Régiók
Események
2024. december
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | ||||||
| 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
| 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
| 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
| 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
| 30 | 31 |
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
Érsekújvár
Szlovákia
Nové Zámky
eMagyar pont:
940 01 Érsekújvár
Petőfi u. 6.
Üzemeltető:
Szövetség a Közös Célokért
Baráth Andrea
Tel.: +421-35-644 76 20
Fax: +421-35-644 76 21
E-mail: ujvar@szakc.sk
A további információkat keresse a Szövetség a Közös Célokért honlapján.
Érsekújvár mint korszerű reneszánsz erődítmény az 1576-1580-as években a Nyitra jobb partján, mocsaras terepen épült. Az új erődöt Baldigar Giulio és Ottavio olasz építészek tervezték, szabályos hatszögű alaprajza volt, hatalmas fülesbástyákkal a tüzérség számára. A várfalakat egész hosszukban széles vizesárok vette körül, amely a Nyitra folyóba torkollott, és a feladata az oszmán hadsereg megállítása volt a Duna bal partján, a Bécs felé vezető úton. Érsekújvár a törökellenes védelem központjává fejlődött a mai Nyugat-Szovákia területén a 16. században és a 17. század elején. Az erőd építésének katonai felügyeletét egy Gerotin Frederik nevű nemes végezte. A munkák teljes befejeztével Érsekújvár az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjobb erődítményévé vált. A város jelentőségét az a tíz török támadás is bizonyítja, amelyeket az erőd másfélszáz esztendő alatt élt túl. A tizenöt éves háború folyamán Érsekújvárt és környékét Ibrahim pasa, nagyvezér és a krími tatárok pusztították. Az oszmán hadsereg hadjáratának - amelyet a nagyvezér Ahmed Köprülü pasa vezetett - célja Érsekújvár erődje volt. Védelmét gróf Forgách Ádámnak, Érsekújvár katonai parancsnokának meggondolatlan szándéka gyengítette meg, aki az oszmánok dunai átkelését a pontonhíd elpusztításával akarta megakadályozni, de alábecsülte az ellenség erejét, és megsemmisítő vereséget szenvedett. Ahmed Köprülü nagyvezér pasa Érsekújvárt egy új tartomány központjává kiáltotta ki, azt remélve, hogy újabb területeket hódíthat meg. Érsekújvár (Eyalet-Iuyvar) első helytartója Kurd Mehemed lett. Röviddel halála után az új helytartó Sary Hüsejin pasa. Bevételeit a török különböző adók és természeti illetékek behajtásával biztosította. A jobbágyság, a város és környéke sokat szenvedett a török fennhatóság alatt. Csak 1685. július 7-én indultak Lotharingiai Károly és Jeissler ezredes katonai akciói Érsekújvár ellen. Körülkerítették a várost, és amikor 1685 augusztusában Ibrahim pasa nagyvezér Esztergomot ostromolta, Érsekújvár alatt Caprara tábornagy maradt, hogy a Nyitra folyón át vezető gázlókat biztosítsa, ne jöhessen segítség az ostromoltaknak. A belső erőd bástyáinak lövetésére öszpontosítottak. Ebben az időben égett le az élelmiszerraktár és a Ferenc-rendi templom. A császáriak csak 1685. augusztus 19-én jutottak az erődfalakhoz, és legyilkolták a török katonákat. Az erőd 22 éves török fennhatóság után felszabadult. Sajnos, a törökök után hátramaradt emlékek közül csak kevés maradt meg. 1691-ben Széchényi György érsek kiváltságlevelet ad Érsekújvárnak, amelyben városi rangra emeli. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc felkelésével új fejezet kezdődik az újvári erőd törtélnelmében. A kuruc idők egyik legtragikusabb mozzanata Ocskay László tábornok sorsa, aki elárulta a kurucokat, amiért Jávorka Ádám érsekújvári hadnagy - koldusnak álcázva - elfogta. A katonai törvényszék Ocskayt halálra ítélte, így 1710. január 3-án kivégezték. Kivégzésének helyét máig őrzi egy emléktábla, amely a főtér kövezetébe van beépítve. Az erődöt utoljára 1705-ben javították, Bercsényi Miklós felügyelete alatt (epitáfiuma máig megmaradt a Ferenc-rendi kolostor homlokzatán). 1724-25-ben az érsekújvári erődöt III. Károly parancsára lebontották. Így ért véget 150 éves stratégiai-történelmi szerepe. A bástyák többségének napjainkig megmaradt a jellegzetes formája, amely lehetővé teszi eredeti helyük azonosítását.
