Régiók
Események
2024. november
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 2 | 3 | ||||
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | |
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
Bácsföldvár
Szerbia
Bačko Gradište
eMagyar pont:
21217 Bácsföldvár
Fő utca 47.
Üzemeltető:
Bácsföldvári Könyvtár és Olvasókör
Csordás Ernő
Tel.: 381-21-806-997
Fax: 381-21-806-997
E-mail: csordas76@gmail.com, e.bacsfoldvar@stcable.net
Bácsföldvár (szerbül Бачко Градиm
6;те / Bačko Gradište, németül Feldwar in der Batschau, a Tiszamente legdélebbi magyar többségű települése.
Óbecsétől 10 km-re délre, Csurogtól 8 km-re északra fekszik, a Ferenc-csatorna partján. A bácsföldvári táj gyönyörű; a Ferenc-csatorna,a Tisza, Holt-Tisza,a halastavak, különbözű kisebb-nagyobb vizek gyönyörű látványt nyújtanak, gazdag állat- és növényvilággal. Bácsföldvár összefüggő magyar nyelvterület mai legdélibb települése. A még délebbre fekvő magyar többségű települések (Temerin), stb, már enklávé-jellegűek.
Első említése a 15. században történik. Valaha földvár állott itt, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A karlócai béke után kezdett újratelepülni. 1848-ban súlyos harcok, és vérengzések helyszíne. A szerbek közel 100 magyar fejét levágták, és a katolikus templom oltárára kitették. Ezek a véres tettek nem csak szerb oldalról voltak, a magyar fél is hajtott végre hasonlókat, ámbár nem ilyen véreset.[forrás?] Bácsföldvárról semmilyen adat nem maradt arra nézve, hogy 1941-ben hogyan történt a magyar csapatok bevonulása, csupán az 1918-as betelepítettek kiutasítása történt meg, akik közül egy sem fizetett életével az intézkedések hatására. A háborús bűnöket kivizsgáló bizottság mégis 5 embert talált felelősnek az 1941-es eseményekért.
Az 1944-es becsei gyilkosságok rögtön megkezdődtek a település október 23.-i "felszabadulása" után, bár ezek eleinte szórványosak voltak. A foglyok legtöbbjét a községi zárkába vitték, ahol verések és kínzások közepette kb. egy hétig tartották őket fogva. Számukat emelte, hogy november vége felé megtalálták a helyi Nyilaskeresztes Párt tagnévsorát. A kivégzések éjjel történtek a Csonthalom nevű hely közelében. Egy terhes anya is volt a kivégzettek között, akinek ugyanúgy nem kegyelmeztek, mint többi sorstársának.
A bácsföldvári áldozatok száma 600 fő körüli.
A délszláv háborúk és három menekülthullám jelentős változást hozott a falu életébe, közel 500 menekült telepedett meg.
• 1910-ben 6609 lakosából 3795 magyar és 2739 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye, Óbecsei járásához tartozott.
• 1991-ben 5625 lakosa volt.
Ebből: 3068 magyar (54,6%), 1938 szerb (34,5%), 354 jugoszláv (6,3%), 52 cigány, 52 horvát, 47 montenegrói, 15 muzulmán, 6 szlovák, 5 szlovén, 4 albán, 4 ruszin, 4 vlah, 3 német, 2 macedón, 2 ukrán, 1 bunyevác, 8 egyéb, 49 ismeretlen, 6 régió, 5 nem nyilatkozott.
• 2002-ben 5445 lakosa volt.
Ebből: 2519 magyar (46,3%), 2417 szerb (44,4%), 151 jugoszláv, 67 horvát, 51 cigány, 40 montenegrói, 12 muzulmán, 3 bunyevác, 3 ruszin, 3 szlovák, 2 albán, 2 német, 2 szlovén, 1 bosnyák, 1 macedón, 1 ukrán.
Bácsföldvártól mindössze 3 km-re található a Tisza folyamának szabályozása után megmaradt holtága. A holtág mellett 8 kilométeres hosszúságban vikendházak helyezkednek el. Ennek a telepnek nincs áramszolgáltatása, de még hivatalos neve sem.
Itt születtek
• Bencz Boldizsár (1910–1949) költő
• Bencz Mihály (1913–1970) költő
• Lovász Pál (1896–1975) költő
• Bori Imre 1929 december 28 – 2004 április 22 irodalomtörténész, egyetemi tanár
Itt élt
• Szüszner Ferenc (1856–1957) kertész (itt is nyugszik)
Látnivalók
• Szent Mihály római katolikus templom, mely 1806-ban épült. 1807-ben I. Ferenc osztrák császár és magyar király, a róla elnevezett Ferenc-csatorna építését meglátogatta. Látván ez egyszerű szegényes templomot elrendelte saját költségén az új templom építését. A munkálatok 1833-ra fejeződtek be. 1909-ben a templomot kibővítették és új 46 m magas tornyot emeltek.
• Az ortodox szerb templom 1773-ban épült.
• Neobarokk stílusban épült Városháza
6;те / Bačko Gradište, németül Feldwar in der Batschau, a Tiszamente legdélebbi magyar többségű települése.
Óbecsétől 10 km-re délre, Csurogtól 8 km-re északra fekszik, a Ferenc-csatorna partján. A bácsföldvári táj gyönyörű; a Ferenc-csatorna,a Tisza, Holt-Tisza,a halastavak, különbözű kisebb-nagyobb vizek gyönyörű látványt nyújtanak, gazdag állat- és növényvilággal. Bácsföldvár összefüggő magyar nyelvterület mai legdélibb települése. A még délebbre fekvő magyar többségű települések (Temerin), stb, már enklávé-jellegűek.
Első említése a 15. században történik. Valaha földvár állott itt, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A karlócai béke után kezdett újratelepülni. 1848-ban súlyos harcok, és vérengzések helyszíne. A szerbek közel 100 magyar fejét levágták, és a katolikus templom oltárára kitették. Ezek a véres tettek nem csak szerb oldalról voltak, a magyar fél is hajtott végre hasonlókat, ámbár nem ilyen véreset.[forrás?] Bácsföldvárról semmilyen adat nem maradt arra nézve, hogy 1941-ben hogyan történt a magyar csapatok bevonulása, csupán az 1918-as betelepítettek kiutasítása történt meg, akik közül egy sem fizetett életével az intézkedések hatására. A háborús bűnöket kivizsgáló bizottság mégis 5 embert talált felelősnek az 1941-es eseményekért.
Az 1944-es becsei gyilkosságok rögtön megkezdődtek a település október 23.-i "felszabadulása" után, bár ezek eleinte szórványosak voltak. A foglyok legtöbbjét a községi zárkába vitték, ahol verések és kínzások közepette kb. egy hétig tartották őket fogva. Számukat emelte, hogy november vége felé megtalálták a helyi Nyilaskeresztes Párt tagnévsorát. A kivégzések éjjel történtek a Csonthalom nevű hely közelében. Egy terhes anya is volt a kivégzettek között, akinek ugyanúgy nem kegyelmeztek, mint többi sorstársának.
A bácsföldvári áldozatok száma 600 fő körüli.
A délszláv háborúk és három menekülthullám jelentős változást hozott a falu életébe, közel 500 menekült telepedett meg.
• 1910-ben 6609 lakosából 3795 magyar és 2739 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye, Óbecsei járásához tartozott.
• 1991-ben 5625 lakosa volt.
Ebből: 3068 magyar (54,6%), 1938 szerb (34,5%), 354 jugoszláv (6,3%), 52 cigány, 52 horvát, 47 montenegrói, 15 muzulmán, 6 szlovák, 5 szlovén, 4 albán, 4 ruszin, 4 vlah, 3 német, 2 macedón, 2 ukrán, 1 bunyevác, 8 egyéb, 49 ismeretlen, 6 régió, 5 nem nyilatkozott.
• 2002-ben 5445 lakosa volt.
Ebből: 2519 magyar (46,3%), 2417 szerb (44,4%), 151 jugoszláv, 67 horvát, 51 cigány, 40 montenegrói, 12 muzulmán, 3 bunyevác, 3 ruszin, 3 szlovák, 2 albán, 2 német, 2 szlovén, 1 bosnyák, 1 macedón, 1 ukrán.
Bácsföldvártól mindössze 3 km-re található a Tisza folyamának szabályozása után megmaradt holtága. A holtág mellett 8 kilométeres hosszúságban vikendházak helyezkednek el. Ennek a telepnek nincs áramszolgáltatása, de még hivatalos neve sem.
Itt születtek
• Bencz Boldizsár (1910–1949) költő
• Bencz Mihály (1913–1970) költő
• Lovász Pál (1896–1975) költő
• Bori Imre 1929 december 28 – 2004 április 22 irodalomtörténész, egyetemi tanár
Itt élt
• Szüszner Ferenc (1856–1957) kertész (itt is nyugszik)
Látnivalók
• Szent Mihály római katolikus templom, mely 1806-ban épült. 1807-ben I. Ferenc osztrák császár és magyar király, a róla elnevezett Ferenc-csatorna építését meglátogatta. Látván ez egyszerű szegényes templomot elrendelte saját költségén az új templom építését. A munkálatok 1833-ra fejeződtek be. 1909-ben a templomot kibővítették és új 46 m magas tornyot emeltek.
• Az ortodox szerb templom 1773-ban épült.
• Neobarokk stílusban épült Városháza
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: