem teszi lehetővé jelentősebb külföldi tőke beáramlását. Így jelenleg gazdaságpolitikai stratégiaként egyetlen cél jelölhető: a piacgazdaság mihamarabbi létrehozása, s ehhez egyetlen út vezet: a privatizálás.

Nyitott, kiegyensúlyozott, dinamikusan fejlődő, versenyképes, termékszerkezetében a világpiachoz igazodó gazdaságra van szükség, melyben a magán- és vegyestulajdon döntő szerepet játszik. Ehhez mindenekelőtt jogi garanciákat kell teremteni a magántulajdon biztonságát, a magánjog teljeskörűségét, a privatizáció kontrollját, a részvényesi rendszert illetően.

Vállalkozásbarát gazdaságpolitikára van szükség, mely differenciált adórendszerrel, a vállalkozást ösztönző hitelpolitikával, speciális támogatási alapokkal, kedvező kamatfeltételekkel elő tudja segíteni a piacgazdaság kiépülését.

A privatizációnak ki kell terjednie a gazdasági rendszer egészére: a kis- és nagyvállalatokra, a bankrendszerre, a társadalombiztosításra, a szolgáltatásokra és a kereskedelemre. Ki kell dolgozni a csődbe ment állami vállalatok szanálásának mechanizmusát.

A gazdaságpolitika lényeges elemévé kell válnia az inflációellenes intézkedéseknek. Meg kell szüntetni a ráfizetéses állami vállalatok támogatását, vissza kell fogni a fedezet nélküli pénzkibocsátást, csökkenteni kell az improduktív szféra arányát, racionalizálni kell a nyersanyagra alapozott barter-kereskedelmet, mérhetővé kell tenni az energia fogyasztását, de mindenekfelett gazdaságélénkítő, a termékszerkezet-váltás irányában ható intézkedéseket kell foganatosítani. Mindennek azonban megfelelő munkaerő-politikával kell párosulnia. Vidékünk energia- és nyersanyag-szegénysége miatt munkahelyteremtés szempontjából elsősorban a feldolgozóipar, a szolgáltató ágazatok, az infrastrukturális fejlesztés, a kereskedelem, s nem utolsó sorban a mezőgazdaság jöhet szóba.

Meg kell teremteni a külföldi tőke munkaerőigényes ágazatokba történő beáramlásának feltételeit, a megfelelő jogi és politikai garanciarendszert, az exportképes áruk termelésének lehetőségét. Ehhez hozzájárulhat az is, ha térségünk megkapja a különleges gazdasági övezet státusát.

A mezőgazdaság talpraállítása csak a föld privatizációja, a teljes jogú magán földtulajdon visszaállításával lehetséges. Meg kell teremteni a magán- és farmergazdálkodás feltételeit. Ehhez speciális hitelrendszerre és pénzalapokra van szükség, melyek segítségével a gazdálkodás anyagi-műszaki feltételei biztosíthatók.

A földet lehetőség szerint vissza kell adni az eredeti tulajdonosnak.

El kell érni az állampolgárok igazságos teherviselését. Lehetőséget kell adni mind a munkavállalók, mind a munkáltatók érdekvédelmét ellátó szervezetek létrejöttéhez. A munkanélküliségből eredő feszültségek enyhítésére munkaközvetítő és segélyező rendszert kell létrehozni.

Erőfeszítéseket kell tenni a külgazdasági kapcsolatok élénkítésére, az európai piaci és pénzügyi normák átvételére.

V. SZOCIÁLPOLITIKA

Kárpátalja lakosságának szociális helyzete korántsem megnyugtató. Az infláció rohamos növekedése folytán rendkívül hátrányos helyzetbe kerültek a csak fizetésből, bérbő1 élők, a nyugdíjasok. A szelektív kompenzációs mechanizmusok hiányoznak vagy rosszul működnek. Egyre tömegesebb a munkanélküliek tábora. Koncepció hiányában az alkalmazott intézkedések nem hozzák meg a kívánt eredményt. Az életminőség romlása, a hagyományos társadalmi struktúrák felbomlása sürgős, átgondolt beavatkozást követelnek. Ki kell dolgozni a gazdaság- és szociálpolitikában követendő elvek egységes rendszerét.

Lépéseket kell tenni társadalmunk alapja: a család védelmében, különös tekintettel a nők főállású családanyaságára (mely után nyugdíj is jár), a gyermekvállalás és -nevelés erkölcsi és anyagi támogatására, a sokgyermekes családoknak biztosítandó kedvezmények rendszerére, a lakáskérdés kielégítő rendezésére.

A munkanélküliséget enyhítendő, létre kell hozni az átképző intézmények hálózatát, új munkahelyeket kell teremteni, többek között a külföldi tőke munkaerőigényes ágakba történő bevonásával, a helyi szolgáltató, termelő és infrastrukturális egységek kialakításával. Ki kell dolgozni a munkaerő mozgásával, átalakulásával, az ideiglenes munkanélküliséggel kapcsolatos állami garanciák mechanizmusait. A privatizáció ütemének megfelelően csökkenteni kell a társadalombiztosítás, a szolgáltatások és juttatások állami részét, le kell építeni a privilegizált elosztás (pl. juttatások, nyugdíjak, üdülési lehetőségek) rendszerét.

Támogatni kell a túlduzzasztott ipari munkaerő visszaáramlását a mezőgazdaságba. Ez lassíthatja a hagyományos települések felbomlását, elnéptelenedését, az ingázással és a szezonmunkákkal kapcsolatos társadalmi problémák elmérgesedését.

Erőfeszítéseket kell tenni a hátrányos helyzetű települések (kivált a nemzetiségi kisebbségek által lakottak) gondjainak enyhítésére. Csak ezáltal őrizhetők meg a hagyományos létközösségek, csökkenthető az elvándorlás, különösen a fiatalok betelepedése a városokba. Ezáltal maradhat meg a helyi közösségek kultúraőrző és -teremtő ereje.

Törekedni kell arra, hogy a létminimum, a minimálbér törvényileg is garantálva legyen. A szociális juttatásokat az infláció mértékével összhangban kell növelni. Létre kell hozni a segélyezés differenciált rendszerét.

Intézkedéseket kell tenni a nyugdíjasok helyzetének javítására, korkedvezmények életbeléptetésére, az öregeket ellátó intézmények létrehozására, és a már meglévők színvonalának emelésére.

Új bér- és adórendszert kell bevezetni, mely egyrészt lehetővé teszi a minőségi differenciálást, másrészt igazságos közteherviselést irányoz elő, s figyelembe veszi a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak érdekeit is.

A jól működő szociális védőháló megteremtése céljából (különös tekintettel a nemzetiségi kisebbségekre) létre kell hozni azokat az intézményeket, melyek a szociális helyzet felmérésére hivatottak. Támogatni kell mindazt az egyházi, egyesületi- és magántevékenységet, mely a segély- és szeretetszolgálatok által a társadalmi biztonság növelését célozza.

Mindebbő1 következik, hogy sérülékeny társadalmi békénk megőrzése csak úgy lehetséges, ha megtaláljuk majd megtartjuk azt az egyensúlyi helyzetet, melyet a piacorientált struktúraváltás és a szociális biztonság ellentmondásai következményeinek komprumisszumos ötvözése adhat.

VI. EGÉSZSÉGÜGY, ÖKOLÓGIA

Az egészségügy helyzete ma számos kívánnivalót hagy maga után. A megfelelő szellemi, anyagi, szervezeti és jogi feltételek híján annak rendszere a működőképesség határán van, szolgáltatásainak minősége rendkívül alacsony. Javulást csak az egészségügy merőben új alapokra való helyezésétől várhatunk.

Meg kell teremteni az egészségügy fejlődésének jogi és gazdasági feltételeit, az egészségügyi vállalkozás, az orvostársadalom önszerveződésének szabadságát (pl. orvosi kamara), az orvosi ellátás államilag garantált minimális rendszerét, az egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésének mechanizmusát.

EIő kell segíteni a családi orvos intézményének létrejöttét, a szabad orvos- és kórházválasztást. Garantálni kell a betegek részére a kezelésükkel kapcsolatos információkba való betekintést, s annak illetéktelenektőI való védelmét. A megfelelő anyagi érdekeltséget biztosítandó, a szolgáltatások minősége és az orvosok jövedelme közti viszonyt piaci összefüggéseknek kell meghatározniuk.

Külön hangsúlyt kell fektetni a szellemi és testi fogyatékosok, a rokkantak, a szenvedélybetegségekkel küzdők ellátására. Az ezt végző intézetek körében is meg kell szüntetni az állami monopóliumot, s lehetőség szerint figyelembe kell venni az ápoltak nemzetiségét.

Felül kell vizsgálni az egészségügyi képzés és továbbképzés tartalmát és rendszerét. Ki kell alakítani az egészségügyi felvilágosító és tanácsadó hálózatot, a megfelelő információs rendszert. Támogatni kell az egészségügyi célú társadalmi önszerveződést, egyházak, szervezetek és magánszemélyek bekapcsolódását az orvoslás, betegellátás, betegsegélyezés rendszerébe. Új alapokra kell helyezni a baleset- és betegbiztosítást. A statisztika-determinált gyógyítást emberközpontúvá kell tenni, melynek az említett szakmai-anyagi követelményeken túl a humánus magatartás, az orvosi etika messzemenő betartása és az orvoslás európai hagyományainak újraélesztése egyaránt feltétele.

Mindezen nehézségeken túl lényeges szempont számunkra az anyanyelvű egészségügyi ellátás lehetőségének megteremtése. Szakmai feltételként kell érvényesíteni azt a követelményt, hogy az egészségügyi dolgozó értse és beszélje a helyben lakó nemzetiségek nyelvét.

Egészségünk megőrzésének lényegi feltétele a természetes környezet, az ökoszisztéma sértetlen megőrzése. Ezért az államnak garantálnia kell a megfelelő környezetminőség minimális szintjét, az ökológiai információ hozzáférhetőségét minden állampolgár részére. Ehhez létre kell hozni azokat a független, csak a legfelső döntéshozó szerveknek felelős intézményeket, melyek a környezeti paramétereket folyamatosan mérik, ellenőrzik.

A gazdaság, a szociálpolitika, az ökológia és az egészségügy fejlesztésének egységes elveken kell alapulniuk. A természetvédelmi követelményeknek be kell épülniük a különbő gazdasági programokba. Előnyben kell részesíteni a környezetbarát technológiákat, kötelezővé kell tenni a környezetvédelmi hatásvizsgálatot.

Fokozott hangsúlyt kell fektetni az energiatakarékosságra, a hulladékok újrafeldolgozására, a közlekedés környezetbarát formáinak fejlesztésére, a járműminőségi követelményekre, a veszélyes anyagok tárolására és szállítására. Meg kell teremteni az ökológiai adóztatás szigorú rendszerét. Ellenőrzés alá kell vonni a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek használatát, be kell vezetni a termékek folyamatos kontrollját.

Előnyben kell részesíteni azokat a fejlesztési programokat, melyek a lakosság dekoncentrálásának irányában hatnak, melyek a megfelelő kommunális infrastruktúra kiépítését, a megfelelő mennyiségű és minőségű vízellátást, a helységek forgalmi tehermentesítését célozzák.

Térségünk növény- és állatvilágának megőrzése céljából el kell végezni a megfelelő erdővédelmi, újratelepítési és vízszabályozási munkákat. Fokozott ellenőrzés alá kell vonni a fa- és kőzetkitermelő munkálatokat. Természetvédelmi tájegységeket kell létrehozni.

Mivel természetes környezetünk védelme nem lehet egyetlen ország kizárólagos belügye, a megfelelő törvényi feltételek biztosításán túl szükségesnek tartjuk egy nemzetközi természetvédelmi rendszer kialakítását, az ehhez szükséges egyezmények miharabbi megkötését.

Forrás: http://www.karpatok.uzhgorod.ua/sze[...]