A bástyák elhelyezése:
Forgách-bástya DK - kálvária
Gerotin-bástya D - Magasépítő Vállalat
Mihály-bástya Ny - Vízművek
Császár-bástya ÉNy - Szlovák Műemlékvédő Hivatal
Ernő-bástya É - Zámčan, Takarékpénztár
Cseh-bástya ÉK - zsinagóga
A katonai szerepkör helyett a gazdasági fejlődés lépett előtérbe, megnőtt a kereskedelem és a kézműipar jelentősége is. 1843-ban a város címerhasználati jogot kapott.
Az 1848-49 es években Érsekújvár gazdasági fejlődése jelentősen megnövekedett. 1850-ben megindult a vasúti forgalom a bécs-pozsony-érsekújvár-budai vonalon. 1841-ben négy nyomdája volt a városnak. 1892-ben felépült a Nyitra folyó 102 m hosszú vasbeton hídja.
Nagy hagyományai voltak a város lóvásárainak, amelyek két napig tartottak. 1935. augusztus 18-án a lakosság nagyszabású ünnepségeket rendezett a török kiűzetésének 250. évfordulója alkalmából. Emlékművet építettek, amely ott áll a Czuczor Gergely utcai magyar tannyelvű alapiskola parkjában. Ez alkalommal az első érsekújvári múzeumot is megnyitották, ez azonban az 1944-es bombázásoknál elpusztult. 1937-ben emlékművet emeltek Anton Bernoláknak, aki érsekújvári esperes volt, szlovák író, nyelvtudós, a szlovák irodalmi nyelv első kodifikátora. A szobor, Jozef Pospíąil szobrászművész alkotása a Bernolák tér parkjában látható. Ezen a téren áll a Szentháromság-kápolna is. Bernolákot is itt temették el közös sírba Lauro ©tefan és Flenger Michael papokkal.
Érsekújvár Szent Józsefről elnevezett temetőjét 1926-ban nyitották meg: itt sok kiváló személyiség nyugszik:
- Dr. Noszkay Ödön (1818-1848) történész, tanár,
- Thain János (1885-1953) képzőművész, néprajzos, tanár,
- Kapisztóry Ferenc (1818-1890) a kórház megalapítója, királyi tanácsos,
- ©tefan Ludvík (1893-1954), az ipartestület megalapítója,
- Sasko Kázmér (1905-1972) jogász, a múzeum megalapítója, a város krónikása,
- Tatarik Emil (1887-1957) tanító, a szabadéri strand megalapítója,
- Csicsátka Ottó (1914-1995) szobrász,
- Nágel Gyula (1935-1696) festő,
- Székházi Tódor (1894-1975) festő,
- Nagyfalussy István (1899-1971) költő.
A városban más kápolnákat is találhatunk: Szűz Mária kápolnáját a 18. század közepéről, Szent Anna kápolnáját 1762-ből és Szt. Antal kápolnáját. A református templom 1924-ből, az evangélikus templom 1905-ből, az ortodox zsinagóga a 19. század második feléből maradt ránk.
A Cseh Nemzeti Testnevelő Egylet tagjai 1922-ben a Szokol ház épületét építtették, ennek címerpajzsán ez a felirat áll: SZABADSÁG - EGYENLŐSÉG - TESTVÉRISÉG.
Előtte ártézi kút állt. Sok jelentős városi létesítményt lebontottak. Ezek közé tartozott a Klein testvérek henger és vízimalma a 18. század első feléből. A malom falába értékes római légiós sírköveket építettek be. A malmot 1972-ben bontották le. 1995-ben a Nyitrai Régészeti Intézet és a Szlovák Műemlékvédő Hivatal érsekújvári részlege újabb értékes római légiós sírköveket emelt ki a városban.
A szentháromság-kápolna
A város legrégibb temetője a mostani Bernolák tér helyén volt, csak 1872-ben szüntették meg. A temető területén - most már park - áll a Szentháromság-kápolna, amelyet ©kultéty Jakab építtetett Isten dicsőségére. A lelkész Anton Bernolák 1797. június 1-jén, tehát 200 évvel ezelőtt jött Érsekújvárba, és 16 évig tevékenykedett itt. Papi kötelességein kívül tanított, és tanfelügyelői tisztséget is vállalt. 1813-ban halt meg. A temető rendezése és megszüntetése után Bernolák földi maradványait újratemették, és egy sírba került Flegner Michaellel, a leányiskolai intézet megalapítójával, és Lauro ©tefan pappal. Fabian János érsekújvári pap emléktáblát helyeztetett el a kápolna falára. A táblán ez a felirat van: "E kápolna bal oldalán egy sírban nyugszanak Anton Bernolák pap +1813. jan. 15., ©tefan Lauro pap +1814. febr. 10., és Michael Flegner pap +1825. ápr. 21., a leányiskolai intézet megalapítója, melyet róla neveztek el. Imádkozzunk érettük!" A kápolnát többször felujították, legutoljára 1977-ben. Eltávolították a nedves vakolatot, megjavították és lecserélték a meghibásodott rézlemezeket, ereszeket és vízlevezetőket. Felújították a belső és külső festést és mázolást, szép, kovácsoltvas rácsosajtót helyeztek be. A kápolna környékét parkosították.
A ferenc-rendi templom és kolostor
Ez a jelentős építészeti műemlék - akárcsak a hozzá hasonló más történelmi objektumok - nem egy átalakításon, átépítésen esett át. Eredeti külsejét ma már csak feltételezhetjük. Legrégebbi részeinek építése az 1626-1631-es években történt, mindamellett Pázmány Péter bíboros csak 1631. május 24-én szentelte fel. Az épület mai terjedelmével összehasonlítva az eredeti csak zsindelytetős kistemplom volt. Sokkal kisebb volt a hozzáépitett kolostor is. A török fennhatóság alatt a kolostor szállásként szolgált a török tiszteknek. A templomban élelmiszer- és lőszerraktár volt. A torony helyén minaret állt. Csak 1685 után, a városnak Lotharingiai Károly katonái által való felszabadítása után szentelte újjá Sorman Péter milánói Ferenc-rendi főpap. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós kezeiben volt a kolostor, akik kiszélesíttették a lakórészeket, de tiszteletben tartották az régi épület építészeti elrendezését. További renovációjára került sor a 19. szd. végén, Bálinth K. tervei alapján. A 20. században leginkább a két világháború történései érintették a műemlékeket. Művészettörténeti szempontból főleg az egyes stílusjegyek eltörléséről volt szó. Olyan érzéktelenül cseréltek le az épületek belső és külső vakolatait, hogy az eredeti barokk díszeknek vagy feliratoknak töredéke sem maradt. Ezért e műemlék is teljes építészeti rendezésre szorult. A kolostor felújítása 1978-ban kezdődött el. Legelőször az objektum alapos történeti vizsgálata, feltárása kezdődött el, amelynek során felfedezték azt az eredeti aluljárót, amelyen az épület alatt lovasfogatok közlekedhettek az udvardba. Most a Zsitva Menti Múzeum bejáratát találjuk itt. Ez a portálé teszi lehetővé a belátást egészen a paradicsomkert átriumába. A középkorban a kolostorok keresztfolyosóval és paradicsomkerttel épültek, az érsekújvári sem épült másként. Az épület alatt pincék vannak, többnyire szűk folyosók kötik össze a régebbi pincéket. A templom alatt kripta van, amelyben a kolostor és a város elöljáróit temették el. Ezeknek földi maradványait a Szent József temető kriptájában helyezték el. Ma a kolostor részint a városi Zsitva Menti Múzeum megtekinthető építészeti emléke, részint ferences szerzetesek szálláshelyéül használják.
