Régiók
Események
2024. november
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 2 | 3 | ||||
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | |
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
Pozsony
Szlovákia
Bratislava
eMagyar pont:
815 57 Pozsony
Május 1. tér 10-12.
Üzemeltető:
Szövetség a Közös Célokért
Neszméri Csilla
Tel.: +421-2-526 37 631
Fax: +421-2-526 37 632
E-mail: pozsony@szakc.sk
A további információkat keresse a Szövetség a Közös Célokért honlapján.
Pozsony (szlovákul: Bratislava, németül: Pressburg). Szlovákia fővárosa, az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja. 2001-ben 428 672 lakosából 391 761 szlovák, 16 451 magyar, 7972 cseh, 1200 német, 461 ruszin, 452 ukrán és 417 cigány volt. Ma Dévény, Dévényújfalu, Főrév, Károlyfalu, Lamacs, Pozsonybeszterce, Pozsonyhidegkút, Pozsonyligetfalu, Pozsonypüspöki, Pozsonyszőlős, Récse, Szúnyogdi, Köpcsény (egy része), Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún tartozik hozzá.
Fekvése
A Duna partján, az ország délnyugati csücskében, Ausztria és Magyarország határainak közvetlen közelében, a Kis-Kárpátok előterében fekszik. (48° 8′ 60″ N 17° 7′ 0″ E)
Nevének eredete
Neve régi magyar Poson személynévből (a vár első ispánjáról) ered. Maga a személynév lehet a cseh Pos, de lehet a német Poscho személynévből is. A szlovák név előzménye a 907-ben említett Braslavespruch illetve Brezalauspruch alak. Ez a szláv Braslav személynév és a német burg (= vár) főnév összetétele. Ebből lett a mai német Presburg. Mai hivatalos neve 1837-ben keletkezett úgy, hogy P.J.©afárik szlovák történész, régész tévesen rekonstruálta a város régi nevét, azt hitte hogy az nem a Braslav, hanem a Bratislav névből származik. Korábban a város szlovák neve Preąporok/Preąporek volt.
Története
Területén már az újkőkorban (neolitikum) éltek emberek. A Várhegyen már a honfoglalás előtt római, majd morva erődítmény állott. Vratislav morva fejedelem erős favárat épittetett ide. A Nagymorva Birodalomhoz tartozott, amíg a magyarok 907-ben el nem foglalták. Itt létesült az első magyar várispánság.
A 11. századtól Pozsony vármegye székhelye és káptalani székhely lett. 1051-ben a várat ostromló német hajókat a magyarok (Búvár Kund mondája) elsüllyesztették. 1077-ben a várba zárkózott Salamon király I. Géza seregei elől, aki ki akart békülni vele, de a tárgyalások közben április 25-én meghalt. 1108-ban V. Henrik német-római császár serege ostromolta, de Kálmán visszaverte őket.
1146-ban rövid időre német kézre került. A 13. században bajor hospesek telepedtek itt le ezzel lekezdődött a város polgárosodása és német jellege dominált 1918-ig. 1254. május 1-jén itt kötött békét Ottokár cseh királlyal IV. Béla. 1262-ben itt verte meg István herceg apja hadait. 1270-ben itt kötött békét V. István Ottokár osztrák herceggel, de 1271 elején Ottokár a várat bevette. A mosoni csata után 1271. július 2-án ismét békét kötöttek. 1273-ban Ottokár kétszer is elfoglalta. 1287-ben Albert osztrák herceg foglalta el. 1291-ben a város III. Endrétől kiváltságokat kapott (például árumegállító jogot, egyben megtiltotta, hogy megakadályozzák a jobbágyok városba költözését). Várnagya volt 1354-ben Toldi Miklós. A középkorban a várpalota körül többszörös falgyűrű épült ki.
1405-ben szabad királyi város, ezen belül a tárnokmester bíráskodás alá tartozó tárnoki város volt. Egyetemét 1467-ben Mátyás király alapította. 1506-ban I. Miksa császár foglalta el. 1526 után az ország fővárosa lett, itt őrizték a Szent Koronát, itt koronázták a királyokat, többször volt országgyűlés színhelye.
1620-ban Bethlen Gábor seregei elfoglalták a várost. 1626. december 20-án itt kötötték meg a békét Bethlen és a császár. 1683. július 29-én a város alatt győzte le Lotharingiai Károly a Duna bal partján előrenyomuló Thököly Imre seregét. A Habsburgok a belsővárat reprezentatív palotává építették ki. 1780-tól a vár hanyatlásnak indult, előbb a bútorokat szállították el, majd papnevelőintézet és kaszárnya lett.
1780-ban itt jelent meg a Magyar Hírmondó című magyar újság, 1783-tól itt működött a királyi jogakadémia. 1806-ban és 1809. június 26-án elfoglalták a franciák. Az 1809-es ágyúzásból eredő károkat az 1811. május 28-i tűzvész tetőzte be. A vár helyreállítása csak 1953-ban kezdődött meg.
1840-ben Pozsony és Szentgyörgy között indult meg az első magyar lóvontatású vasút. 1848. április 7-én itt alakult meg az első felelős magyar minisztérium. 1882 és 1919 között Evangélikus Teológiai Akadémia, 1914 és 1921 között az Erzsébet Tudományegyetem, 1921-től a Komensky Egyetem működik a városban. 1910-ben 78 229 lakosából 32 790 német, 31 705 magyar, 11 673 szlovák, 1242 cseh, 351 horvát és 115 lengyel volt. 1918-ban elfoglalták a csehek, majd német és magyar jellegét fokozatosan elvesztette. 1919-től Csehszlovákián belül Szlovákia fővárosa. 1993. január 1. óta az önálló Szlovákia fővárosa.
