felhasználónév: jelszó:

» Regisztráció

» Jelszó emlékeztető

1. KÖZIGAZGATÁS

A horvátországi magyarok politikai képviselete a 2002-ben elfogadott alkotmányerejű kisebbségi törvényben foglaltak szerint valósul meg.

A törvény értelmében, a magyar kisebbség képviselete három szinten lehetséges:

- parlamenti szinten

- önkormányzati (járási és megyei) szinten

- kisebbségi önkormányzati szinten.

Parlamenti szint

Az alkotmány értelmében, Horvátországban 22 nemzeti kisebbség van elismerve, amelyek, közé tartozik a magyar kisebbség is.

Létszáma és autohtónságából kiindulva, a magyar kisebbségnek egy állandó parlamenti képviselője van, amit külön választókerületben választ meg magyarságunk.

Jelölési joga, a politikai pártok mellett, az elismert kisebbségi civil szervezeteknek illetve aláírásgyűjtés formájában, a választópolgároknak van.

Szavazójoga (az említett választókerületen belül) kizárólag csak a magyarként nyilvántartott horvát állampolgároknak van.

Ez azt jelenti, hogy a parlamenti választoknál, a (magyar) kisebbség tagjaként nyilvántartott horvát állampolgárnak el kell döntenie, hogy a kisebbségi (magyar) képviselőre szavaz, vagy a többségi listára, a horvát politikai pártokra.

Eddig négyszer voltak parlamenti választások Horvátországban, így négyszer lett választva magyar parlamenti képviselő is. Mind a négyszer a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének jelöltjei győztek és képviselhették magyarságunkat: Faragó Ferenc (1992), Jakab Sándor (1995), dr. Szántó Tibor (2000) és Ádám Jenő (2003).

A HMDK ügyvezető elnöke, Jakab Sándor a horvát miniszterelnök – dr. Ivo Sanader magyarországi ügyekért felelős tanácsosa 2004-től.

Önkormányzati szint

Horvátországban összesen 576 önkormányzati egység létezik (megyék, városok, járások). A parlamenti választásoktól eltérően, itt nincs megkülömböztetés a többségi nemzet, illetve a kisebbségi szavazók között – mindannyian saját választókörzeteikben a politikai pártokra illetve a független (lehetnek kisebbségi is) listákra szavazhatnak – megyei, városi és járási szinten.

Alacsony létszámunkból kiindulva, a horvátországi magyarság csak Eszék-Baranya megyében érdekelt ezen a szinten, mivel itt él magyarságunk 75 %-a. Mondhatni, ez a mi Erdélyünk.

A nemrég lezajlott önkormányzati választásokon, a HMDK-nak, független magyar listák által, összesen 21 képvieslője lett 7 járásban, egy városban és Eszék-Baranya megyében, amivel ismét bizonyította legitimitását, mivel az előző ciklusban csupan 15 képviselője volt.

Horvátországban a járások alatt 5-6.000 fős közösségeket értünk, amelyek több településből állnak.

Kisebbségi önkormányzatok

A kisebbségi önkormányzatok 2002-ben meghozott alkotmányerejű törvény értelmében jöttek létre.

A parlamenti választással hasonlóan, itt is kizárólag a nemzeti kisebbségként nyilvántartott horvát állampolgároknak van szavazati joguk.

Kisebbségi önkormányzat azokban az önkormányzati egységekben alakulhat, ahol az adott kisebbség száma eléri az 1,5 %-ot, vagy 200 főt járási illetve 500 főt megyei szinten.

Megyei szinten a kisebbségi önkormányzat 25 tagból áll, városi szinten 15-ből íg járási szinten 10-ből.

Azokban az önkormányzatokban, ahol a kisebbség száma nem éri fent felsorolt feltételeket, de meghaladja 100 főt, egy kisebbségi ombudsman választható.

Jelölési lehetőség csak a kisebbségi civil szervezetknek és a szavazópolgároknak van (aláírásgyűjtés).

A horvátországi magyaroknak zöme Eszék-Baranya megyében él, így itt szavazot az egész országban, külön-külön magyar önkormáyzatokra szavazóknak a 85 %-a.

A HMDK-hoz tizenhét kisebbségi önkormányzati elnöke tartozik, és ami a legfontosabb, az Eszék-Baranya Megyei Magyar Kisebbségi Önkormányzat elnöke is.

De vannak kisebbségi önkorményzataink Isztria és Tengermellék-Fennsíki megyében, valamint magyar ombudsman Szplit-Dalmát és Verőce-Drávamenti megyében is.

A HMDK-hoz tartozó közel 70 képviselő Eszék-Baranya megyében, a HMDK képviselőinek klubbját alkotja és komoly politikai erőt jelképez.