A kolostor építészeti felújításait kronológiailag így összegezhetjük:
- a török hódoltság végén, 1685-ben,
- II. Rákóczi Ferenc idejében, az erőd bevétele után 1703-ban,
- 1739-ben és 1810-ben a tűzvészek után,
- 1763-ban és 1764-ben a földrengések után,
- az 1766-1768-as években hellyel-közzel beavatkozások történtek az objektumba, a templom és a kolostor már elnyerte mai körvonalait (megjelent az a kis kápolna, amely a paradicsomkert területébe ékelődött),
- az utolsó alapos rekonstrukció az 1978-1992-es években (23 789 065 koronát fektettek be a beruházók): ekkor javították meg a tetőszerkezetet, új borítás került rá, az objektumot statikailag biztosították, a kolostor egészét építészetileg felújították.
A róm. kat. szent kereszt-templom
A plébániatemplom épülete uralja a város főterét. 1584-85-ben épitették.
Eredetileg késő gótikus, egyszerű épület volt, de később többször átépítették. 1605-ben az oszmánok miatt maradt. Nagy károkat szenvedett a Bocskay-féle felkelésben, 1612-ben csaknem teljesen felújításra szorult. Pázmány Péter érdeme, hogy a császáriakkal vívott harcok után, 1633-ban javították. Az 1633-tól 1685-ig terjedő időszakban azonban megint átépítgették, és mecsetként szolgálta a törököt. 1693-ban Széchényi György érsek javíttatta meg a templomot. Címerét ma is láthatjuk: ott van a templom hajójába vezető ajtó felett, és ez a felirat van rajta: "Széchényi György Esztergomi érsek 1639", 1787-ben Batthyány Gy. renováltatta a templomot. A portálé felett ma is olvasható a felirat: "Et tandem tristes caroll nost fata per ignes tota cints tali sto reparata stav 1811". 1810-ben az épületet berendezésével együtt, csaknem teljesen, tűzvész pusztította el. Csak a sekrestye egy része maradt meg, és a szentély örökmécsese. A késő barokk korszak klasszicizáló stílusjegyeit viselte magán a templom egészen 1867-ig. Ebben az évben átépítették a tornyot, mert a vihar 1867. augusztus 8-án ledöntötte. Lipper L. tervei szerint építették újra, a munkálatokat Simor János érsek kísérte figyelemmel. A templom legutolsó, alapvető átépítésére 1877-ben került sor. Ebben az évben neoklasszicista jelleget öltött. Ebből az időből származik az ablakok köríves formája. Az utóbbi években a tetőhomlokzatokat és a torony borítását javították. A szentély belsejének padlózatát 1996-ban újították fel. Jelenleg a főoltárt restaurálják szobraival együtt, és ebben az évben az egész templombelsőt kifestik.
A kálvária
Az erőd hatszögű alaprajzának délkeleti részén, a volt Forgách-bástya helyén, egy sértetlen töltésen áll a barokk kálvária 1779-ből. Predmerszky Márton pap rendezte be 1779-ben. A keresztút egyes stációi egyformák, késő barokk stílusban épültek. Kör alaprajzú kápolna áll itt, a 19. századból. Egyike a város legszebb kultúrtörténeti emlékeinek.
A szentháromság-szobor
1740-ben a várost pestisjárvány sújtotta. Annak reményében, hogy csakhamar elmúlik a veszély, a Szentháromságnak emeltek szobrot. Olyan kultúrtörténeti műemlék ez tehát, amely a város történelméhez kapcsolódik, 1749-ben fejezték be építését. Művészi barokk szoborcsoportról van szó, amelyet rokokó elemek díszítenek, s amely a korabeli közterület-díszítő szobrászművészet színvonaláról ad képet. Több mint valószínű, ismeretlen olasz mesterek munkája. A szoborcsoportot többször renoválták és áthelyezték (1827, 1876, 1929, utoljára 1993-ban restaurálták, és ekkor helyezték a főtérre). A szobor utolsó felszentelése 1993 októberében történt. Az oszlopa kúp alakú, növényi ornamentummal van díszítve, tetején a Szentháromság szoborcsoportjával. Az oszlop közepén, a homlokzati részen az Immaculata áll a földgömbön, amelyet kígyó teker körül. A talapzat tengelyrészein Szent Sebestyén, Szent Rókus, és Szent József álló plasztikái vannak elhelyezve. A talapzat közepén vasrácsozat mögött Szent Rozália fekvő alakja látható.
Érsekújvár mint korszerű reneszánsz erődítmény az 1576-1580-as években a Nyitra jobb partján, mocsaras terepen épült. Az új erődöt Baldigar Giulio és Ottavio olasz építészek tervezték, szabályos hatszögű alaprajza volt, hatalmas fülesbástyákkal a tüzérség számára. A várfalakat egész hosszukban széles vizesárok vette körül, amely a Nyitra folyóba torkollott, és a feladata az oszmán hadsereg megállítása volt a Duna bal partján, a Bécs felé vezető úton. Érsekújvár a törökellenes védelem központjává fejlődött a mai Nyugat-Szovákia területén a 16. században és a 17. század elején. Az erőd építésének katonai felügyeletét egy Gerotin Frederik nevű nemes végezte. A munkák teljes befejeztével Érsekújvár az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjobb erődítményévé vált. A város jelentőségét az a tíz török támadás is bizonyítja, amelyeket az erőd másfélszáz esztendő alatt élt túl. A tizenöt éves háború folyamán Érsekújvárt és környékét Ibrahim pasa, nagyvezér és a krími tatárok pusztították. Az oszmán hadsereg hadjáratának - amelyet a nagyvezér Ahmed Köprülü pasa vezetett - célja Érsekújvár erődje volt. Védelmét gróf Forgách Ádámnak, Érsekújvár katonai parancsnokának meggondolatlan szándéka gyengítette meg, aki az oszmánok dunai átkelését a pontonhíd elpusztításával akarta megakadályozni, de alábecsülte az ellenség erejét, és megsemmisítő vereséget szenvedett. Ahmed Köprülü nagyvezér pasa Érsekújvárt egy új tartomány központjává kiáltotta ki, azt remélve, hogy újabb területeket hódíthat meg. Érsekújvár (Eyalet-Iuyvar) első helytartója Kurd Mehemed lett. Röviddel halála után az új helytartó Sary Hüsejin pasa. Bevételeit a török különböző adók és természeti illetékek behajtásával biztosította. A jobbágyság, a város és környéke sokat szenvedett a török fennhatóság alatt. Csak 1685. július 7-én indultak Lotharingiai Károly és Jeissler ezredes katonai akciói Érsekújvár ellen. Körülkerítették a várost, és amikor 1685 augusztusában Ibrahim pasa nagyvezér Esztergomot ostromolta, Érsekújvár alatt Caprara tábornagy maradt, hogy a Nyitra folyón át vezető gázlókat biztosítsa, ne jöhessen segítség az ostromoltaknak. A belső erőd bástyáinak lövetésére öszpontosítottak. Ebben az időben égett le az élelmiszerraktár és a Ferenc-rendi templom. A császáriak csak 1685. augusztus 19-én jutottak az erődfalakhoz, és legyilkolták a török katonákat. Az erőd 22 éves török fennhatóság után felszabadult. Sajnos, a törökök után hátramaradt emlékek közül csak kevés maradt meg. 1691-ben Széchényi György érsek kiváltságlevelet ad Érsekújvárnak, amelyben városi rangra emeli. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc felkelésével új fejezet kezdődik az újvári erőd törtélnelmében. A kuruc idők egyik legtragikusabb mozzanata Ocskay László tábornok sorsa, aki elárulta a kurucokat, amiért Jávorka Ádám érsekújvári hadnagy - koldusnak álcázva - elfogta. A katonai törvényszék Ocskayt halálra ítélte, így 1710. január 3-án kivégezték. Kivégzésének helyét máig őrzi egy emléktábla, amely a főtér kövezetébe van beépítve. Az erődöt utoljára 1705-ben javították, Bercsényi Miklós felügyelete alatt (epitáfiuma máig megmaradt a Ferenc-rendi kolostor homlokzatán). 1724-25-ben az érsekújvári erődöt III. Károly parancsára lebontották. Így ért véget 150 éves stratégiai-történelmi szerepe. A bástyák többségének napjainkig megmaradt a jellegzetes formája, amely lehetővé teszi eredeti helyük azonosítását.
A bástyák elhelyezése:
Forgách-bástya DK - kálvária
Gerotin-bástya D - Magasépítő Vállalat
Mihály-bástya Ny - Vízművek
Császár-bástya ÉNy - Szlovák Műemlékvédő Hivatal
Ernő-bástya É - Zámčan, Takarékpénztár
Cseh-bástya ÉK - zsinagóga
A katonai szerepkör helyett a gazdasági fejlődés lépett előtérbe, megnőtt a kereskedelem és a kézműipar jelentősége is. 1843-ban a város címerhasználati jogot kapott.
Az 1848-49 es években Érsekújvár gazdasági fejlődése jelentősen megnövekedett. 1850-ben megindult a vasúti forgalom a bécs-pozsony-érsekújvár-budai vonalon. 1841-ben négy nyomdája volt a városnak. 1892-ben felépült a Nyitra folyó 102 m hosszú vasbeton hídja.
Nagy hagyományai voltak a város lóvásárainak, amelyek két napig tartottak. 1935. augusztus 18-án a lakosság nagyszabású ünnepségeket rendezett a török kiűzetésének 250. évfordulója alkalmából. Emlékművet építettek, amely ott áll a Czuczor Gergely utcai magyar tannyelvű alapiskola parkjában. Ez alkalommal az első érsekújvári múzeumot is megnyitották, ez azonban az 1944-es bombázásoknál elpusztult. 1937-ben emlékművet emeltek Anton Bernoláknak, aki érsekújvári esperes volt, szlovák író, nyelvtudós, a szlovák irodalmi nyelv első kodifikátora. A szobor, Jozef Pospíąil szobrászművész alkotása a Bernolák tér parkjában látható. Ezen a téren áll a Szentháromság-kápolna is. Bernolákot is itt temették el közös sírba Lauro ©tefan és Flenger Michael papokkal.
Érsekújvár Szent Józsefről elnevezett temetőjét 1926-ban nyitották meg: itt sok kiváló személyiség nyugszik:
- Dr. Noszkay Ödön (1818-1848) történész, tanár,
- Thain János (1885-1953) képzőművész, néprajzos, tanár,
- Kapisztóry Ferenc (1818-1890) a kórház megalapítója, királyi tanácsos,
- ©tefan Ludvík (1893-1954), az ipartestület megalapítója,
- Sasko Kázmér (1905-1972) jogász, a múzeum megalapítója, a város krónikása,
- Tatarik Emil (1887-1957) tanító, a szabadéri strand megalapítója,
- Csicsátka Ottó (1914-1995) szobrász,
- Nágel Gyula (1935-1696) festő,
- Székházi Tódor (1894-1975) festő,
- Nagyfalussy István (1899-1971) költő.
A városban más kápolnákat is találhatunk: Szűz Mária kápolnáját a 18. század közepéről, Szent Anna kápolnáját 1762-ből és Szt. Antal kápolnáját. A református templom 1924-ből, az evangélikus templom 1905-ből, az ortodox zsinagóga a 19. század második feléből maradt ránk.
A Cseh Nemzeti Testnevelő Egylet tagjai 1922-ben a Szokol ház épületét építtették, ennek címerpajzsán ez a felirat áll: SZABADSÁG - EGYENLŐSÉG - TESTVÉRISÉG.
Előtte ártézi kút állt. Sok jelentős városi létesítményt lebontottak. Ezek közé tartozott a Klein testvérek henger és vízimalma a 18. század első feléből. A malom falába értékes római légiós sírköveket építettek be. A malmot 1972-ben bontották le. 1995-ben a Nyitrai Régészeti Intézet és a Szlovák Műemlékvédő Hivatal érsekújvári részlege újabb értékes római légiós sírköveket emelt ki a városban.
A szentháromság-kápolna
A város legrégibb temetője a mostani Bernolák tér helyén volt, csak 1872-ben szüntették meg. A temető területén - most már park - áll a Szentháromság-kápolna, amelyet ©kultéty Jakab építtetett Isten dicsőségére. A lelkész Anton Bernolák 1797. június 1-jén, tehát 200 évvel ezelőtt jött Érsekújvárba, és 16 évig tevékenykedett itt. Papi kötelességein kívül tanított, és tanfelügyelői tisztséget is vállalt. 1813-ban halt meg. A temető rendezése és megszüntetése után Bernolák földi maradványait újratemették, és egy sírba került Flegner Michaellel, a leányiskolai intézet megalapítójával, és Lauro ©tefan pappal. Fabian János érsekújvári pap emléktáblát helyeztetett el a kápolna falára. A táblán ez a felirat van: "E kápolna bal oldalán egy sírban nyugszanak Anton Bernolák pap +1813. jan. 15., ©tefan Lauro pap +1814. febr. 10., és Michael Flegner pap +1825. ápr. 21., a leányiskolai intézet megalapítója, melyet róla neveztek el. Imádkozzunk érettük!" A kápolnát többször felujították, legutoljára 1977-ben. Eltávolították a nedves vakolatot, megjavították és lecserélték a meghibásodott rézlemezeket, ereszeket és vízlevezetőket. Felújították a belső és külső festést és mázolást, szép, kovácsoltvas rácsosajtót helyeztek be. A kápolna környékét parkosították.
A ferenc-rendi templom és kolostor
Ez a jelentős építészeti műemlék - akárcsak a hozzá hasonló más történelmi objektumok - nem egy átalakításon, átépítésen esett át. Eredeti külsejét ma már csak feltételezhetjük. Legrégebbi részeinek építése az 1626-1631-es években történt, mindamellett Pázmány Péter bíboros csak 1631. május 24-én szentelte fel. Az épület mai terjedelmével összehasonlítva az eredeti csak zsindelytetős kistemplom volt. Sokkal kisebb volt a hozzáépitett kolostor is. A török fennhatóság alatt a kolostor szállásként szolgált a török tiszteknek. A templomban élelmiszer- és lőszerraktár volt. A torony helyén minaret állt. Csak 1685 után, a városnak Lotharingiai Károly katonái által való felszabadítása után szentelte újjá Sorman Péter milánói Ferenc-rendi főpap. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós kezeiben volt a kolostor, akik kiszélesíttették a lakórészeket, de tiszteletben tartották az régi épület építészeti elrendezését. További renovációjára került sor a 19. szd. végén, Bálinth K. tervei alapján. A 20. században leginkább a két világháború történései érintették a műemlékeket. Művészettörténeti szempontból főleg az egyes stílusjegyek eltörléséről volt szó. Olyan érzéktelenül cseréltek le az épületek belső és külső vakolatait, hogy az eredeti barokk díszeknek vagy feliratoknak töredéke sem maradt. Ezért e műemlék is teljes építészeti rendezésre szorult. A kolostor felújítása 1978-ban kezdődött el. Legelőször az objektum alapos történeti vizsgálata, feltárása kezdődött el, amelynek során felfedezték azt az eredeti aluljárót, amelyen az épület alatt lovasfogatok közlekedhettek az udvardba. Most a Zsitva Menti Múzeum bejáratát találjuk itt. Ez a portálé teszi lehetővé a belátást egészen a paradicsomkert átriumába. A középkorban a kolostorok keresztfolyosóval és paradicsomkerttel épültek, az érsekújvári sem épült másként. Az épület alatt pincék vannak, többnyire szűk folyosók kötik össze a régebbi pincéket. A templom alatt kripta van, amelyben a kolostor és a város elöljáróit temették el. Ezeknek földi maradványait a Szent József temető kriptájában helyezték el. Ma a kolostor részint a városi Zsitva Menti Múzeum megtekinthető építészeti emléke, részint ferences szerzetesek szálláshelyéül használják.
