Régiók
Események
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | 3 | ||||
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | |
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
Aki mágikus intuícióval keresi az élet titkát…
Szlovénia2006. október 25.
Lendva 2006. november 24-én szobrászművészét, Király Ferencet ünnepelte: a művész idén ünnepelt 70. születésnapja alkalmából megjelent a teljes munkásságát felölelő monográfia, illetve a Várgalériában, a zsinagógában, valamint a színházterem előcsarnokában és galériáján megnyílt nagy retrospektív kiállítása.
Király Ferenc szobrászművész monográfiájának szövegét négy szerző, Wehner Tibor, Kostyál László és Franc Obal művészettörténészek, valamint Bence Lajos költő készítette. A terjedelmes dokumentációs anyagot a szobrász felesége, Suzanne Király-Moss rendszerezte. Az alkotásokat Zóka Gyula fényképezte, a grafikai tervezés Baumgartner Dubravko, maga a szobrász és a muraszombati Atelje za črko in sliko munkája. A kötetet Ludvik Sočič szerkesztette.
A monográfia a lendvai Galéria-Múzeum gondozásában jelent meg, és a képzőművészeti intézmény szervezte a kiállítás felállítását és a művész jubileumához méltó, szinte egész napos ünnepséget is. Király Ferenc Muravidék és – a szélesebb határokon átívelő régió – meghatározó kortárs szobrászművésze. Ő vezeti a 2. világháború utáni képzett muravidéki szobrászok első nemzedékét. Tanulmányai befejezése és rövidebb amerikai tartózkodása után a hatvanas évek második felében Lendván él és alkot (napjainkban a muravidéki szobrászok többnyire Ljubljanában élnek), hosszú ideig ő volt a vidék egyedüli szobrásza. Alkotásai között megtalálható a portréplasztika, a kis- és nagyméretű gömbplasztika, a reliefek és mozaikok, a kültéri szobrok és a monumentális műemlékplasztika. Kőben, fában, bronzban, terrakottában fejezi ki „történeteit”.
A kiállítás ünnepélyes megnyitója a lendvai várban. Az alkotások mind a három helyszínen 2007. január 31-ig lesznek megtekinthetők.
A munkáját kiválóan ismerő művészettörténészek egyetértenek abban, hogy középiskolai diplomamunkájával már 1959-ben felhívta a figyelmet nem mindennapi adottságára, tálentumára: az intuícióra. Maga is többször vallotta, és most is vallja, visszatekintve szinte ötvenéves munkásságára, hogy úgy alkot, ahogy érez. Hisz saját kiválasztottságában, abban, hogy alkotóképessége az élet ajándéka. Franc Obal muraszombati művészettörténész a monográfia bemutatóján kiemelte, hogy Király Ferenc – szenzibilis kézi alakítással készült – szobrai „állják” a saját belsőből épített üzenethordozó szerepet.
És mit üzennek? Kostyál László zalaegerszegi művészettörténész, a Király-ópusz kiváló ismerője szerint szobrainak három értelmezési rétege különíthető el: az első a mű címe, a második általában a termékenységhez, az élet keletkezéséhez kötődik, a harmadik, a legmélyebb szint pedig rólunk, mindannyiunkról szól. „A szobrok különböző emberi gondolatokat, érzéseket, aspektusokat vetnek fel. Alapvetően van mindegyikben egy emberi jelleg. Nem mindegyik feltétlenül antropomorf, de mindegyik hangulatában, jellegében, mozdulatában ott vannak az emberi érzések, karakterek. Az egyiken ott van a bátortalanság, a másikon a bátorság, az egyiken a hetykeség, a másikon a szentesség, az egyiken a kacérság, a másikon a félszegség, az egyiken félelem, a másikon a merészség. Aztán ott van még a játékosság, a komorság, a szigorúság. S ott vannak az emberi vágyak, s közöttük egy kevésbé megfogható, de annál erőteljesebben élő vágy, a transzcendencia utáni vágy, mely valahol egy ősforrás felé irányul. És az ősforrást minek hívjuk? Termékenységnek, Istennek, Magna Maternek – bárminek. Ezen a szinten ez ugyan nem fogalmazódik meg a szobrokban, de az életforrás utáni érdeklődés és a vágy mindenütt jelen van. A szobrász keresi az élet keletkezésének titkát.”
Király Ferenc a középpontba helyezi a nőiséget, a termékenységet. Szobraiban nagyon sokszor ott van az erotika, de nem bántóan fogalmazva, nem az érzékiség kerül előtérbe, hanem az érzelmek. „A titok körül forog szinte valamennyi szobor. De a nagy titok soha nem fogható meg a teljes mértékében, soha nem tárható fel. Egész biztos, hogy a szobrász is tudja ezt, de makacs következetességgel mégis azt hiszi, hogy egyszer csak sikerül megfognia. Minden szobrával más irányból közelít a kérdéshez, amivel újra és újra növekszik a csodálata a jelenség iránt, amit nevezhetünk az élet titkának, a teremtés csodájának, a születés misztériumának…” – fogalmaz Kostyál László.
Király Ferenc örömmel és megtisztelésként élte meg a napot: „Én egy szerencsés ember vagyok: megértem, hogy megjelent a könyv, tavaly megkaptam a Munkácsy-díjat. Sokszor magamban gondoltam, hogy mint Király, ezzel megkaptam a királyi koronát. Ettől tényleg megvan az a lehetőségem, s az az indokom, hogy még többet és még jobban dolgozzak, alkossak. Hálás köszönet mindenkinek” – mondta.
