Kárpát-medence Tanácskozzunk a Felsőházért! - a Magyarok Szövetségének konferenciája Dunaszerdahelye

A Magyarok Szövetsége felvidéki munkaelnöksége december 4-ére, szombatra hívta össze azokat a felvidéki magyar civil szervezeteket, melyek úgy gondolják, hogy szükséges és lehetséges a magyar-magyar kapcsolatok erősítése. A konferencián a kellemetlen hideg és rossz útviszonyok ellenére 33 szervezet képviseltette magát.

A tanácskozás előtt a Felföldi Baranta Szövetség avatta be a jelenlévőket az ősi magyar harcművészet három alapvető fontosságú részébe - a test, a lélek és a szellem edzésébe - tánccal, énekkel, harci bemutatóval.
A Himnusz eléneklése, majd Somogyi Attila elöljáró köszöntője után Dráfi Mátyás - aki nejével, Borbálával szintén tagjai a szövetség munkacsoportjának - szavalatával nyűgözte le a tanácskozás résztvevőit.
Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere megnyitójában üdvözölte a konferenciát, majd kiemelte, mai világunkban fontos, hogy akarjunk magyarok maradni, ne alkudjunk meg, hiszen lelkünkben dől el, hogy hová tartozunk. A jövő szempontjából elengedhetetlen a fiatalság magyarságtudatra nevelése.
Bugár György elöljáró röviden ismertette a Magyarok Szövetsége felvidéki csoportjának eddigi tevékenységét, majd átadta a szót a tanácskozás egyik szónokának, Vukics Ferencnek, aki a nemzetstratégiáról tartott előadást.

Vukics Ferenc szintén fontosnak tartja a fiatalok nevelését, elmondta, szükség van gondolkodó, fejlődő fiatalokra, hogy maga a nemzet is tudjon fejlődni, méghozzá közösségben, ahogy azt a régiek is tették. Ugyanakkor közösséget létrehozni és formálni csakis teremtő munkával lehet, amihez viszont szervezettségre van szükség. A Kárpát-medencei magyarság szervezettsége pedig azt is magával hozza, hogy egymásra figyelve képesek fejlődni, akár a másik tapasztalatából vagy éppen hibáiból tanulni.
Az új alkotmányról szólt Bene Gábor közjogász előadása, melyben rámutatott, hogy a magyar jogfejlődés igazából a vérszerződéssel indult, Szent István királyon és Mátyás királyon keresztül tartott jogfolytonossága egészen az 1949. évi moszkvai nyomásra készült, a mai napig használt alkotmányig. Ebben az alkotmányban a hatalom még megosztódott - melyet a magyar címer mutat be -, a hatalmat félig a mindenkori királyi család gyakorolja, ugyanakkor a címer másik oldalán lévő szimbólumok az országot és a nemzetet jelképezik, mivel ők is a hatalom részei. A Szent Korona pedig mindkettő felett áll, ezzel is igazolva annak különleges voltát, szuverenitását.
Less Károly versével kezdődtek a hozzászólások, melyek erősítették azt az óhajt, hogy a jelenleg határon túl élő magyaroknak is legyen joguk beleszólni a saját ősi országuk életébe, a magyarság mint nemzet fejlődési irányába. Ezt a törekvést a régi hagyományok visszaállításával, az alsó és felsőházi parlament újra bevezetésével lehetne elérni.
A tanácskozás a nyilatkozat elfogadásával, majd a Szózat eléneklésével ért véget.

Felvidék Ma, rovin