felhasználónév: jelszó:

» Regisztráció

» Jelszó emlékeztető

Adoni

Éradony történelmi adatai

A falu neve hajdan Odun, majd Odon. A XIII. században Ivánka fiát, Odont, említik, mint földbirtokost, így valószínűleg ő volt a község névadója. 1262-ben a Gutkeled nemzetség birtoka. A XIII. század végén Kereki János gróf a tulajdonos, majd Éberhard zágrábi püspök. A XV. század elejétől a század végéig még az Adonyiak, a Szepesiek és az Udoryak is birtokoltak itt részeket. A múlt század elején a Haller család épített gyönyörű kastélyt, melyből ma már semmi sem maradt. A falu határában hajdan vár állt, ma már nyomai is alig látszanak. Pár évvel ezelőtt még az Érmellék egyik legnevezetesebb termálfürdője működött itt. Ma már, a rossz falugazdálkodás eredményeként ez is az enyészeté.

1886-ban a településnek 716 lakosa volt. Ez a szám mára sem változott számottevően. A falu lakosai 95 százalékban magyar nemzetiségű. Néhány román és cigány család él még rajtuk kívül Adonyban.

Éradony földrajzi adatai

Éradony az Érmellék egy apró települése, Nagyvárad és Nagykároly között helyezkedik el, néhány kilométerre a magyar határtól. Az Érmellék a Partium egy jellegzetes tájegysége, elsősorban híres szülöttéhez, Ady Endréhez kapcsolódik a köztudatban, hiszen ki ne ismerné Az Értől az Óceánig című versét.

Két vármegyében, Szatmáron és Biharban található az a vizenyős, lápos terület, amelyet az Ér síkságának nevezünk. Ez a síkság egy teknőszerű völgyben fekszik, amely a Kraszna folyótól a Berettyóig terjed. A völgy kialakulásában a főszerepet a Szamos, a Tisza és a Kraszna folyók játszották. Az Ér völgyének teknőszerű mélyedése a terület geológiai mélyszerkezetével áll összefüggésben. A mélyben elsüllyedve ott van a hajdani, ókori, 250 millió évvel ezelőtti Herciniai-hegység rendszer maradvány. Ennek a darabokra tört kristályos szerkezetű hegységnek egy törésvonala a mélyben éppen az Érmellék alatt húzódik. Ezt a teknőszerű elhagyott völgyet vette birtokába a Szekeres erdőből eredő Ér patakocska. Az Ér síkságának lecsapolása előtt az Ér vizét a helybeliek úgy jellemezték, hogy az se nem folyó, se nem csatorna, se nem mocsár, de mindegyikből van benne. Az Ér patak megnevezés már a XIII. században előfordul néhány oklevélben, míg az Érmellék, mint tájnév a XV. században jelentkezik első ízben. Anonymus is megemlíti az Érpatakot, mint Humusouer. A Károlyi család oklevéltárában (1338 – 1. kötet, 128.1) "Erwyze Fluvius", majd "Eer Fluvius" néven szerepel. Az Érmellék megnevezés, mint tájnév először a leleszi prépostság oklevéltárában fordul elő 1445-ben Éradony határának említésekor "Ermellek terrae arabilis" néven. Az érmellékieknek nincs egységes gazdasági és néprajzi hagyományuk. Ami mégis összekötötte, lelkileg és szellemileg egységes érmellékivé tette őket, az a víz, a nádas, a mocsárvilág, és a történelem viharaiban a gyakori egymásrautaltság volt. Ezért tartjuk ma már érmellékinek az Ecsedi- és Kraszna síkságon sorakozó településeket éppen úgy, mint a Tasnádi-dombvidék falvait, a Szalacs-Székelyhídi dombok és a nyírségi homokbuckák tájait, továbbá a nagykárolyi síkvidéken található településeket, akárcsak magát az Ér völgyét. Az Érmellék ökológiai sajátosságait hosszú évszázadokon át a mocsári táj arculata szabta meg.

Már a XIX. században felvetődött az Ér vízrendszerének szabályozása. A terv szerint a csatorna hajózható lett volna. Az első világháború és az ezt követő évek gazdasági nehézségei háttérbe szorították a vízrendezés és a lecsapolás ügyét. Az 1930-as évek után újra felvetődött a vízrendezés kérdése, de most már csak helyi jelleggel. Ám még ezeket a terveket is meghiúsította a II. Világháború. 1960-ban az Állami Vízügyi Bizottság elfogadott egy általános csatornázási tervet. 1965-ben meghozták a végleges döntést az Érvölgye 54.181 hektáros vízjárta területének rendezésére. A természetbarátok javasolták, hogy létesítsenek néhány rezervátumot. A tervezők figyelmen kívül hagyták ezeket a javaslatokat, így az őstájat megőrző rezervátum helyett nyerünk 40- 50 hektár termőföldet. Viszont elveszett a csodálatos növény- és állatvilág, mely benépesítette az Érmelléket.

Egy-egy kisebb zsombékosban ma is makacsul folytatja küzdelmét a nád, a sás és a káka. De a kolokán, az Érmellék jellegzetes vízinövénye már csak az emlékekben él. Ugyanerre a sorsra jutott a madárvilág is, amely hajdan vetélkedett a Delta fajgazdagságával. Megszűnt a népi halászat, szárazra került a lapos fenekű "hajó", az Érmellék egyik fontos közlekedési kelléke.

Civil szféra

A községben a civil szféra csak nagyon kismértékben van jelen, mivel nem létezik ilyen típusú szervezet.

A faluban nem sok minden emlékeztet a XXI. Századra, kivéve az eMagyar Pontot, amelyik 2005 augusztus 2-án nyitotta meg kapuit a IHM jóvoltából. Joggal kérdezhetné bárki, hogy miért éppen erre a településre esett a választás, amikor arról kellett dönteni, hogy hol legyen az első erdélyi eMagyar Pont.

Igaz, hogy a település rendkívül elmaradott infrastruktúrával rendelkezik, aminek miértjéről egész könyvet lehetne írni, viszont a tenni akarás határtalan, elsősorban a fiatalok körében. Ebben a faluban még vezetékes telefon sem volt soha. Az eMagyar Pont létrejötte most megnyitotta a lehetőségek széles tárházát, kitárult a világ azok előtt, akik nyitottak erre.

Nagy erőfeszítések árán sikerült megfelelő helyet találni az eMagyar Pont számára. Egy lerobbant régi épületet tettek használhatóvá az adonyiak a hollandiai Cristenhulp Oost Europa alapítvány segítségével

Fáradozásaiknak meglett a gyümölcse, az adonyiaknak abban a megtiszteltetésben lett részük, hogy az övéké lett az első erdélyi eMagyar Pont, amelyiket Kovács Kálmán , magyar informatikai és hírközlési miniszter, valamint Nagy Zsolt, román távközlési és információs technológiai miniszter nyitott meg ünnepélyes keretek között.

Történelmi pillanat volt ez a falu életében, hiszen még soha nem fogadott ilyen magas rangú vendégeket.

2005 augusztusa óta az éradonyi eMagyar Pont állandóan népes, mivel itt ismerkednek a fiatalok a számítógép használatával, az iskola ugyanis egyetlen géppel sem rendelkezik.

Az Internetezés mellett más rendezvényeknek is helyet ad az eMagyar Pont. A helyi ifjúsági szervezet, az ADISZ (Adonyi Ifjak Szövetsége), aktívan tevékenykedik. A szervezet tagjai vállalták fel az eMagyar pont működtetését is társadalmi munkában. Itt lett megrendezve a nyár folyamán egy pályázatíró tanfolyam is, ahová meghívták a környező falvak ifjúsági szervezeteit is.

A nyár folyamán (2008) ellátogatottak Éradonyba a hollandiai Aalten városának fiataljai, valamint a Cristenhulp Oost Europa alapítvány képviselői, akik szintén hozzájárultak ahhoz, hogy az eMagyar Pont létrejöhessen.

Az eMagyar Pont fog helyet adni a annak a hagyományőrző foglalkozás sorozatnak, amelyik arra hivatott, hogy a lassan feledésbe merülő ősi mesterségeket, amelyek valaha honosak voltak az Érmelléken, továbbadja, megtanítsa a fiataloknak.

Szintén az eMagyar Pont ad majd helyet annak a pedagógusok számára szervezett szemináriumnak, amelyet a magyarországi Neumann Társaság két neves szakembere, Farkas Károly és Törtely Éva tart majd Logo-pedagógiai módszerek megismertetésének céljából. Erre a rendezvényre az érmelléki magyarlakta települések pedagógusai lettek meghívva.

Eddig ennyit sikerült megvalósítani a kitűzött célokból. Remények és tervek vannak bőven.

feliratkozás
leiratkozás