Király M. Jutka
Király Ferenc szobrászművész monográfiájának szövegét négy szerző, Wehner Tibor, Kostyál László és Franc Obal művészettörténészek, valamint Bence Lajos költő készítette. A terjedelmes dokumentációs anyagot a szobrász felesége, Suzanne Király-Moss rendszerezte. Az alkotásokat Zóka Gyula fényképezte, a grafikai tervezés Baumgartner Dubravko, maga a szobrász és a muraszombati Atelje za črko in sliko munkája. A kötetet Ludvik Sočič szerkesztette.
A monográfia a lendvai Galéria-Múzeum gondozásában jelent meg, és a képzőművészeti intézmény szervezte a kiállítás felállítását és a művész jubileumához méltó, szinte egész napos ünnepséget is. Király Ferenc Muravidék és – a szélesebb határokon átívelő régió – meghatározó kortárs szobrászművésze. Ő vezeti a 2. világháború utáni képzett muravidéki szobrászok első nemzedékét. Tanulmányai befejezése és rövidebb amerikai tartózkodása után a hatvanas évek második felében Lendván él és alkot (napjainkban a muravidéki szobrászok többnyire Ljubljanában élnek), hosszú ideig ő volt a vidék egyedüli szobrásza. Alkotásai között megtalálható a portréplasztika, a kis- és nagyméretű gömbplasztika, a reliefek és mozaikok, a kültéri szobrok és a monumentális műemlékplasztika. Kőben, fában, bronzban, terrakottában fejezi ki „történeteit”.
A kiállítás ünnepélyes megnyitója a lendvai várban. Az alkotások mind a három helyszínen 2007. január 31-ig lesznek megtekinthetők.
A munkáját kiválóan ismerő művészettörténészek egyetértenek abban, hogy középiskolai diplomamunkájával már 1959-ben felhívta a figyelmet nem mindennapi adottságára, tálentumára: az intuícióra. Maga is többször vallotta, és most is vallja, visszatekintve szinte ötvenéves munkásságára, hogy úgy alkot, ahogy érez. Hisz saját kiválasztottságában, abban, hogy alkotóképessége az élet ajándéka. Franc Obal muraszombati művészettörténész a monográfia bemutatóján kiemelte, hogy Király Ferenc – szenzibilis kézi alakítással készült – szobrai „állják” a saját belsőből épített üzenethordozó szerepet.
És mit üzennek? Kostyál László zalaegerszegi művészettörténész, a Király-ópusz kiváló ismerője szerint szobrainak három értelmezési rétege különíthető el: az első a mű címe, a második általában a termékenységhez, az élet keletkezéséhez kötődik, a harmadik, a legmélyebb szint pedig rólunk, mindannyiunkról szól. „A szobrok különböző emberi gondolatokat, érzéseket, aspektusokat vetnek fel. Alapvetően van mindegyikben egy emberi jelleg. Nem mindegyik feltétlenül antropomorf, de mindegyik hangulatában, jellegében, mozdulatában ott vannak az emberi érzések, karakterek. Az egyiken ott van a bátortalanság, a másikon a bátorság, az egyiken a hetykeség, a másikon a szentesség, az egyiken a kacérság, a másikon a félszegség, az egyiken félelem, a másikon a merészség. Aztán ott van még a játékosság, a komorság, a szigorúság. S ott vannak az emberi vágyak, s közöttük egy kevésbé megfogható, de annál erőteljesebben élő vágy, a transzcendencia utáni vágy, mely valahol egy ősforrás felé irányul. És az ősforrást minek hívjuk? Termékenységnek, Istennek, Magna Maternek – bárminek. Ezen a szinten ez ugyan nem fogalmazódik meg a szobrokban, de az életforrás utáni érdeklődés és a vágy mindenütt jelen van. A szobrász keresi az élet keletkezésének titkát.”
Király Ferenc a középpontba helyezi a nőiséget, a termékenységet. Szobraiban nagyon sokszor ott van az erotika, de nem bántóan fogalmazva, nem az érzékiség kerül előtérbe, hanem az érzelmek. „A titok körül forog szinte valamennyi szobor. De a nagy titok soha nem fogható meg a teljes mértékében, soha nem tárható fel. Egész biztos, hogy a szobrász is tudja ezt, de makacs következetességgel mégis azt hiszi, hogy egyszer csak sikerül megfognia. Minden szobrával más irányból közelít a kérdéshez, amivel újra és újra növekszik a csodálata a jelenség iránt, amit nevezhetünk az élet titkának, a teremtés csodájának, a születés misztériumának…” – fogalmaz Kostyál László.
Király Ferenc örömmel és megtisztelésként élte meg a napot: „Én egy szerencsés ember vagyok: megértem, hogy megjelent a könyv, tavaly megkaptam a Munkácsy-díjat. Sokszor magamban gondoltam, hogy mint Király, ezzel megkaptam a királyi koronát. Ettől tényleg megvan az a lehetőségem, s az az indokom, hogy még többet és még jobban dolgozzak, alkossak. Hálás köszönet mindenkinek” – mondta.
Király M. Jutka
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: