1848/49-es megemlékezés Csókán

Hétfő este a csókai Művelődési és Oktatási Központban is megemlékeztek az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Az igencsak változatos művelődési műsor elején Böröc József, a községi nemzetek közötti viszonyok ápolásával foglalkozó bizottság elnöke köszöntette az egybegyűlteket.

A forradalom és a szabadságharc legfontosabb momentumainak ismertetése és Kossuth Lajos méltatása után beszédében kitért a Magyar Nemzeti Tanácsra is, hangsúlyozva: az MNT-nek az egész vajdasági magyarság képviselőjeként kell dolgoznia, a vajdasági magyar politikum vezetőinek pedig ki kell harcolniuk a hatalomtól, hogy méltóképpen eltemethessük az 1944-ben ártatlanul kivégzett magyar embereket, és méltó síremléket állíthassunk nekik. Böröc ezt követően megemlítette az úgynevezett hideg napokat is, amikor a magyar hatóságok a razzia alkalmával ártatlan emberek sokaságát ölték meg, majd megjegyezte, ennek a tényét nem tagadjuk, ezeket a dolgokat el kell mondani. Megjegyezte: ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, ami ezután következett, ami sokszorosan meghaladta azokat a vétkeket, amiket mi követtünk el. Böröc szerint mindezt ki kell mondani, mivel a gyűlölet nem teremthet szabadságot. A beszédet követő művelődési műsorban fellépett Szemerédi Bernadett versmondó, a Pesti Magyar Színiakadémia növendéke, Zombori Gábor, a Móra Ferenc ME Rákóczi férfikórusa, Korponai László, Tápai Tibor, a Móra Ferenc ME Csalogány asszonykórusa, az Orpheus Csókai Férfikórus Cára Kyra, Rácz Szabó Viola és Lengyel Boglárka közreműködésével, a Móra Ferenc ME Sóvirág néptánccsoportja és Rákos Emese magyarkanizsai népdalénekes. Az ünnepség ideje alatt a Móra Ferenc Művelődési Egyesület épületében egy kiállítást is meg lehetett tekinteni.

Az ünnepség előtt a csókai temetőben megkoszorúzták Bakits Pál egykori csókai uradalmi tiszttartó sírját is. Bakits 1849-ben segített a Szeged felé menekülő magyaroknak, a későbbiekben pedig az ő vezetésével szabadították fel Csókát.

Magyar Szó