2. SAJTÓ

A térségben a 90-es évek első felében lezajlott délszláv háború egyik következménye az volt, hogy a volt Jugoszláviában korábban meglévő állami szintű magyar kulturális – oktatási intézményhálózat összeomlott. Az újonnan létrejövő Horvátországban ez az intézményhálózat átalakításra került, ami a magyarságra nézve azt jelentette, hogy veszített korábbi szerepéből. Így a magyar nyelvű sajtó helyzetét jellemzi, hogy az Eszéken megjelenő Új Magyar Képes Újság című hetilapon és a Horvátországi Magyarság című havilapon kívül alig említhető színvonalas magyar nyelvű sajtó, de folyamatosan működtetett anyanyelvi könyvkiadás sem. A Rovátkák évkönyv 1993 óta évente jelenik meg és a horvátországi magyarság kultúráját, történelmét, néprajzát érintő tanulmányokat tartalmazza, valamint az országban élő magyar irodalmi alkotók műveit adja közre. A Barkóca gyermeklap 1996 óta készül évente négy alkalommal.

Média

«Huncro» Sajtó és Nyomdaipari Kft.

1. Kiadványai:

a. Új Magyar Képes Újság - hetilap

b. Horvátországi magyarság – havilap

c. Barkóca gyermeklap – megjelenik negyedévente

d. Rovátkák – évkönyv

2. Elektronikus médiák

a. Drávatáj – magazinműsor, kéthetente sugározzák a Szlavón televizión

b. Baranyai rádió magyar nyelvű adása – hetente kétszer

Eszéki rádió – magyar nyelvű adása, sugározzák naponta (30 perc)

(feltöltés alatt)

3. OKTATÁS

A horvátországi magyarság nagy többsége Eszék – Baranya megye és Vukovár – Szerémség megye területén él, aminek következtében majdnem kizárólag csak ezeken a területeken (kivételt tesz egy zágrábi és egy Verőce melletti általános iskola, ahol magyar anyanyelvápolás folyik) nyilvánul meg a magyar nyelven történő oktatás valamilyen formája.

Ez azt jelenti, hogy a szülőknek a többségében magyarlakta településeken még ma is lehetőségük van gyermekeiket magyar nyelvű óvodákba, általános iskolákba taníttatni.

Magyar tannyelvű iskolák:

- Vörösmarti Általános iskola (1 – 8 o.) és tagozati iskolái,
- Csúza (1 – 4 o.)
- Sepse (1 – 4 o.)
- Újbezdán (1 – 8 o.)
- Laskói Általános Iskola (1 – 8 o.) és tagozati iskolája,
- Várdaróc (1 – 4 o.)
- Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ – Eszék (1 – 8 o.)
- Kórógyi Általános Iskola (1 – 4 o.)
- Hercegszőlősi Általános Iskola – Karancsi Tagozat (1 – 4 o.)

Magyar anyanyelvápolás (a magyar nyelv fakultatív tanulása) főleg olyan településekre jellemző, ahol az ott élő magyar közösség olyan kis létszámban van jelen, ami nem elegendő a magyar tannyelvű általános iskola beindításához vagy az adott település földrajzi elhelyezkedése miatt nincs erre lehetőség.

Magyar anyanyelvápolás a következő településeken, városokban folyik:

- Darázs,
- Kiskőszeg (Batina),
- Hercegszőlős,
- Pélmonostor,
- Dárda,
- Bellye,
- Eszék,
- Szentlászló,
- Antunovac,
- Lacháza,
- Ivanovci,
- Ójankovác,
- Gradina,
- Zágrábi „Ivan Gundulić» általános iskola

Horvátországban magyar nyelvű középiskola csak egy van, az pedig az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központ keretein belül működik, ahol a diákok gimnáziumban, vendéglátó ipari –szállodai és bolti eladói szakközépiskolába folytathatják tanulmányikat.

(Feltöltés alatt)

4. KULTÚRA

Kultúra, művészet

A horvátországi magyarság kulturális, művészi, irodalmi és színházi élete professzionális és amatőr tevékenységi formákban nyilvánul meg. A magyar kisebbség kulturális és művész életének alapsajátossága, hogy nem rendelkezik olyan, a kultúra több ágára kiterjedő önálló intézményhálózattal – például magyar nyelven működő színházzal, könyvkiadással – amely infrastrukturális és anyagi hátteret tudna biztosítani részben a magyar kultúra igényes horvátországi bemutatásának, részben pedig a horvátországi magyar kisebbség kulturális és művészi utánpótlásának.

A Szlavóniában és Baranyában tömbben élő magyarság számára a magyar kultúrával való kapcsolattartás elsősorban a regionális testvérvárosi kapcsolatok révén az anyaországi kulturális élettel való együttműködést jelenti, amely elsősorban színházi előadások, koncertek, képzőművészeti tárlatok megszervezésében nyilvánul meg.

Az anyaországi professzionális szintű magyar kultúra horvátországi jelenléte mellett a magyar kultúra terjesztésének és művelésének másik ága Horvátországban a magyarság amatőr szintű kulturális önszerveződése, amelynek elsőrendű szerepe van a nemzeti azonosságtudat megőrzésében és kulturális – nyelvi értelemben vett folyamatosan fenntartásában. A különböző művészeti ágak közül elsősorban a tánc és ének területére összpontosító tevékenységeknek elsődleges célja, hogy a magyarlakta vidékeken Szlavóniában és Baranyában, illetve a tengerparton szórványságban élő magyarok között a hagyományőrzést biztosítsák, mint a népzene és néptánc, valamit más, ünnepekhez köthető népszokások ápolása terén. Horvátországban jelenleg minden többségben magyarlakta településen létezik kultúregyesület, amelyeknek tánccsoportjuk és asszonykórusok is van, de néhány magyar zenei amatőr együttes is működik.

Irodalom

A magyar kisebbségi irodalom Horvátországban viszonylag szerénynek mondható. Mindenekelőtt dr. Lábadi Károly néprajzkutató tudományos jellegű kiadványai említhetőek meg, eddig közel 20 kötete jelent meg. A horvát fővárosban élő Lijerka Damjanov Pintar írónő kétnyelvű kézikötete. Dunai N. János könyve, mely a dél-baranyai magyarság múltját és jelenlegi mindennapjait eleveníti fel.

Néprajzi kutatások

A magyarság számbeli fejlődése a 19. század közepétől napjainkig

A horvátországi magyarság legfőbb népesedési jellemzője a múlt század második felében az, hogy számbeli erejében többszörösen megnövekedett. Az 1840-es években a mai területet számítva kb. 15-16 ezer magyar élt Horvátországban. Az első világháborút megelőző 1910-es népszámlálás eredményei szerint számuk e 70 évet felölelő időszakban a nyolcszorosára, vagyis 121 481 főre növekedett. A számbeli növekedés túlnyomórészt a dél-dunántúli és bácskai magyarság betelepülésével magyarázható. 1918 és 1924 között a Szerb- Horvát – Szlovén Királysághoz csatlakozó Horvátország területéről kb. 30 ezer magyar közigazgatási alkalmazottat, értelmiségit, nagybirtokost és más lakost kiutasítottak. A magyarság fogyatkozása 1961-1974 között volt a legnagyobb arányú, ami a kivándorlással és a jugoszláv eszme térhódításával magyarázható. Ettől kezdve fogyatkozásnak indul a horvátországi magyarság, ami felgyorsul az 1991 és 98 között dúló háború következményei miatt. A 2001-ben végzett népszámlálás szerint mintegy 17ezren, pontosabb 16 595 személy vallotta magát magyarnak Horvátországban, tehát hivatalosan mintegy 30 százalékkal kevesebben, mint a 10 évvel ezelőtt végzett népszámlálás szerint.

(Feltöltés alatt)

5. CIVIL SZFÉRA

(feltöltés alatt)

6. EGYHÁZAK

Vallás

A horvátországi magyarság megmaradásának egyik alappillére az anyanyelvű egyházszervezet. A horvátországi őshonos magyarság túlnyomó része református volt, ma több mint a fele katolikus vallású. A reformáció munkáját Sztárai Mihály kezdte el 1540 táján Baranyában, Laskón. Az ezredforduló küszöbe előtt a horvátországi magyarok hitét, népét, magyarságát megtartó templomai végveszélybe kerültek. A honvédő háború során a templomokat felgyújtották, kifosztották. Egy részét már sikerült felújítani és mivel egy hagyományőrző népről van szó, ennek köszönhető, hogy a megpróbáltatások ellenére, ha megfogyatkozva is, újraszerveződtek.

A horvátországi reformátusok részére a baranyai háromszögben a Bellyei, Kopácsi, Várdaróci, Laskói, Hercegszőlősi, Sepsei, Vörösmarti és Csúzai Egyházközösségekben, még kelet Szlavóniában Eszéken, Szentlászlón, Harasztiban és Kórógyon tartanak magyar nyelvű istentiszteleteket.

A római katolikus vallású horvátországi magyarok a Djakovói Egyházmegyébe tömörülnek, ami Horvátország keleti részén terül el. A baranyai Újbezdán és a Dályhegy lakosai túlnyomórészt katolikus magyarok, még a többi magyar helységben a katolikus hívek száma a lakosság 20-30 %-át teszi ki.

(Feltöltés alatt)

7. TURIZMUS

Horvátországról röviden

Horvátország összterülete 56 542 km², tengeri felségterülete 31 067 km². A horvát tengerpart számos szigetei (1185) közül 67 a lakott sziget. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Horvátországnak 4 437 460 lakosa van. Az egy km²-re eső lakók száma 84, 6.

Fővárosa Zágráb. A hivatalos nyelv a horvát, latin betűs az írásmód. Pénzneme a kuna. Politikai államberendezése alapján a parlamentáris demokráciában élő országok közé soroljuk. A Horvát Köztársaság elnöke: Stipe Mesić.

Népességi adatok Horvátországban

A 2001-ben végzett népszámlálási adatok szerint Horvátországnak 4 437 460 lakosa van. Az összlakosság 89%-át a horvátok teszik ki, 11% vallja magát nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személynek. Horvátországban a kisebbségek közül legnagyobb számban szerbek élnek, nagyságrendben követik őket a romák, magyarok, olaszok, csehek, ruszinok. Az össz lakosságból napjainkban 16 595 személy, vagyis 0, 3%-a vallja magát magyar nemzetiségűnek.

Megyék:

Horvátország területe 21 megyére van felosztva melyekben a magyar nemzeti kisebbség szórványságban él, Csák, Verőce, Daruvár, Pakrác, Zágráb, Eszék, Vukovár és Vinkovci környékén, illetve Adria parti településeken (Split, Sibenik, Rijeka). A magyar kisebbség zöme kelet- Szlavóniában és Baranyában tömörül.

Ragúza–Neretvai	Dubrovacko-neretvanska
Sibenik–Knini	Šibensko-Kninska
Split–Dalmáciai	Splitsko-dalmatinska
Zárai	Zadarska
Kapronca–Korösi	Koprivnicko-križevacka
Krapinsko-zagorska	Krapinsko-zagorska
Medimurska	Medimurska
Varasdi	Varaždinska
Bród–Szávamenti	Brodsko-posavska
Eszék–Baranyai	Osjecko-baranjska
Pozsega–Szlavóniai	Požeško-slavonska
Verove–Drávamelléki	Viroviticko-podravska
Vukovár–Szerémségi	Vukovarsko-srijemska
Belovár–Bilohegységi	Bjelovarsko-bilogorska
Zágráb város	Grad Zagreb
Károlyvárosi	Karlovacka
Sziszek–Monoszlóvidéki	Sisacko-moslavacka
Zágrábi	Zagrebacka
Isztriai	Istarska
Lika–Zengi	Licko-senjska
Tengermellék–hegyvidéki	Primorsko-goranska

Horvátország idegenforgalmi lehetőségei és kínálata

Horvátország természeti területének jelentős hányada hatósági természetvédelem alá esik, így az országnak jelenleg 8 nemzeti parkja, 10 természetvédelmi területe, 2 különösen védett rezervátuma, közel 100 egyéb rezervátuma, 19 parkerdeje, 28 tájvédelmi körzete, valamint 72 természeti emléke van.

A horvát tengerpart több mint 1100 szigetével a Földközi-tenger alighanem legtagoltabb partszakasza, ezért is olyan népszerű a turisták körében. A tengerpart három fő tájegységre tagolható – az Isztria-félszigetre, a Kvarneri-öböl vidékére és Dalmáciára.

A horvátországi magyarság zömében a Duna, a Dráva és a magyar határ által közrefogott háromszög alakú területen, azaz a Drávaszögben él. Mind a hazai, mind a külföldi turisták számára vonzó ez a terület.

Az idegenforgalom itt az 1970-es években kezdett fejlődni. A Kopácsi-rét a Bellyétől keletre fekvő, ősi magyar halászfaluról kapta a nevét. Területe 20 ezer hektárra becsülhető. A Duna árterületéről van szó, de a Drávának is nagy hatása van az áradásokra. Három jellegzetességéről ismert; a halak egyik legjelentősebb ivóhelye ezen a területen található európai viszonylatban, rendkívül gazdag a növény-és állatvilága, valamint értékes ökológiai folyamatok zajlanak le az áradásnál. Ezen a vidéken már 150 évvel ezelőtt is volt vadászturizmus.

A Drávaszög arculatát meghatározó másik jellegzetes tájegység az államhatárhoz közel elterülő Báni-hegy, tulajdonképpen szőlődomb. Őslakossága főleg szőlészettel, borászattal foglalkozik. A borturizmus az 1990-es évek elején kezd kifejlődni.

A vizekben gazdag Drávaszög egy-egy szeglete horgászparadicsomként ismert az itteni emberek körében. Ezek közé tartozik a Duna-parti Batina alatti Zöldsziget. A Drávaszög adottságai a háború után ismét kedvelt turistacélponttá változtatták a vidéket.

(Feltöltés alatt)

elküldöm e-mailben nyomtatóbarát verzió

feliratkozás
leiratkozás