A kolostor építészeti felújításait kronológiailag így összegezhetjük:
- a török hódoltság végén, 1685-ben,
- II. Rákóczi Ferenc idejében, az erőd bevétele után 1703-ban,
- 1739-ben és 1810-ben a tűzvészek után,
- 1763-ban és 1764-ben a földrengések után,
- az 1766-1768-as években hellyel-közzel beavatkozások történtek az objektumba, a templom és a kolostor már elnyerte mai körvonalait (megjelent az a kis kápolna, amely a paradicsomkert területébe ékelődött),
- az utolsó alapos rekonstrukció az 1978-1992-es években (23 789 065 koronát fektettek be a beruházók): ekkor javították meg a tetőszerkezetet, új borítás került rá, az objektumot statikailag biztosították, a kolostor egészét építészetileg felújították.
A róm. kat. szent kereszt-templom
A plébániatemplom épülete uralja a város főterét. 1584-85-ben épitették.
Eredetileg késő gótikus, egyszerű épület volt, de később többször átépítették. 1605-ben az oszmánok miatt maradt. Nagy károkat szenvedett a Bocskay-féle felkelésben, 1612-ben csaknem teljesen felújításra szorult. Pázmány Péter érdeme, hogy a császáriakkal vívott harcok után, 1633-ban javították. Az 1633-tól 1685-ig terjedő időszakban azonban megint átépítgették, és mecsetként szolgálta a törököt. 1693-ban Széchényi György érsek javíttatta meg a templomot. Címerét ma is láthatjuk: ott van a templom hajójába vezető ajtó felett, és ez a felirat van rajta: "Széchényi György Esztergomi érsek 1639", 1787-ben Batthyány Gy. renováltatta a templomot. A portálé felett ma is olvasható a felirat: "Et tandem tristes caroll nost fata per ignes tota cints tali sto reparata stav 1811". 1810-ben az épületet berendezésével együtt, csaknem teljesen, tűzvész pusztította el. Csak a sekrestye egy része maradt meg, és a szentély örökmécsese. A késő barokk korszak klasszicizáló stílusjegyeit viselte magán a templom egészen 1867-ig. Ebben az évben átépítették a tornyot, mert a vihar 1867. augusztus 8-án ledöntötte. Lipper L. tervei szerint építették újra, a munkálatokat Simor János érsek kísérte figyelemmel. A templom legutolsó, alapvető átépítésére 1877-ben került sor. Ebben az évben neoklasszicista jelleget öltött. Ebből az időből származik az ablakok köríves formája. Az utóbbi években a tetőhomlokzatokat és a torony borítását javították. A szentély belsejének padlózatát 1996-ban újították fel. Jelenleg a főoltárt restaurálják szobraival együtt, és ebben az évben az egész templombelsőt kifestik.
A kálvária
Az erőd hatszögű alaprajzának délkeleti részén, a volt Forgách-bástya helyén, egy sértetlen töltésen áll a barokk kálvária 1779-ből. Predmerszky Márton pap rendezte be 1779-ben. A keresztút egyes stációi egyformák, késő barokk stílusban épültek. Kör alaprajzú kápolna áll itt, a 19. századból. Egyike a város legszebb kultúrtörténeti emlékeinek.
A szentháromság-szobor
1740-ben a várost pestisjárvány sújtotta. Annak reményében, hogy csakhamar elmúlik a veszély, a Szentháromságnak emeltek szobrot. Olyan kultúrtörténeti műemlék ez tehát, amely a város történelméhez kapcsolódik, 1749-ben fejezték be építését. Művészi barokk szoborcsoportról van szó, amelyet rokokó elemek díszítenek, s amely a korabeli közterület-díszítő szobrászművészet színvonaláról ad képet. Több mint valószínű, ismeretlen olasz mesterek munkája. A szoborcsoportot többször renoválták és áthelyezték (1827, 1876, 1929, utoljára 1993-ban restaurálták, és ekkor helyezték a főtérre). A szobor utolsó felszentelése 1993 októberében történt. Az oszlopa kúp alakú, növényi ornamentummal van díszítve, tetején a Szentháromság szoborcsoportjával. Az oszlop közepén, a homlokzati részen az Immaculata áll a földgömbön, amelyet kígyó teker körül. A talapzat tengelyrészein Szent Sebestyén, Szent Rókus, és Szent József álló plasztikái vannak elhelyezve. A talapzat közepén vasrácsozat mögött Szent Rozália fekvő alakja látható.
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: