Bartók Emléknapok Kolozsváron

2006. november 17.
Helyszín: Kolozsvár
Szervező: Kolozsvári Magyar Opera
November 17–19. között a Kolozsvári Magyar Opera háromnapos emlékünnepséget szervez, amelynek során tudományos ülésszakra, hangversenyre és nem utolsósorban a három színpadi Bartók-mű bemutatására kerül majd sor. A tegnap megtartott sajtótájékoztatón Szép Gyula aligazgató és Selmeczi György karmester beszámolt ezenkívül a társulat november 3–5. közötti budapesti vendégszerepléséről is.

– Habár idén Erdély-szerte nagyon sokan tisztelegtek Bartók Béla emléke előtt, a színpadi művek legméltóbb és leghitelesebb tolmácsolója természetesen a Kolozsvári Magyar Opera társulata. A fából faragott királyfi több mint harminc éve nem szerepelt a repertoáron, a Kékszakállút pedig inkább koncertformában adtuk elő. A csodálatos mandarint a számítógépes animációs előadásmód teszi vonzóvá. Külön öröm számunkra, hogy Dr. László V. Ferenc zeneakadémiai tanár elvállalta a tudományos ülésszak koordinálását. Úgy vélem, a Kárpát-medencében ez lesz a legrangosabb Bartók-fesztivál – tájékoztatott Szép Gyula.

Abban az értékrendi válságban, amelyben élünk, nehezen tudunk különbséget tenni a nagyon és a kevésbé jelentős események között – kezdte mondanivalóját Selmeczi György.

– Ez a fesztivál dicséretére válna bármelyik az európai operaháznak: az UNESCO által meghirdetett Bartók-évet sehol nem ünneplik ezen a színvonalon. Bartók zenei örökségét konszenzus-teremtőnek tartom mind a román, mind a magyar kultúrára vonatkoztatva – közölte a karmester.

Arra a kérdésre, hogy mi késztette Selmeczi Györgyöt a Kékszakállú megrendezésére, a művész elmondta: – Csodálatos kihívás a mű színpadra vitele, amelyet általában koncertformában szoktak előadni, de a zeneszerző amúgy színpadra szánta. A középkori eredetű francia történetben bemutatott férfi-nő viszony megközelítése ma is időszerű. Egyetemes, kozmikus térbe kell helyezni ezt a viszonyt. A darab paradoxona a két szereplő kamaradrámája és a monumentális forma közti ellentét feloldásában kereshető. A kisrealizmus szintjén nem lehet megközelíteni ezt a művet, amely stilizálás után kiált – tájékoztatott.

Ami A csodálatos mandarin táncjáték számítógépes animációs előadásmódját illeti, Selmeczi kifejtette: – Ez a művészi megnyilvánulás a számítógépes grafikus, a zenész és a filmrendező tehetségét ötvözi. M. Tóth Géza magyarországi szakember jelenleg a londoni Royal College of Art tanára. Több ilyen jellegű filmet valósított meg, amelyek nagydíjasok lettek. Tekintettel arra, hogy a fiatalok otthonosan mozognak a cyber-világban, nagyon remélem, hogy ez a produkció is elnyeri tetszésüket – zárta beszédét a karmester-rendező.

A november 3–5. közötti budapesti vendégszereplésről Szép Gyula úgy vélekedett: – A társulat a Varázsfuvolával (Mozart), a Falstaffal (Verdi) és A brémai muzsikusokkal (Csemiczki Mikós) szerepelt. Közel tízezren voltak kíváncsiak előadásainkra, és az érdeklődést még az utcai tüntetések sem tudták megzavarni – hangsúlyozta.

Selmeczi György a fiatal énekesek sikerét emelte ki, ami a társulat jövőbeli perspektíváit igazolja. Megtudtuk: az Artisjus-díj – amelyet kortárs művek előadásáért ítélnek oda – ugyan meglepetés volt, de a társulat ez irányú többéves tevékenysége folytán vált méltóvá erre a rangos elismerésre.

Nagy-Hintós Diana, Szabadság http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/l[...]
Erdély.ma