Pozsony (szlovákul: Bratislava, németül: Pressburg). Szlovákia fővárosa, az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja. 2001-ben 428 672 lakosából 391 761 szlovák, 16 451 magyar, 7972 cseh, 1200 német, 461 ruszin, 452 ukrán és 417 cigány volt. Ma Dévény, Dévényújfalu, Főrév, Károlyfalu, Lamacs, Pozsonybeszterce, Pozsonyhidegkút, Pozsonyligetfalu, Pozsonypüspöki, Pozsonyszőlős, Récse, Szúnyogdi, Köpcsény (egy része), Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún tartozik hozzá.
Fekvése
A Duna partján, az ország délnyugati csücskében, Ausztria és Magyarország határainak közvetlen közelében, a Kis-Kárpátok előterében fekszik. (48° 8′ 60″ N 17° 7′ 0″ E)
Nevének eredete
Neve régi magyar Poson személynévből (a vár első ispánjáról) ered. Maga a személynév lehet a cseh Pos, de lehet a német Poscho személynévből is. A szlovák név előzménye a 907-ben említett Braslavespruch illetve Brezalauspruch alak. Ez a szláv Braslav személynév és a német burg (= vár) főnév összetétele. Ebből lett a mai német Presburg. Mai hivatalos neve 1837-ben keletkezett úgy, hogy P.J.©afárik szlovák történész, régész tévesen rekonstruálta a város régi nevét, azt hitte hogy az nem a Braslav, hanem a Bratislav névből származik. Korábban a város szlovák neve Preąporok/Preąporek volt.
Története
Területén már az újkőkorban (neolitikum) éltek emberek. A Várhegyen már a honfoglalás előtt római, majd morva erődítmény állott. Vratislav morva fejedelem erős favárat épittetett ide. A Nagymorva Birodalomhoz tartozott, amíg a magyarok 907-ben el nem foglalták. Itt létesült az első magyar várispánság.
A 11. századtól Pozsony vármegye székhelye és káptalani székhely lett. 1051-ben a várat ostromló német hajókat a magyarok (Búvár Kund mondája) elsüllyesztették. 1077-ben a várba zárkózott Salamon király I. Géza seregei elől, aki ki akart békülni vele, de a tárgyalások közben április 25-én meghalt. 1108-ban V. Henrik német-római császár serege ostromolta, de Kálmán visszaverte őket.
1146-ban rövid időre német kézre került. A 13. században bajor hospesek telepedtek itt le ezzel lekezdődött a város polgárosodása és német jellege dominált 1918-ig. 1254. május 1-jén itt kötött békét Ottokár cseh királlyal IV. Béla. 1262-ben itt verte meg István herceg apja hadait. 1270-ben itt kötött békét V. István Ottokár osztrák herceggel, de 1271 elején Ottokár a várat bevette. A mosoni csata után 1271. július 2-án ismét békét kötöttek. 1273-ban Ottokár kétszer is elfoglalta. 1287-ben Albert osztrák herceg foglalta el. 1291-ben a város III. Endrétől kiváltságokat kapott (például árumegállító jogot, egyben megtiltotta, hogy megakadályozzák a jobbágyok városba költözését). Várnagya volt 1354-ben Toldi Miklós. A középkorban a várpalota körül többszörös falgyűrű épült ki.
1405-ben szabad királyi város, ezen belül a tárnokmester bíráskodás alá tartozó tárnoki város volt. Egyetemét 1467-ben Mátyás király alapította. 1506-ban I. Miksa császár foglalta el. 1526 után az ország fővárosa lett, itt őrizték a Szent Koronát, itt koronázták a királyokat, többször volt országgyűlés színhelye.
1620-ban Bethlen Gábor seregei elfoglalták a várost. 1626. december 20-án itt kötötték meg a békét Bethlen és a császár. 1683. július 29-én a város alatt győzte le Lotharingiai Károly a Duna bal partján előrenyomuló Thököly Imre seregét. A Habsburgok a belsővárat reprezentatív palotává építették ki. 1780-tól a vár hanyatlásnak indult, előbb a bútorokat szállították el, majd papnevelőintézet és kaszárnya lett.
1780-ban itt jelent meg a Magyar Hírmondó című magyar újság, 1783-tól itt működött a királyi jogakadémia. 1806-ban és 1809. június 26-án elfoglalták a franciák. Az 1809-es ágyúzásból eredő károkat az 1811. május 28-i tűzvész tetőzte be. A vár helyreállítása csak 1953-ban kezdődött meg.
1840-ben Pozsony és Szentgyörgy között indult meg az első magyar lóvontatású vasút. 1848. április 7-én itt alakult meg az első felelős magyar minisztérium. 1882 és 1919 között Evangélikus Teológiai Akadémia, 1914 és 1921 között az Erzsébet Tudományegyetem, 1921-től a Komensky Egyetem működik a városban. 1910-ben 78 229 lakosából 32 790 német, 31 705 magyar, 11 673 szlovák, 1242 cseh, 351 horvát és 115 lengyel volt. 1918-ban elfoglalták a csehek, majd német és magyar jellegét fokozatosan elvesztette. 1919-től Csehszlovákián belül Szlovákia fővárosa. 1993. január 1. óta az önálló Szlovákia fővárosa.
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: