Régiók
Események
2024. november
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 2 | 3 | ||||
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | |
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
Királyhelmec
Szlovákia
Kráľovský Chlmec
eMagyar pont:
077 01 Királyhelmec
Fő u. 49.
Üzemeltető:
Szövetség a Közös Célokért
Molnár Valéria
Tel.: +421-56-628 24 30
Fax: +421-56-628 24 31
E-mail: helmec@szakc.sk
A további információkat keresse a Szövetség a Közös Célokért honlapján.
Királyhelmec, Kráµovský Chlmec (szlovák): város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Nagy-hegy K-i lábánál, Nagykapostól D—DNy-ra. L: 2853, ebből 2043 (71,6%) magyar, 368 (12,9%) zsidó, 116 (4,1%) szlovák (1921); 8031, ebből 6179 (76,9%) magyar, 1515 (18,9%) szlovák, 262 (3,3%) roma (2001) nemzetiségű. A: 7072 (88,1%) magyar, 873 (10,9%) szlovák, 7 (0,1%) roma (2001). V: 3938 r. k., 2172 ref., 1016 gör. kat., 222 jehovista, 43 ev., 13 izr. (2001). – A középkor óta szőlőtermesztéséről híres mezőváros, 1960-ig járási székhely volt, amely a 19. sz. 2. felében elveszített városi rangját 1964-ben kapta vissza. A 18. sz.-tól beköltöző, s népességének közel egynegyedét kitevő zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba deportálták, magyar lakosainak egy részét a II. vh. után Magyaro.-ra telepítették át, s helyükre magyaro.-i szlovákok települtek. A 14. sz.-ban gótikus stílusban épült r. k. (Szentlélek-) templomát 1751—57 között barokkosították, 1785—87-ben emelt ref. templomát 1893-ban neogótikus stílusban alakították át, zsinagógája a 20. sz. elején, gör. kat. temploma 1996-ban épült. A reneszánsz Lorántffy-kastélyt az egykori Nyáry-kúria helyén I. Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna építtette a 17. sz. közepén; a Kis-hegy K-i lejtőin a 16. sz. 1. felében épült Perényi-féle várkastélynak már csak romjai láthatók. – A város a Felső-Bodrogköz kulturális és gazdasági központja: 1983 óta itt rendezték meg a Bodrogközi Irodalmi és Kulturális Napokat, 1990 óta – az 1930—44 között ~-en szolgált Mécs László papköltő emlékére – a Mécs László Napokat. 1990-ben jött létre ~-en a Ticce Bodrogközi és Ungvidéki Alkotóművészek Társasága, 1991-ben a Mécs László Népfőiskola, 1994-ben pedig a ~-i és sárospataki székhelyű Bodrogközi Művelődési Egyesület. Az 1950-es években Szövetkezeti Élet címmel járási hetilapja jelent meg, az 1990-es években Bodrogközi Hírnök (1992), Helmeci Mécses (1992) és Helmeci Újság (1995) címmel indultak lapjai. A 21. sz. elején magyar tannyelvű alapiskolája, vegyes, szlovák-magyar tannyelvű gimnáziuma (alapítva 1953-ban), szakmunkásképző középiskolája, valamint leány szakközépiskolája volt. A budapesti Corvinus Egyetemnek az 1990-es évek eleje óta, a komáromi Selye János Egyetemnek 2004 óta működik ~-en kihelyezett tagozata. Legjelentősebb ipari üzeme a bútorgyár, ezen kívül jelentékeny elektrotechnikai és élelmiszeriparral (bortermelés) rendelkezik.
Irod. Péter Imre – Molnár János (összeáll.): Sedemsto rokov Kráµovského Chlmca. Királyhelmec 700 éve (1969); Bogoly János: Királyhelmec. Királyhelmec és a Felső-Bodrogköz természetrajza és történelme (1992).
Királyhelmec, Kráµovský Chlmec (szlovák): város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Nagy-hegy K-i lábánál, Nagykapostól D—DNy-ra. L: 2853, ebből 2043 (71,6%) magyar, 368 (12,9%) zsidó, 116 (4,1%) szlovák (1921); 8031, ebből 6179 (76,9%) magyar, 1515 (18,9%) szlovák, 262 (3,3%) roma (2001) nemzetiségű. A: 7072 (88,1%) magyar, 873 (10,9%) szlovák, 7 (0,1%) roma (2001). V: 3938 r. k., 2172 ref., 1016 gör. kat., 222 jehovista, 43 ev., 13 izr. (2001). – A középkor óta szőlőtermesztéséről híres mezőváros, 1960-ig járási székhely volt, amely a 19. sz. 2. felében elveszített városi rangját 1964-ben kapta vissza. A 18. sz.-tól beköltöző, s népességének közel egynegyedét kitevő zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba deportálták, magyar lakosainak egy részét a II. vh. után Magyaro.-ra telepítették át, s helyükre magyaro.-i szlovákok települtek. A 14. sz.-ban gótikus stílusban épült r. k. (Szentlélek-) templomát 1751—57 között barokkosították, 1785—87-ben emelt ref. templomát 1893-ban neogótikus stílusban alakították át, zsinagógája a 20. sz. elején, gör. kat. temploma 1996-ban épült. A reneszánsz Lorántffy-kastélyt az egykori Nyáry-kúria helyén I. Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna építtette a 17. sz. közepén; a Kis-hegy K-i lejtőin a 16. sz. 1. felében épült Perényi-féle várkastélynak már csak romjai láthatók. – A város a Felső-Bodrogköz kulturális és gazdasági központja: 1983 óta itt rendezték meg a Bodrogközi Irodalmi és Kulturális Napokat, 1990 óta – az 1930—44 között ~-en szolgált Mécs László papköltő emlékére – a Mécs László Napokat. 1990-ben jött létre ~-en a Ticce Bodrogközi és Ungvidéki Alkotóművészek Társasága, 1991-ben a Mécs László Népfőiskola, 1994-ben pedig a ~-i és sárospataki székhelyű Bodrogközi Művelődési Egyesület. Az 1950-es években Szövetkezeti Élet címmel járási hetilapja jelent meg, az 1990-es években Bodrogközi Hírnök (1992), Helmeci Mécses (1992) és Helmeci Újság (1995) címmel indultak lapjai. A 21. sz. elején magyar tannyelvű alapiskolája, vegyes, szlovák-magyar tannyelvű gimnáziuma (alapítva 1953-ban), szakmunkásképző középiskolája, valamint leány szakközépiskolája volt. A budapesti Corvinus Egyetemnek az 1990-es évek eleje óta, a komáromi Selye János Egyetemnek 2004 óta működik ~-en kihelyezett tagozata. Legjelentősebb ipari üzeme a bútorgyár, ezen kívül jelentékeny elektrotechnikai és élelmiszeriparral (bortermelés) rendelkezik.
Irod. Péter Imre – Molnár János (összeáll.): Sedemsto rokov Kráµovského Chlmca. Királyhelmec 700 éve (1969); Bogoly János: Királyhelmec. Királyhelmec és a Felső-Bodrogköz természetrajza és történelme (1992).
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: